Egy új jelentés szerint az úticéloknak erősíteniük kell képességüket, hogy előre lássák és hatékonyabban kezeljék a bizonytalanságot.
Az OECD-országokba érkező nemzetközi turisták száma 2025-ben a becslések szerint 3,4 százalékkal ugrott meg, és rekordszintű, 847 milliós értéket ért el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, a változó utazói magatartás és a szélsőséges időjárási események továbbra is alakítják a turizmus képét, ezért az úti céloknak erősíteniük kell képességüket az előrejelzésre és az alkalmazkodásra – állapítja meg egy új jelentés.
Az utazók várhatóan így érzékelhetik majd, hogyan változtatják az úti célok a turizmushoz való hozzáállásukat a jövőben.
Mely országok döntöttek turisztikai rekordokat 2025-ben?
A nemrégiben közzétett OECD Tourism Trends and Policies 2026 (forrás: angol) jelentés megállapította, hogy az OECD-országok egyharmada arra számít: az év végére a turizmus teljesítménye meghaladja a 2025-ös szintet, és sok helyen új rekordok születnek. A kép azonban jelentősen eltér az egyes OECD-országokban.
Négy ország ért el 2025-ben kétszámjegyű növekedést, és döntött meg rekordokat a beutazó turisták számában: az élen Finnország (plusz 16,5 százalék), Japán (plusz 15,8 százalék), Dél-Korea (plusz 15,7 százalék) és Norvégia (plusz 12,5 százalék) áll. Ez a Dél-Koreában és Japánban 2024-ben tapasztalt erőteljes fellendülésre épít (plusz 48,4, illetve 47,1 százalék), amelyet a bővülő légi összeköttetések és a gyenge jen is segített.
Eközben négy országban csökkent a nemzetközi turisták száma 2025-ben, és még egyikük sem érte el a járvány előtti szintet: Kanadában 0,6 százalékkal, Németországban 0,8 százalékkal, Írországban 2,8 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 5,5 százalékkal maradt el a mutató.
Izrael beutazó turizmusát szintén jelentősen visszavetették a közel-keleti konfliktusok, az érkezések száma pedig továbbra is messze elmarad a járvány előtti szinttől (mínusz 70,8 százalék).
Válságokra változó utazási szokásokkal reagálnak az utazók
A jelentés szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus felborította a globális utazási áramlatokat, megemelte a költségeket, és ezzel rontja az utazók bizalmát.
A régió országai szenvedik meg leginkább a helyzetet, csakúgy, mint azok az úti célok, amelyek a Perzsa-öbölre támaszkodnak a légi összeköttetések szempontjából. Ezek a hatások várhatóan a közeljövőben is fennmaradnak.
„Ez azt jelenti, hogy alkalmaznunk kell a világjárványból és a közel-keleti konfliktusból levont tanulságokat, erősíteni kell a válságokra való felkészültséget, és úgy kell kezelni a turizmust és a látogatói áramlatokat, hogy az ágazat tartósan hozzájáruljon a jóléthez” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
A biztonsággal, a megfizethetőséggel és az esetleges lemondásokkal kapcsolatos aggodalmak befolyásolhatják az utazási döntéseket, és arra késztethetik az utazókat, hogy ismerősebb, megfizethetőbb úti célokat, rövidebb tartózkodást és olcsóbb lehetőségeket válasszanak – teszi hozzá a jelentés.
Miközben a légitársaságok, az utazásszervezők és más turisztikai szolgáltatók már a 2027-es évre és az azt követő időszakra igazítják programjaikat, az úti céloknak előre kell jelezniük a változó utazási mintázatokat, és stratégiáikat a változó geopolitikai, gazdasági és időjárási kockázatokhoz kell igazítaniuk.
Szélsőséges időjárás által fenyegetett úti célok
Az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, az erdőtüzek és a ciklonok mára kulcsfontosságú szemponttá váltak a nyaralás helyszínének, illetve az utazás időpontjának megválasztásakor.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az úti céloknak ehhez alkalmazkodva be kell építeniük a kockázatértékelést, a korai riasztórendszereket és a válságkezelést a turisztikai tervezésbe, hogy jobban felkészülhessenek a gyakoribbá és intenzívebbé váló, szélsőséges időjáráshoz kapcsolódó eseményekre, és hatékonyabban reagálhassanak rájuk.
A helyszínek például többnyelvű vészhelyzeti riasztóalkalmazásokat indítottak (Japán „Safety Tips”, Ausztria „AT-Alert”, Horvátország 112-es alkalmazása és a pán-európai MeteoAlarm rendszer), amelyek már valós idejű riasztásokat küldenek a viharokról, erdőtüzekről és a szélsőséges hőségről közvetlenül a látogatók telefonjára.
A jelentés emellett a szélsőséges időjárásnak ellenálló, rugalmas turisztikai infrastruktúrába – köztük természetalapú megoldásokba – történő beruházást sürgeti.
Néhány város a „hőségmenedékeket” is beépíti a látogatói élménybe: Madrid Refúgiate en la cultura („Menekülj a kultúrába”) nevű kezdeményezése például a múzeumokat népszerűsíti légkondicionált menedékként a hőhullámok idején.
Felelősebbé tenni a turizmust
A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az úti céloknak biztosítaniuk kell: turisztikai gyakorlataik a helyi közösségek javát szolgálják.
Sürgeti a turizmus növekedésének olyan irányítását, amely kiegyensúlyozza az előnyöket és a terheket: a látogatói áramlatokat felkészült területekre tereli, közös infrastruktúrába fektet, és a turizmust a tágabb regionális fejlesztés részévé teszi.
Ez a gyakorlatban valószínűleg abban jelenik majd meg, hogy egyre több úti cél népszerűsíti a helyi vállalkozásokat minősítő rendszereket, a közösségi alapú turizmust, valamint azokat az ösztönzőket, amelyek a nagy láncokon túlmutató költésre bátorítanak.
Emellett egyre több helyen vezethetnek be idegenforgalmi adókat, látogatói kvótákat, időponthoz kötött beléptetési rendszereket, illetve népszerűsíthetik a „második városokat” és a szezonon kívüli utazásokat a tömegek szétszórása érdekében.