EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Orbán barátságát és támogatását keresi a boszniai szerbek háborús bűnöket tagadó vezetője

Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a Karmelita kolostorban 2023. október 2-án
Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a Karmelita kolostorban 2023. október 2-án Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Írta: Németh Árpád
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Háborús bűnösöket méltat, tagadja, hogy népirtás történt a balkáni háborúban. Ő Milorad Dodik, a magyar miniszterelnök gyakori vendége, akit sokan a Balkán új bajkeverőjének tartanak. Orbán Viktort azzal az érdemrenddel tüntette ki, amivel a háborús bűnös Milošević, volt szerb elnököt és Putyint is.

HIRDETÉS

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője az ünnepség egyik pillanatában leplezetlenül a karórájára pillantott. Egyértelmű jele volt annak, hogy már maga is unja a rendezvényt, amelyen a Szerb Köztársaság mércéi alapján tüntették ki az arra érdemeseket – akikből a tudósítók szerint akár százan is lehettek. A színes társaságból, amelynek tagjai közül többen is kétes hírnévnek örvendett, a legmagasabb rangú kitüntetést a magyar miniszterelnök kapta. Orbán Viktor ugyan ezúttal nem utazott el Banja Lukába az átvételére, helyette üzenetben köszönte meg az elismerést.

Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiránduláson Banja Luka közelében, 2023 júniusában
Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiránduláson Banja Luka közelében, 2023 júniusábanMTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A magyar kormányfő elfogadta a Szerb Köztársaság legmagasabb kitüntetését – erősítette meg Dodik, és hozzátette: ez büszkeséggel tölti el a köztársaságot. „Hálásak vagyunk annak az embernek, aki reális politikai tényezőként hajlandó tisztelni bennünket” – mondta Orbánról, aki szavai szerint nagyban segítette a Boszniai Szerb Köztársaságot.

Ez a többi között az anyagiakban is megmutatkozott. A boszniai szerb közösség tetemes kötvényadósságot halmozott fel tavalyelőtt. Új hitel nélkül csődbe ment volna az entitás, sőt a választások előtti nyugdíj- és közalkalmazotti béremelésre se futotta.

A magyar kormány kiugróan olcsó hitel formájában az Eximbank közvetítésével adott 110 millió eurót, akkori árfolyamon 45 milliárd forintot az elszakadásért küzdő, boszniai szerb szakadároknak. Az uniós csapoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetés valószínűleg csődbe ment volna a magyar közpénzből adott hitel nélkül – ismerte el Zora Vidović pénzügyminiszter. A gyorssegélyt tíz év alatt törlesztik, egy év türelmi idővel, évi ötszázalékos kamattal. A mostani hivatalos indoklás szerint Orbán érdeme, hogy a térségben Magyarország által támogatott projektek sora indult el az uniós felzárkóztatás céljával. 

Ő ugyan nincs itt, de februárban személyesen fogom felkeresni, hogy átadjam neki az elismerést – harangozta be Milorad Dodik.

A szélsőséges dalnok

A magyar miniszterelnök kitüntetésének megítélését árnyalja, hogy vele egyidejűleg szintén magas rangú kitüntetést kapott Dodiktól a szélsőjobboldali Mirko Pajčin műdalénekes, művésznevén Baja Mali Knindža is, aki csetnik trubadúrnak vallja magát.

Baja Mali Knindža
Baja Mali KnindžaForrás: BNTV

A csetnik a balkáni háborúkban újra megjelent, de eredetileg még a második világháború alatt létrejött szerb nacionalista mozgalom; az énekes pedig az egyik legnagyobb zenei bálványa. Karrierje csúcsán, a kilencvenes években az ő dalai fűtötték a szerb katonákat, akik felfegyverkezve harcoltak az etnikai túlkapásokkal és tömegmészárlásokkal terhelt háborúban. Most egyszerűen hazafinak tartják, annál is inkább, mert dalaiban változatlanul a bosnyákok és horvátok ellen uszít.

