Üzbegisztáni Képeslapok sorozatunkban felidézzük, milyen lehetett Szamarkand a Selyemút idején.
HIRDETÉSÜzbegisztáni Képeslapok sorozatunkban felidézzük, milyen lehetett Szamarkand a Selyemút idején. Az egyik legfontosabb turista-attrakció a városban a Sziab Bazár, ahol az elmúlt korok ízeivel és színeivel találkozhatunk. Ez Közép-Ázsia egyik legősibb piaca, több mint kétezer éves. A bazár a Selyemút egyik fontos állomása volt.
Üzbegisztánról dióhéjban
- A közép-ázsiai ország szomszédai: Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Afganisztán
- Az egykori szovjet tagköztársaság 1991-ben lett független állam, ma már 30 millió lakója van
- Területe 447 ezer négyzetkilométer, tehát csaknem az ötszöröse Magyarországénak
- Időjárását a szélsőséges értékek jellemzik: a téli átlaghőmérséklet –6 °C, nyáron gyakori a 30 °C feletti hőség
- A lakosság csaknem 80 százaléka üzbégnek vallja magát, a leggyakoribb vallás az iszlám (88 százalék)
Nem csak a vásárlók életében van különleges szerepe a piacnak. Az árusok családja gyakran generációkra visszamenőleg itt dolgozott, fenntartva az évszázadokra visszatekintő kereskedelmi hagyományt.
A szamarkandi kenyér az évszázados készítési módszereknek és a helyi lisztnek köszönheti jellegzetes ízét. De az üzbégek messze földről is ellátogatnak a piacra fűszerekért, magvakért és zöldségekért. Az érdeklődést pedig a hagyományos alkudozás követi.