Dél-Tirol egyetlen minőségi családi üdülőhelyeként emlegetett Das Mühlwald beváltja ígéretét? Ruth Wright szerint igen: „teret adott nekünk, hogy család lehessünk minden hangos, kimerült, kiszámíthatatlan összevisszaságunkban”.
„A vendéglőben minden bébiételt megtalálnak, amire csak szükségük van.” Zavartan a férjemre néztem. „Ó, nem” – mondtuk. „Ő nem eszik pépet.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Érthető, hogy a recepciós azt feltételezte, a fiam, aki technikailag még baba, bébiételt eszik. Csakhogy ő nem egy átlagos, 13 hónapos gyerek. Egész tányér tésztát megeszik, létrákra mászik fel (többnyire felügyelettel), és nagyon keveset alszik. Minek aludni, ha közben üvegeket lehet kipakolni a szekrényből, vagy át lehet kiabálni a kerítésen a szomszédoknak?
Bár úgy hangozhat, mint egy kisméretű hurrikán, a fiamnak szerencsére csodás természete van. Mindenkihez „beszél”, ingyen öleléseket és puszikat osztogat, és folyton mosolyog. De rengeteg energiája is van. Amikor meghallottuk, hogy létezik a Das Mühlwald, egy üdülő, amelynek célja, hogy minőségi közös időt adjon a családoknak, azonnal felkeltette az érdeklődésünket.
A legtöbb utazó azért megy hotelbe, hogy pihenjen és kikapcsoljon. Santiago hangos, örökké úton levő természete miatt mindig attól tartok, hogy tönkreteszi a nyugodt légkört, amelyre a szállodák többsége törekszik. A Das Mühlwaldban egyszer sem jutott eszembe, hogy vajon zavar-e valakit, mert mindenki gyerekekkel érkezett.
Amikor Santiago úgy döntött, kísérletezik egy kicsit azzal, meddig tud egy tányért az asztal szélén egyensúlyban tartani, és – nem meglepő módon – az a padlón kötött ki, a felszolgálók pillanatok alatt, minden szemrehányás nélkül feltakarították. Amikor a medencében csapkodott, a körülötte játszó gyerekek is csatlakoztak. A Das Mühlwald teret adott nekünk arra, hogy család legyünk, a maga hangos, fáradt, kiszámíthatatlan káoszával együtt.
A Dolomitok tökéletes hátteret adnak a játszótérnek
A Das Mühlwald (forrás: angol) Trentóban, Olaszország legészakkeletibb tartományában található. Mivel azonban a helyieknek mindössze 4 százaléka beszél olaszul, sokkal inkább Németországban érzi magát az ember.
Bejelentkezés után lélegzetelállító kilátás fogadott bennünket a fenséges Dolomitokra, miközben igyekeztünk megakadályozni, hogy Santiago átférkőzzön az erkély korlátai között. A még mindig havas hegycsúcsok adják a hátterét a kültéri medencének, a játszótérnek és a mini állatsimogatónak. A legtöbb időt a kertben töltöttük, mivel ottlétünkkor 30 fok volt. Ugyanakkor könnyű elképzelni, milyen remek négyévszakos úti cél ez a környék, nem véletlenül népszerű a síelők és snowboardosok körében is.
A szobánk meglehetősen átlagos volt, de az tette különlegessé, hogy minden apró részletre odafigyeltek: volt kiságy, pelenkatároló és poncsó Santiagónak, nekünk, szülőknek pedig puha köntös. Bejelentkezéskor egy hosszú listát kaptunk azokról a dolgokról, amelyeket a hoteltől kölcsönözni lehet. A babáknak bébifigyelőt, cumisüveg-melegítőt és vízforralót biztosítanak, a nagyobb gyerekekhez pedig medencejátékokat, háti hordozót és babakocsit is lehet kérni.
Öt szintnyi beltéri játszóház és két medence
Santiagónak rengeteg mozgásra és ingerre van szüksége. Otthon nem mindig könnyű megadni neki mindezt, itt viszont annyi minden kötötte le, hogy pillanatok alatt elrepültek a napok, és hála az égnek estére teljesen kimerült.
A beltéri mászó- és játszótér mind az öt szinten végighúzódik, a nagyobb gyerekek csúszdákon és köteleken közlekedhetnek a szintek között. Imádtuk a hatalmas beltéri versenypályát, ahol Santiago kedvére fel- és leugrálhatott a két-, három- és négykerekű járművekről, szerencsére komolyabb sérülések nélkül. A pingpongasztal a jelek szerint különösen népszerű volt az apukák körében, akik mintha már most a kínai olimpiai csapatba készítették volna fel utódaikat.