A Knindža szójáték: a horvátországi szerbek elvesztett székvárosára, Kninre, és a végsőkig elszánt, lopakodó japán harcosra, a nindzsára utal.

A boszniai Szerb Köztársaság érdemrendje láncon
A boszniai Szerb Köztársaság érdemrendje lánconForrás: a boszniai Szerb Köztársaság kormánya

A boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a láncon függő érdemrendet csak államfők érdemlik ki. Korábban a hágai bíróság elé állított szerb elnök, Slobodan Miloševićet tüntették ki, Orbán Viktor előtt pedig tavaly az Ukrajna elleni háborút indító orosz elnök, Vlagyimir Putyin kapott ilyen érdemrendet.

Hasonlóan tekintélyes kitüntetésekben részesültek kivétel nélkül a boszniai szerbek politikai és katonai vezetői is, akiket jogerősen háborús bűnökért ítéltek el Hágában.

Az újabb szerb állam

Közvetlenül az ortodox karácsony után, január 9-én ünneplik a boszniai szerbek „államiságuk” napját, arra emlékezve, hogy Radovan Karadžić vezetésével 1992-ben ezen a napon hirdették ki önállóságukat, amivel kirobbantottak egy három és fél évig tartó, több mint százezer áldozattal járó újabb balkáni háborút.

A január 9-én alapított Szerb Köztársaság alapjait idegen megszállók és gyarmatosítók gyötörték, politikai vezetését pedig tömlöcbe vetették – kesergett az ünnepségen Dodik. Vezetőink: Radovan Karadžić, Ratko Mladić, Biljana Plavšić, Momčilo Krajišnik nélkül maradtunk, akik a legválságosabb időkben is önzetlenül járultak hozzá a Szerb Köztársaság megalapításához

A Dodik által méltatott politikusokat és katonákat kivétel nélkül emberiesség elleni háborús bűnökért – népirtásért, gyilkosságért, üldözésért és deportálásért – ítélték életfogytiglani vagy hosszú évekig tartó börtönbüntetésre a hágai törvényszéken.

A Szerb Köztársaság sosem feledkezik meg az alapítókról – jelentette ki Dodik, aki a Szerb Köztársaságot államnak nevezte. „Mert állam vagyunk, gondoljon bárki is bármit” – jelentette ki az elnök.

A boszniai szerbek fegyveres erői fennállásuk 30. évfordulóján, 2022. január 9-én
A boszniai szerbek fegyveres erői fennállásuk 30. évfordulóján, 2022. január 9-énAP Photo/Radivoje Pavicic

Két éve, amikor a boszniai szerb erők orosz mintára tányérsapkát is viselői tagjai alapításuk – vagyis a háborúra való felkészülésük –  harmincadik évfordulóját ünnepelték, az Egyesült Államok korrupciós vádak alapján szankciókkal sújtotta Milorad Dodikot.

Az elszakadás

Ez sem tántorította el attól, hogy kardcsörtetve újra Bosznia-Hercegovina szétverésével és felosztásával fenyegetőzzön.

Ha Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő arra „vetemedik”, hogy törvénybe foglalja az ország állami tulajdonának elosztását, akkor a Szerb Köztársaság nem fog habozni a függetlenség kikiáltásával – mondta Dodik.

„Nem riogatunk, csak leszögezzük, hogy főképviselő nincs, a tevékenysége a képzelet szüleménye, ezért ha ilyen lépésre szánja el magát, a Szerb Köztársaság haladéktalanul megvédi jogait, és kikiáltja államisági státuszát” – jelentette ki a boszniai szerb elnök újságírók előtt.

HIRDETÉS

A kérdésre, hogy ki támogatja a függetlenséget, tömören csak annyit válaszolt: „a nép támogatni fogja”, és ez a legfontosabb. A daytoni békeszerződésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek nagyfokú önállóságot kaptak.

