Grúzia fővárosa a nevét a termálvizeiről kapta, huszonkilencszer rombolták le és építették újra. Tbiliszi egy falatnyi Európa a Kaukázusban.
Tbiliszi dombjairól festői kilátás nyílik a városra: régi és új negyedek, különböző korok építészeti emlékei idézik meg az ötödik században alapított város történelmét.
- Ez az egyik leghosszabb és legmeredekebb sikló a világon – mutatta járművét büszkén az Euronews-nak Emzar Badalasvili, a sikló vezetője. – A Tbiliszibe látogatók mindig kipróbálják, a domb tetejéről csodás panoráma nyílik.
Tbiliszi szűk utcákkal és eklektikus épületekkel teli óvárosát a közelmúltban felújították. A városrész élettel telt meg, egymást érik az apró boltok és kávézók.
- Grúzia igyekszik megőrizni ősi történelmét. Néha egy sima kő az utca sarkán többet mond el, mint egy ezeroldalas könyv – mondta el riporterünknek Rezo Gabriadze grúz író.
A szovjet idők és az 1990-es évek nehézségei után Grúzia vendégszerető, nyitott országként próbálja újrapozicionálni magát – nem kevés sikerrel.
- Tbiliszi nagyszerű város. Biztonságos, európai mércével nagyon olcsó, simán meg lehet szállni ötven dollárért éjszakánként – mondta nekünk Rebecca O’Brian, egy helyi kocsma brit tulajdonosa.
- Az emberek nagyon szívélyesek, jó a konyha, könnyed a hangulat. Ez egy kifejezetten nyitott ország, ha úgy nézzük, egy nagyon európai ország. Ami nagyon kellemes meglepetés – fejezte ki elégedettségét Jean-Claude Forestier francia turista.
A városban látványosan váltják egymást a modern épületek és a több évszázados építészeti emlékek, amelyek gyakran ma is nyüzsgő élettel telnek meg. A kőkupolával fedett kénes fürdők például évszázadok óta nyitva állnak a vendégek előtt.
- A meleg víz ötven méter mélyről, egy kénes forrásból fakad. Itt alapították meg a várost: tpili annyit tesz, meleg, a Tbliliszi név a meleg forrásokra utal – mondta el büszkén Elcin Allahverdov, az egyik fürdő alkalmazottja.
Grúzia az egyik első olyan ország a régióban, amely államvallássá tette a kereszténységet. Nem csoda hogy a főváros bővelkedik egyházi műemlékekben.
- Ez a legrégebbi megmaradt templom Tbilisziben – mondta Akaki atya, az Ancsiszhati Bazilika esperese. – A hatodik századi bazilikát nem sokkal a város alapítása után építették. A harangok még akkor is ztúgtak, amikor idegen megszállás alá került az ország. A szovjet időszak volt a legsötétebb: a templomból gumijavító műhelyet és kertészeti raktárat csináltak, de a hely megőrizte a szellemiségét, és most újra templomként működik.
Tbiliszitől nem messze ősi kastélyok, kolostorok és katedrálisok tarkítják a fenséges kaukázusi tájat. A műemlékeket és szent helyeket zarándokok ezrei látogatják.
- A kulturális örökség ad egyfajta speciális hangulatot Tbiliszinek – tűnődött hangosan Guga Kotetisvili grúz művész. – Nem csak keresztény műemlékekről van szó, van mecset, zsinagóga, sőt zoroasztriánus templom is, mind közel egymáshoz. Sokféle kultúra, Ázsia és Európa találkozik ezen a helyen.