Az Amadeus Travel Intelligence és az ENSZ Turizmus új felmérése feltárja, mely európai úti célok érdeklik leginkább az utazókat, mely piacok hajtják a keresletet, és mely térségek bővítik a légi összeköttetést.
A turizmus ágazat továbbra is viharos időszakot él át, a szárnyaló repülőgép-üzemanyagárak és az ezek miatt emelkedő utazási költségek közepette. De mindezek ellenére hogyan teljesít Európa?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egészen jól, pontosabban „stabilan” – derül ki az Amadeus Travel Intelligence és az UN Tourism által közzétett Travel Insights 2026: Focus on Europe című jelentésből.
A legfrissebb adatok szerint a kontinens továbbra is ellenálló, és „összességében jól tartja magát”: az utasforgalom 2,3 százalékkal, a szállodai kihasználtság pedig 2 százalékkal nőtt 2025 májusa és 2026 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest.
Európa továbbra is a világ legnagyobb turisztikai régiója, 2026 első negyedévében több mint 130 millió nemzetközi turistát fogadott.
Ez 4 százalékos növekedést jelent, és a jelentés szerint a „2025-ös erős lendületre” épít, miközben egyes európai úti célok „profitáltak a turisztikai áramlások márciusi átrendeződéséből”.
2026 első negyedévében Dél- és mediterrán Európa, valamint Észak-Európa egyaránt 4 százalékos növekedést könyvelhetett el az érkezések számában, míg Közép- és Kelet-Európa (+6 százalék) megerősítette visszapattanását. Nyugat-Európában az érkezések 2 százalékkal nőttek az év első három hónapjában.
Merre tartanak az utazók Európában?
Az előrejelzések szerint 2026 áprilisától szeptemberéig a légi utasforgalom és a menetrend szerinti járatokon elérhető ülőhelyek száma valamivel 160 millió fölött tetőzik, a legnagyobb piacok között pedig az Egyesült Államok, Spanyolország és Németország szerepel.
E három vezető piac mellett a jelentés szerint a legnagyobb éves növekedést az Európába utazó japán, dán és egyiptomi turisták körében mérték: rendre 19, 11 és 8 százalékot.
Az induló piacok tekintetében a japán utazók a leginkább hajlamosak arra, hogy „összepakolják a bőröndjüket és Európába utazzanak” – áll a jelentésben. A Japánból érkező keresések száma 62 százalékkal nőtt, ami 19 százalékos bővülést hozott a foglalásokban, így Japán nyolc százalékponttal előzi meg Dániát, a következő piacot a foglalások növekedése alapján.
De vajon hová utaznak mindannyian?
Spanyolország egyértelműen vezet, Európa legkeresettebb és leggyakrabban lefoglalt úti céljaként. Csehország ugyanakkor az első helyen áll a leggyorsabban növekvő, lefoglalt úti célok listáján Európa vezető piacai között: éves összevetésben 18 százalékos növekedést ért el, megelőzve az 11 százalékkal bővülő Izlandot.
Az ország a legkeresettebb közép- és kelet-európai úti célok között is előkelő helyen szerepel, miközben a szállodai kihasználtság az év eleji, 2026-os visszaesésből 60 százalék fölé kapaszkodott.
Más úti célok, köztük Izland és Dánia, szintén a legerősebb növekedést mutatják a kontinens 30 leggyakrabban lefoglalt desztinációja között.
A jelentés szerint mindez arra utal, hogy az utazók egyre inkább keresik az Észak- és Közép-Európában elérhető, kulturálisan gazdag városlátogatásokat és természetközpontú utazásokat, ami elmozdulást jelez az úgynevezett „hagyományos turisztikai nagyhatalmak” felől. A foglalási adatok azt is mutatják, hogy az utazók olyan úti célokat vadásznak, amelyek jellegzetes élményeket kínálnak, és egyben kiegyensúlyozott szezonális kínálattal rendelkeznek.
Közben Üzbegisztán és Tádzsikisztán bizonyultak azoknak az országoknak, amelyek a leginkább felkeltették az utazók online figyelmét: mindkettő esetében 64 százalékkal nőtt a keresések száma. Jelentős keresési bővülést mértek továbbá Svájc (+36 százalék), Svédország (+36), Dánia (+34), Írország (+33), Belgium (+32) és Norvégia (+31) esetében.
Déli és mediterrán légi útvonalak, foglalási trendek
Júliusban és augusztusban Dél- és mediterrán Európába a légi utasforgalom és a menetrend szerinti járatokon elérhető ülőhelyek száma csaknem 70 milliós csúcsot ér el.
Az egész kontinenshez viszonyítva a déli és mediterrán régió bővíti a legdinamikusabban légi összeköttetéseit. Az elmúlt évben mintegy 1100 új légi útvonalat indítottak, ezek közül 96 Németországból, 58 Franciaországból, 51 pedig Olaszországból és Spanyolországból. Az új kapcsolatok között szerepel Szlovákia és Spanyolország, Etiópia és Portugália, valamint Kína és Görögország összekötése is.
A jelentés szerint az utazók jó előre lefoglalják nyaralásukat. A Dél- és mediterrán Európába szóló foglalások több mint fele, mintegy 53 százaléka legalább egy hónappal az indulás előtt történik, a 61–180 napos foglalási ablak pedig körülbelül 26 százalékot tesz ki, ami a legnagyobb arány.
Ugyanakkor a régióban továbbra is jelentkezik last minute utazási kereslet, a foglalások mintegy 29 százaléka az indulás előtti 1–14 napon belül történik, további 17 százaléknyi utazó pedig 15–30 nappal a foglalás után érkezik meg.
„Az utazók aktívan foglalnak az indulás közelében, ami teret ad a villámakcióknak, hétvégi csomagoknak és a rugalmas, last minute keresletet célzó dinamikus árazásnak” – áll a jelentésben.
Az idősebb utazók hajtják az európai keresletet
Ki állítja, hogy a világjáró kedv az életkorral együtt eltűnik?
Kontinens-szerte a 46–65 éves korosztály teszi ki most az utazási kereslet mintegy 30 százalékát, ami a legnagyobb életkori csoport az utazók között. Ez az arány olyan úti célokban, mint London, Párizs vagy Madrid, még ennél is valamelyest magasabb.
Az Amadeus egy korábbi jelentése szerint ez a korosztály különösen vonzódik az autentikus helyi élményekhez, a kulturális felfedezéshez, a jólléthez és a célországokkal való mélyebb kapcsolódáshoz.
„Ez az érettebb, magas költésű közönség jól illeszkedik a prémium élményekhez és kulturális kínálathoz, miközben a fiatalabb korcsoportok továbbra is számottevő részesedéssel bírnak, és hozzájárulnak a többgenerációs látogatói összetételhez” – olvasható a Travel Insights 2026 jelentésben.