A davosi Világgazdasági Fórumon von der Leyen közölte, hogy az EU Grönlandon „jelentős európai beruházási hullámon” dolgozik az északi-sarki biztonság erősítéséért.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vasárnap és hétfőn Grönlandra látogat, ezzel is jelezve, hogy az unió továbbra is kiáll a sziget mellett, miközben az amerikai elnök, Donald Trump többször is felvetette, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie azt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A látogatás részeként von der Leyen hétfőn várhatóan aláírja az Európai Unió és a dán autonóm terület közös nyilatkozatát.
Trump tavaly januári visszatérése óta a Fehér Házba azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak a „nemzetbiztonság” érdekében ellenőrzése alá kell vonnia Grönlandot, azzal érvelve, hogy különben Kína vagy Oroszország szerezné meg a szigetet.
Von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, António Costa januárban közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelték a „területi integritás és szuverenitás” fontosságát, és hangsúlyozták, hogy az EU „teljes szolidaritást vállal Dániával és Grönland népével”.
Az idei davosi Világgazdasági Fórum éves ülésén von der Leyen azt mondta, hogy az EU egy Grönlandra irányuló „masszív európai beruházási hullámon” is dolgozik, az arktiszi biztonság fokozása érdekében.
A Bizottság azt javasolta, hogy a 2028–2034-es költségvetési időszakban 530 millió eurót különítsenek el Grönland számára; ez szerinte az Arktisz térségében betöltött „egyre növekvő geostratégiai jelentőségét” tükrözi.
A Financial Times értesülései szerint von der Leyen a látogatás során további 200 millió eurós támogatást fog bejelenteni a sziget számára.
Májusban Trump Grönlandért felelős különmegbízottja, Jeff Landry azt mondta, itt az ideje, hogy az Egyesült Államok „ismét megvesse a lábát” a területen.
Landry, aki egyben Louisiana kormányzója is, a december 2025-ös kinevezése óta első grönlandi útja során tette ezeket a megjegyzéseket.
Grönland fővárosából, Nuukból nyilatkozva Landry az Agence France-Presse hírügynökségnek azt mondta: „Úgy gondolom, az elnök a nemzetbiztonsági műveletek fokozásáról és bizonyos grönlandi támaszpontok újbóli benépesítéséről beszél.”
„Grönlandon mindenki, akivel beszéltem, nagyon szeretné, ha az Egyesült Államok újra benépesítené ezeket a bázisokat” – folytatta, hozzátéve, hogy a területnek „szüksége van az Egyesült Államokra”.
Januárban Grönland parlamentjében képviselt öt politikai párt vezetői közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg az Egyesült Államok számára.
„Nem akarunk amerikaiak lenni, nem akarunk dánok lenni; grönlandiak akarunk lenni” – állt a nyilatkozatban.
A beszámolók szerint az Egyesült Államoknak a hidegháború csúcspontján 17 katonai létesítménye és több mint 10 000 katonája állomásozott Grönlandon. Jelenleg mindössze egy bázist működtet a szigeten, a Pituffik Űrbázist, amely az amerikai védelmi minisztérium legészakibb támaszpontja.
Az amerikai Űrhaderő szerint Pituffikot rakétariasztási, rakétavédelmi és űrmegfigyelési feladatokra használják.