A Ryanair tovább csökkenti németországi flottáját, a Wizz Air viszont bizakodó, és jelentős mennyiségű foglalásról számoltak be. A Hormuzi-szoros megnyitása nem jelent hirtelen megoldást a repülési iparágat sújtó krízishelyzetre.
Azt írja a brit Express, hogy a Ryanair Németországba utazó utasainak jó előre át kell gondolni az utazásukat, mivel Európa legnagyobb légitársasága jelentős mértékben redukálja a Berlinbe közlekedő járatainak számát. A légitársaság közölte, hogy 2026 október 24-én csökkentik berlini flottájuk méretét, és hogy az azt következő téli menetrendben 50 százalékkal mérsékelik a német fővárosba tartó járatok számát. Hozzátették: hét darab, a német fővárosban állomásozó gépüket olcsóbb európai repülőtereken állítják szolgálatba. A Ryanair hangsúlyozta, hogy döntésük a németországi repülőtéri és légiközlekedési költségek emelkedésére adott válasz, és megjegyezték,
HIRDETÉS
HIRDETÉS
- hogy a berlini repülőtéri díjak 50 százalékkal emelkedetek a 2020-ben kitört koronavírus-járvány óta,
- és további 10 százalékos emelés várható a 2027 és 2029 közti időszakban.
A cég vezérigazgatója, Eddie Wilson szerint Németország légiközlekedési politikája versenyképtelenné tette az országot a többi európai piachoz képest. Wilson úgy véli, hogy a német légiközlekedéssel kapcsolatos költségek növekedése (ideértve a magasabb utasadókat, biztonsági díjakat és légiforgalmi irányítási díjakat) hozzájárult a berlini légi forgalom jelentős csökkenéséhez, mely 2019 óta csaknem 30 százalékkal esett vissza. A vállalat kiemelte, hogy a berlini pilótáknak és légiutas-kísérőknek különböző pozíciókat ajánlottak fel a Ryanair európai hálózatában. Wilson szerint a cég továbbra is növekedni fog azokban az országokban, ahol csökkentették vagy eltörölték a légi közlekedésre kivetett adókat, így például Svédországban, Szlovákiában, Albániában és Olaszországban. Nem Berlin az az első német város, ahonnan a Ryanair részlegesen vagy teljesen kivonul: Frankfurtot, Düsseldorfot és Stuttgartot is otthagyta már.
Németországban kerozinválság jöhet
Szerdán több német és izraeli lap nyomán az Euronews is megírta, hogy Izrael a jövőben kerozint szállíthat Németországnak, mire az izraeli külügyminisztérium és az izraeli energiaügyi minisztérium közölte, hogy mindez a német energiaügyi minisztérium kérése, egyben a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros blokádja miatt történhet meg. Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter közölte, hogy keddi berlini látogatása során erről is tárgyalt Katherina Reiche német gazdasági és energiaügyi miniszterrel, de a német kormány részéről egyelőre nem érkezett megerősítés az ügyben.
A Wirtschaftswoche szerint az Irán elleni amerikai-izraeli háború előtt Németország az importált kerozin mintegy 70-75 százalékát a Közel-Keletről szerezte be, a Hormuzi-szoros blokádja miatt viszont idén áprilisban már alig érkezett Európába kerozin a térségből. Szakértők már korábban hiányra figyelmeztettek, és közölték, hogy ez Németországot is érintheti. A Deutsche-Verkehrs-Zeitungnak adott interjújában James Noel-Beswick árupiaci elemző kifejtette, hogy Németország nagymértékben függ a hollandiai kerozinszállításoktól, de az ellátás akadozhat, mivel minél több európai ország függ a holland exporttól, annál nagyobb lesz a verseny a rendelkezésre álló mennyiségért. Elemzők szerint az árak először emelkedni fognak, később viszont ellátási gondok akadhatnak. Ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad, Noel-Beswick arra számít, hogy az első érezhető következmények pár héten belül jelentkeznek, és gond lehet az európai utas- és áruszállítással is.
Vezető légitársaságok törölték a járataikat
Szintén szerdán írtuk meg, hogy a Cirium légiközlekedési elemző adatai szerint a légitársaságok világszerte két hét alatt közel kétmillió helyet töröltek májusi menetrendjükből, így a rendelkezésre álló helyek száma április második felében 132 millióról 130 millióra csökkent. A járatokat törlő európai légitársaságok között van a Turkish Airlines, a Lufthansa, a British Airways és a KLM is. A brit kormány emellett rendkívüli intézkedésekre készülhet a nyári fennakadások elkerülése érdekében, ezzel kapcsolatban elemzők megjegyzik, hogy felmerült az azonos célállomásra induló járatok összevonása, sőt a kevés utast szállító járatok törlése. A Goldman Sachs kiemelte, hogy a szigetország lehet a leginkább kitéve a kerozinellátás miatti problémáknak, ugyanis jelentős mennyiséget kell importálnia, és miként fentebb is írtuk: a Hormuzi-szoros blokádja miatt akadozik a kereskedelem. Carsten Spohr Lufthansa-vezér szerint a közel-keleti válság az emelkedő üzemanyagárakkal katröltve világszerte jelentős kihívások elé állítják a légiközlekedést.