Lényegtelennek tartja, hogy az általa irányított közösség képviselteti-e magát az ENSZ-ben. Vannak tagországok, amelyek „képviselni fognak minket” – mondta. Kitérően válaszolt akkor is, amikor név szerint kérdeztek rá arra, kinek a támogatására számít – hisz Orbán nem ment el Banja Lukába, Belgrádból pedig az az üzenet érkezett, hogy Bosznia-Hercegovina területi egysége sérthetetlen.

„Lám, ön itt van” – mondta a horvát RTL riporterének, majd elszajkózta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területére bárki beteheti a lábát. A zavartalan közlekedés egyébként a daytoni egyezmény egyik alapkövetelménye.

A népirtás tagadása

Január 9. megünneplését Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága azzal az indoklással minősítette alkotmányellenesnek még 2015-ben, hogy diszkriminálja az országban élő bosnyákokat és horvátokat. Ennek ellenére zavartalanul megemlékeznek róla annak ellenére, hogy az idén a kitüntetett magyar miniszterelnök mellett még a szerb elnök is mellőzte a részvételt.

„Vučić? Nem is merészelt megjelenni a megemlékezésen” – dörögte Milorad Dodik, aki zokon vette Aleksandar Vučić üzenetét. A szerb államfő ugyanis kijelentette: Belgrád Bosznia-Hercegovina integritását támogatja, és ellenzi az egységes ország felszámolására irányuló kísérleteket.

HIRDETÉS

A másik potenciális szövetséges, Jakov Milatović montenegrói elnök nyíltan visszautasította Dodik meghívását, és leszögezte: Podgorica egységes és megbonthatatlan országként tiszteli Bosznia-Hercegovinát. Így aztán nélkülük kesergett a szerbek török idők óta sanyarú sorsán Dodik, majd arra a következtetésre jutott, hogy a bosnyákok és horvátok kényszerítették ki a Szerb Köztársaság létrehozását, mert „el akarták szakítani a boszniai szerbeket az anyaországtól, Szerbiától”. Azt állította: a szerb politikusok semmilyen módon nem felelősek a háborúért, a Nyugat pedig hazudik, amikor szerb bűnöket ró fel.

Egy tömegsír feltárása 2008-ban, Zvornik közelében, ahol a feltételezések szerint a Srebrenicában megöltek második legnagyobb csoportját földelték el
Egy tömegsír feltárása 2008-ban, Zvornik közelében, ahol a feltételezések szerint a Srebrenicában megöltek második legnagyobb csoportját földelték elAP Photo/Amel Emric

„Végezetül mondják ki: Srebrenicában nem történt népirtás” – tagadta a háborús bűnöket Milorad Dodik.

Mint emlékezetes: a második világháború utáni legnagyobb tömeges európai vérontásban több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak le a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével, miután 1995. július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett, „biztonságos területté” nyilvánított várost.

A szerbek és a kéksisakosok alkujának része volt, hogy a civil lakosság sértetlenül távozhat, de a foglyok közül kiválogatták a férfiakat és a fiúkat, majd a következő napokban lemészárolták őket.

A holttesteket tömegsírba temették, majd később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. Srebrenica környékén azóta több mint ötven tömegsírt tártak fel.

HIRDETÉS

Az alkotmány tisztelete

Hibrid háború folyik a Szerb Köztársaság ellen néhány nyugati ország támogatásával, az Egyesült Államok vezetésével – jelentette ki Milorad Dodik.

Ennek annyi a valóságalapja, hogy az amerikai légierő két F-16-osa az évforduló napján, január 9-én közös gyakorlatot tartott a boszniai-hercegovinai fegyveres erők légi irányításával, és ennek során a vadászgépek elhúztak a szerb székváros, Banja Luka felett is.