A kültéri és a fűtött beltéri medencék is szuperek voltak, csakúgy, mint a hatalmas vízicsúszda, amelyen a tiltást jelző táblák ellenére is nagy örömmel csúszott le Santiago a férjem ölében. Fontos azonban megjegyezni, hogy sem úszómestert, sem személyzetet nem láttunk a medencéknél, ezért nagyon oda kell figyelni a gyerekekre. Nagyon praktikus, hogy minden területen van vízvételi lehetőség és mosdó is, sokkal pihentetőbb így, mint amikor állandóan vissza kell könyörögni a gyerekeket a szobába.
Felváltva élveztük a csak felnőtteknek fenntartott spa-részleget és a kitűnő masszázsokat. Ha a gyermeke már betöltötte a kettőt, még váltásban sem kell megoldaniuk, hiszen egész nap a gyerekklubban maradhat, ahol meg is etetik, így nyugodtan elkölthetnek egy étkezést kettesben.
Ha fél vagy egész napra kiruccannának, a bejelentkezéskor kapott prospektus részletes információkat tartalmaz a környékről. Mi elektromos kerékpárokat kölcsönöztünk, és kellemesen tekertünk a közeli almaültetvények között, amelyek Dél-Tirol híres terményei, majd enyhén hullámzó dombokon fel és le. Santiago imádta a hátsó ülést, mi pedig biztonságban és kényelmesen éreztük magunkat, mivel a környék csendes, alig van forgalom.
A vártnál nyugodtabb volt az étterem
Azt képzeltem, hogy az étteremben hangzavar és káosz uralkodik majd, de a néha összetörő tányérokon és a szétkenődő ételen túl az étkezések meglepően békésen teltek. Minden család ugyanazt az asztalt kapja minden étkezésnél, nekünk a magas szék és az előke is mindig elő volt készítve.
A reggeli és az ebéd svédasztalos, rengeteg egészséges opcióval, köztük egy gyümölcsléautomatával, amellyel saját smoothiet készíthetnek, és persze bőséges a kényeztetőbb választék is. Imádtam a házi, frissen sült német kenyeret és perecet, amelyek melegen kerültek ki a sütőből. A délutáni desszertbüfé abszolút csúcs volt. Egy tányérnyi finomság a medence partján pont elég volt, hogy Santiagót újratöltsük energiával, nekünk pedig meglegyen az a kis cukorlöket, amellyel kihúztuk vacsoráig.
Vacsora előtt mindenki salátabüfével kezd, ezután a gyerekek tésztát, csirkefalatkákat és persze fagyit választhatnak. A felnőtteknek a reggelinél kiosztott étlapról kell kiválasztaniuk az esti előételt, főfogást és desszertet. Finom, válogatott német és olasz fogásokat szolgáltak fel, jó vegetáriánus és húsos opciókkal.
Családi kézben, családbarát szemlélettel
A Das Mühlwald a Tauber család tulajdona és ők is üzemeltetik, a jelenlétük érezhető volt a mindennapokban. Három gyerekük gyakran futkározott a hotelben, az édesanya, Sara pedig egy este a bárban is kiszolgált. Mivel olyan szülők állnak a hotel mögött, akik „tudják, miről van szó”, érthető, miért olyan könnyű itt családdal lenni.
Egy nem alvó gyerek mellett az élet néha kész delíriumos káosz, ami értelemszerűen végtelenül kimerítő is. Más, holtfáradt szülők társaságában lenni, akik ugyanazon dolgoznak: hogy a gyerekeik boldogok, biztonságban és jól szórakozzanak, erős összetartozás-érzést és kölcsönös együttérzést teremt.
És akkor jöjjön a millió dolláros kérdés: végigaludta Santiago az éjszakát? Sajnos nem. Három óráról egyetlen hétvége alatt tizenkettőre ugrani azért túl nagy elvárás lett volna. Így is megünnepeltük a kis sikereket: hogy este könnyebben aludt el, mert teljesen kifáradt, és kevesebb volt az éjszakai egyszemélyes táncparti.
Ruth Wright és családja a Das Mühlwald (forrás: angol) vendége volt. A teljes ellátást és gyermekfelügyeletet is tartalmazó szobák ára felnőtteknek 150 eurótól indul éjszakánként, a gyerekek életkoruktól függően 30–80 százalékos kedvezményt kapnak.