De hogy ne menjünk annyira távol Magyarországtól: csütörtöki cikkében a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap azt írta, hogy a Croatia Airlines horvát légitársaság a következő negyedévben mintegy 900 járatot töröl a kerozin árának emelkedése miatt. Slaven Zabo, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondta: a tervezett 27 ezer járat mintegy 5 százalékát törlik a kerozin árának megduplázódása miatt. Zabo kiemelte, hogy az aktuális üzemanyagköltségek több millió eurós veszteséget okozhatnak a légitársaságoknak, és hogy a többségében állami tulajdonban lévő Croatia Airlines is próbálja optimalizálni a működését, épp ezért módosítja járathálózatát, és csökkenti kapacitásait. Zabo a Ryanair vezetőjével egyetértve azt mondja, hogy a jegyárak alakulását az üzemanyagár mellett a repülőtéri költségek emelkedése is befolyásolja. A zágrábi repülőtér június 1-től 20 százalékkal emeli díjait, de a Croatian Airlines egyelőre nem közölt becslést a jegyárak várható változásáról. A cég szerint a turisztikai szezon egyelőre nincs veszélyben, és kiemelték, hogy az év első négy hónapjában 23 százalékkal nőtt az utasok száma, ami csaknem százezerrel több utast jelent az előző év azonos időszakához képest.
Mi lesz a Wizz Airrel?
Április közepi cikkében a Portfolio azt írta, hogy az európai légitársaságokat érintő üzemanyagválságban a Wizz Air van a legsebezhetőbb helyzetben, és a Morningstar elemzésére hivatkozva megjegyezte, hogy ezzel szemben a Ryanair és a British Airways anyavállalata, az IAG a felkészült a helyzet kezelésére – véleményük eltér a fentebb idézett Goldman Sachs állításaitól. A Morningstar szerint azok a légitársaságok vészelhetik át a legkönnyebben a turbulens időszakot, amelyek nagyobb profitmarzzsal, hatékonyabb üzemanyag-fedezeti pozíciókkal, valamint kisebb közvetlen közel-keleti kitettséggel rendelkeznek. Az elemzőház úgy látja, hogy a diszkontszegmensben a Ryanair, a hagyományos hálózati légitársaságok közül pedig az IAG van a legkedvezőbb helyzetben, szemben a jelentősen kiszolgáltatott Wizz Airrel, melynek alacsony a kerozinfedezeti aránya, szűkebb a profitmarzsa, ráadásul az összes kiadásán belül magas az üzemanyagköltségek aránya. A lap megjegyzi, hogy a londoni tőzsdén jegyzett magyar diszkont légitársaság 2026-ra mindössze 55 százalékos üzemanyag-fedezeti szinttel rendelkezik, amit az elemző "nagyon alacsonynak" minősített. A CNBC akkor cikke szerint a Ryanair 80 százalékon áll, míg az IAG – amelyhez a British Airways, az Iberia, az Aer Lingus és a Vueling is tartozik – 62 százalékon, a Lufthansa 77, az EasyJet pedig mintegy 70 százalékos fedezettséget épített ki.
A válságos helyzetre a Wizz Air is reagált, április végén Váradi József vezérigazgató egy londoni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem valószínű, hogy a légitársaságok kifogynának a repülőgép-üzemanyagból, és hogy a jelenlegi piaci helyzet inkább az árak jelentős emelkedését eredményezte, mintsem ellátási problémákat. Váradi szerint a kerozin ára nagyjából kétszerese a konfliktus előtti szintnek, ami jelentős mozgásteret teremt a piaci szereplők számára az ellátási láncok átszervezésében, és hozzátette, hogy láthatóak olyan logisztikai megoldások, melyek az Egyesült Államok és Európa közötti szállítási útvonalakat használják ki a korábbi közel-keleti beszerzések helyett.
Váradi számos elemzőhöz hasonlóan úgy véli, hogy a magas üzemanyagárak a közel-keleti konfliktus lezárása esetén is megmaradhatnak. Kiemelte, hogy az a nyári szezonban erősebb foglalási számokat lát, mint egy évvel korábban, és leszögezte, hogy a Wizz Air a nyári időszakra tervezett üzemanyag-felhasználásának mintegy 70 százalékát biztosította. A Wizz Air ráadásul a flottáját is bővíti, 2026-ban 35 új Airbus repülőgépet állítanak szolgálatba.
Kérdéseket küldtünk a Wizz Air sajtóosztályának többek közt azzal kapcsolatban is, hogy más légitársaságok járattörlései miatt megrohamozták-e őket a jegyvásárlók. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.