Globális felmérés: ezek az utasokat legjobban idegesítő reptéri szokások, ennyivel érkezünk korábban és így szállunk fel
A repülőterek ritkán tartoznak egy utazás kedvenc részei közé, és rengeteg rossz, sőt érthetetlen szokást hoznak elő az emberekből, amelyek mintha kizárólag ezekre a csomópontokra lennének jellemzőek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most egy új felmérés azt is feltárta, milyen viselkedés zavarja a legjobban az utazókat – a sorban előrefurakodástól és a helyek „lefoglalásától” kezdve egészen az általános reptéri illemtan hiányáig.
Az online utazási iroda, az Opodo (forrás: angol) 9 000 embert kérdezett meg világszerte repülőtéri szokásairól, és azt is felmérte, mi bosszantja őket a legjobban.
Íme, mit mutatnak az eredmények...
Check-in szokások
Az Opodo arra is rákérdezett, hogy a válaszadók inkább jó előre érkeznek-e a repülőtérre, vagy szeretnek az utolsó pillanatra hagyatkozni.
A felmérés szerint a válaszadók 59 százaléka sokkal nyugodtabbnak érzi magát, ha a szükségesnél korábban érkezik, még akkor is, ha ez várakozással jár.
További 36 százalék általában pontosan akkor érkezik, amikor a légitársaság javasolja: jellemzően két-három órával az indulás előtt, az út hosszától függően.
Egy merész 4 százalék inkább hajszálpontosra időzíti az érkezést, közvetlenül a felszállás előtt ér oda, hogy ne kelljen időt töltenie a gyakran túlárazott és nem túl inspiráló reptereken.
Érdekesség, hogy az Egyesült Királyságban a férfiak 6 százaléka szeret az utolsó percig várni, míg a nőknek csak 3 százaléka.
Beszállás előtti rituálék
A felmérés azt is vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a beszállás előtti folyamathoz, és hogy inkább azonnal a kapuhoz mennek-e, amint az megnyílik, vagy megvárják, amíg a csoportjukat szólítják.
A válaszadókat négy típusba sorolták: 'a sitter', 'a hoverer', 'a pre-queuer' és 'az anti-queuer'.
A kutatás szerint a 'sitter' a legjellemzőbb típus: a világszerte megkérdezettek 48 százaléka mondta azt, hogy ülve marad, amíg kifejezetten nem szólítják a csoportját, közben pedig figyeli a gyülekező tömeget, és csendben ítélkezik.
Ennek a csoportnak az aránya országonként változik: a portugálok 66, a britek 51, az olaszok 36 százaléka marad ülve a kijelölt időpontig.
A 'hoverer' csoportba tartozók közül 23 százalék bevallotta, hogy a meglévő sor közelében álldogál, készen arra, hogy a megfelelő pillanatban beálljon.
További 12 százalék, az úgynevezett 'pre-queuer' rendszerint egy nem hivatalos sorba áll be a saját csoportjával, hogy jó pozíciót biztosítson magának. Itt is vannak országonkénti különbségek: a németek és az olaszok 15, a briteknek viszont csak 9 százaléka tartozik ebbe az alcsoportba.
Végül az 'anti-queuer' tette ki a válaszadók 11 százalékát: ők azt mondták, kifejezetten szeretnek utolsóként felszállni, mert tudják, hogy az ülőhelyük akkor is várni fog rájuk, amikor végre beszállnak.
Az adatok szerint az olaszok (18 százalék) és a franciák (17 százalék) a leglazábbak, ha a korai beszállásról van szó, míg a spanyol utazók 14, a briteknek pedig csak 12 százaléka hajlandó a lehető legutolsó pillanatban felszállni.
Mi idegesíti legjobban az utazókat?
Az Opodo arra is kíváncsi volt, mitől őrülnek meg leginkább az utazók a repülőtereken, és az eredmények sokfélék – és nem kevésbé bosszantóak – voltak.
A legidegesítőbb repülőtéri jelenségnek az jött ki, amikor valaki a biztonsági ellenőrzésnél vagy a beszállásnál egyszerűen befurakodik a sorba. A világszintű mintában a válaszadók 48 százaléka nevezte ezt a legnagyobb irritációnak, és a megkérdezett britek és franciák 51 százaléka értett egyet ezzel.
A második helyre azok kerültek, akik a csomagjaikkal foglalnak el egy üres széket a repülőtéren. Világszerte a résztvevők 45 százaléka utálja ezt a szokást, míg a britek 52, a portugálok 50 százalékát zavarja – érdekes módon az olaszoknak csak 35 százalékát.
A listán a következő azok csoportja, akik szemetet hagynak maguk után a kapunál vagy az üléseken. A franciák különösen felháborítónak tartják: 49 százalékuk mondta, hogy ki nem állhatja, szemben a németek 47, a spanyolok 46 és az összesített minta 42 százalékával. Meglepő módon a briteknek csak 35 százaléka gondolja úgy, hogy ez igazán rossz viselkedés.
A briteket az átlagnál kevésbé idegesíti az is, ha valaki hangosan telefonál vagy kihangosítót használ: 37 százalékukat bosszantja, szemben a globális 40 százalékkal.
Amikor azokra került a szó, akik 'olyan közel állnak a poggyászkiadó szalaghoz, hogy akár meg is csókolhatnák', az Opodo azt találta, hogy a britek és a németek 25 százaléka tartja ezt különösen bosszantónak, míg a franciáknak csak 12, a világszintű mintának pedig 19 százaléka.
Végül a legkevesebben tartották zavarónak a gurulós bőröndöket, amelyek nyikorognak vagy másoknak ütköznek: a britek 13, a spanyolok 10 százaléka vallotta be, hogy idegesíti őket, szemben a globális minta 9 százalékával.
Legközelebb, amikor a kapunál várakozik, érdemes elgondolkodnia, ön melyik táborba tartozik – csak ne lepődjön meg, ha a listán a saját szokásaira is ráismer!