Az Egyesült Államok sziklaszilárdan elkötelezett Bosznia-Hercegovina és a régió biztonsága iránt – tudatta a szarajevói amerikai nagykövetség, amely közleményében arra emlékeztetett, hogy a boszniai Szerb Köztársaság napjának megünneplése január 9-én alkotmányellenes. A megemlékezés ortodox vallási ünnephez kapcsolása sérti a bosznia-hercegovinai alkotmány több diszkriminációt tiltó rendelkezését. Ez jogi kérdés, nem vélemény – szögezte le a követség. Mint ahogy jogi kérdés, és nem vélemény az is, hogy a daytoni békeszerződés rendelkezése alapján a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság határozatainak be nem tartása az ország Büntető Törvénykönyvével összhangban bűncselekménynek minősül – tették hozzá.

Az Egyesült Államok a múlthoz hasonlóan a jövőben sem fog habozni, hogy kezelje a „Dayton-ellenes” akciókat – üzente az amerikai nagykövetség.

Az önök egyetlen célja az erő fitogtatása kicsiny köztársaságunk előtt. Önök erősek, a szeretetünk azonban nagyobb – replikázott a boszniai törvényhozás egyik szerb képviselője, és azt üzente: saját „légierővel”, a haza és a történelmük iránti szeretettel feltöltött papírrepülők milliójával válaszolnak az F-16-osok fenyegetésére.

HIRDETÉS

A leopárdfoltos térkép

Minden, az államisággal kapcsolatos reagálás csak annak a bizonyítéka, hogy jó úton járunk – így vélekedik viszont Dodik.

Az évek óta ismételt fenyegetések – még az ünneplés napjaiban is – csak megerősítenek bennünket abban a hitben, hogy helyes, amit teszünk. „Nincs olyan erő, amely arra kényszeríthetne bárkit a szerbek közül, hogy a szívébe zárjon egy fiktív Boszniát” – érvelt az elnök.

Bosznia-Hercegovina térképe a két részre szakadt Szerb Köztársasággal, és a brčkói körzet
Bosznia-Hercegovina térképe a két részre szakadt Szerb Köztársasággal, és a brčkói körzetForrás: Euronews

Bosznia-Hercegovina térképe egészen sajátos. Északi területe a Szerb Köztársaság egyik része, annak másik, tőle elszakadt része pedig keleten Szerbiával és Montenegróval határos. A két rész közötti szabad átjárást szavatolja az ún. brčkói körzet korridorja.

A helyzetet bonyolítja, hogy a föderációhoz, a bosnyákok és horvátok közösségéhez tartozik két, zsebkendőnyi terület a horvát határ mentén.

A térképet nem véletlenül nevezik leopárdfoltosnak. A különböző nemzeti entitások nem a háború alatt alakultak ki. Így élnek a térségben a nyelvükben teljesen azonos, kizárólag hitükben és latin, illetve cirill betűs írásmódjukban különböző emberek évszázadok óta. A helyzetet bonyolítja, hogy a keresztények két ágra szakadtak: az ortodox szerbekre és a katolikus horvátokra.

HIRDETÉS

Bosznia-Hercegovina népessége a háború előtt, a kilencvenes évek elején meghaladta a 4,3 milliót. A túlélők közül sokan elvándoroltak, így a lakosság napjainkban 3,2 millióra zsugorodott. Közülük 1,2 millió él a két részre szakadt Szerb Köztársaság területén.

Dodik fenyegetései belső használatra szánt politikai közhelyek – véli Đuro Vidmarović volt kijevi horvát nagykövet, aki elképzelhetetlennek tartja a daytoni egyezmény megsemmisülését. Ennek ellenére egy beszélgetőtársa egy rádióműsorban óvatosságra intett. Horvátországnak mérlegelnie kellene a sorkatonaság visszaállítását – jelentette ki Marinko Ogorec professzor.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megismétlik az önkormányzati választást Belgrádban

Mi volt a srebrenicai népirtás, aminek az emléknapját Magyarország nem szavazta meg az ENSZ-ben?

Július 11. a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja lesz