Az új terv szerint létrejönne egy „Cyberdome” nevű digitális jelzőrendszer, amely felderítené és megakadályozná a behatolási kísérleteket – írta a Bild.
Németország egy új, úgynevezett „védőpajzs” létrehozását tervezi a szabotázsakciók ellen, miután augusztusban dróntámadási kísérlet történt a lipcsei repülőtéren – írta vasárnap a Bild.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a lapnak azt nyilatkozta, hogy az Oroszországból kiinduló hibrid támadások mára mindennapos valósággá váltak, és várhatóan meg fognak szaporodni. Szerinte azonban Németországnak vannak eszközei arra, hogy megvédje magát.
A Bild a német belügyminisztérium információira hivatkozva azt írta, hogy az új terv része lenne egy „Cyberdome” nevű rendszer létrehozása. Ez digitális érzékelők hálózata lenne, amely segítene felderíteni és megakadályozni a kibertámadásokat.
A terv emellett bővítené a német rendőrség mobil drónelhárító képességeit is. Berlinben, Münchenben és Hamburgban olyan gyorsan mozgósítható egységeket állítanának fel, amelyek szükség esetén a nagyobb közlekedési csomópontok légterét védenék.
A jelentés szerint a hatóságok nagyobb mértékben használnának mesterséges intelligenciát - például arcfelismerő rendszereket - a lehetséges támadók felderítésére.
Emellett a vállalatok számára is lehetővé tennék a drónok észlelését és az ellenük való aktív védekezést.
A lipcsei repülőtéri incidens
A tervek előzménye, hogy a német kormány hivatalosan Moszkvát tette felelőssé az augusztusi lipcsei dróntámadási kísérletért.
Augusztus 4-én robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a Lipcse/Halle repülőtéren, amely Németország egyik fontos légi teherszállítási központja. Az eset miatt lezárták a kifutópályákat, és több járatot más repülőterekre irányítottak át.
Johann Wadephul német külügyminiszter kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Berlin intézkedéseket tesz Oroszországgal szemben, amelyet „a lipcsei hibrid támadás elkövetőjeként” nevezett meg.
Ennek részeként bezárják Oroszország bonni főkonzulátusát és berlini kulturális központját.
„Az orosz főkonzulátust Bonnban szeptember 18-ig bezárják” – mondta Wadephul. Hozzátette, hogy szigorítják az orosz állampolgárok határellenőrzését, és tovább növelik a nyomást Oroszország úgynevezett árnyékflottájára is.
Az orosz nagykövetség később közleményben tagadta a berlini vádakat, és „következményeket” helyezett kilátásba a szankciók miatt.
Szergej Nyečajev, Oroszország németországi nagykövete „határozottan elutasította” Berlin szerinte megalapozatlan és abszurd vádjait, amelyek a közlemény szerint ellentmondanak a józan észnek.
Az orosz diplomáciai képviselet a német szankciókról azt írta: Nyečajev szerint a bejelentett intézkedések példátlan eszkalációt jelentenek az orosz–német kapcsolatokban, és nem maradnak következmények nélkül. Ezekért az orosz fél szerint a teljes felelősséget a német kormánynak kell viselnie.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a hét elején „teljes szolidaritásáról” biztosította Németországot a támadási kísérlet miatt. Szerinte a drónon „katonai minőségű anyagot” használtak, és az akciót „orosz operatívok hajtották végre az Európai Unió területén”.
„Ha az volt a szándékuk, hogy kétszer is meggondoljuk, támogatjuk-e Ukrajnát, akkor azt mondhatom, hogy ez csak tovább erősítette az elszántságomat” – tette hozzá.