Az internet használata állt egy, a Függőségi és Addiktív Magatartásokat Vizsgáló Intézet (ICAD) által végzett kutatás középpontjában a 2025-ös Nemzeti Honvédelmi Napon részt vevő fiatalok körében.
A portugáliai Addiktív Magatartások és Függőségek Intézete (ICAD) által készített tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 18 éves fiatalok egyre több időt töltenek az interneten, elsősorban a közösségi médiában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megállapítások egy, a 2025-ös Nemzetvédelmi Napon részt vevő fiatalok körében végzett felmérésen alapulnak.
A fiatalok többsége (60%) naponta átlagosan négy órát vagy annál is többet használja az internetet, és az intenzív használat (napi öt óra vagy annál több) az előző évekhez képest emelkedő tendenciát mutat.
A tanulmány következtetéseiben ez olvasható: „Önmagában véve ez a mutató nem jelent feltétlenül problémát, sokkal inkább azt, hogy az emberek az újfajta létezés, cselekvés és önkifejezés keretében egyszerre a fizikai és a gyakran egymással összefonódó virtuális térben élnek.”
A közösségi oldalak számítanak a fiatalok körében a leggyakrabban használt platformnak, és az okostelefon a legkedveltebb eszköz a hozzáféréshez. A válaszadók többsége, csaknem 45%, azt mondta, hogy naponta mintegy két-három órát tölt olyan platformokon, mint a TikTok, a Facebook és az Instagram. A fiatalok 13%-a bevallotta, hogy körülbelül napi hat órát vagy annál is többet van jelen a közösségi médiában.
A közösségi médián túl az online keresés – olvasásra vagy tanulásra –, a játék (beleértve a szerencsejátékot is), valamint a filmek, videók és oktatóanyagok nézése is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek az interneten.
Érdekes adat, hogy 2025-ben a megkérdezett fiatalok 99%-a azt mondta, hogy 16 éves kora előtt kezdte el használni az internetet, és 39%-uk már 10 éves kora előtt.
Ez az adat különösen fontos, mivel ez az arány folyamatosan növekszik, ami azt mutatja, hogy az internet egyre korábban jelenik meg az emberek életében. A tanulmány hangsúlyozza, hogy ez a növekedés a lányok körében valamivel kifejezettebb, mint a fiúknál.
Úgy tűnik, a lányok több időt töltenek a közösségi oldalakon vagy online kereséssel, míg a fiúk inkább játékkal töltik az idejüket.
A pénzben játszott online szerencsejáték esetében is meglepőnek tűnik a fiatalok körében mért használat: a 18 évesek 17%-a (a fiúk 30%-a és a lányok 5%-a) vesz részt online fogadásokban.
Az internethasználathoz kapcsolódó problémák
Az internet túlzott használata számos problémával hozható összefüggésbe, különösen a serdülőkorú fiataloknál. Az ICAD tanulmánya ezért arra is rá akart kérdezni a mintában szereplő fiataloknál, hogy tapasztalták-e már közülük néhányat: például teljesítményromlást az iskolában vagy a munkahelyen; olyan egészségügyi problémákat, amelyek orvosi ellátást igényeltek; viselkedési problémákat otthon; anyagi gondokat; erőszakos vagy rendbontó magatartást; óvszer nélküli szexuális kapcsolatot; illetve érzelmi rosszullétet.
Összességében a fiatalok 35%-a vallotta be, hogy a kérdőívet megelőző 12 hónapban legalább egyet megtapasztalt a felsorolt hét probléma közül.
A leggyakrabban említett probléma (20%) az érzelmi rosszullét esetei voltak (motiválatlanság, szomorúság, elégedetlenség, magány, szorongás), ezt követte az iskolai vagy munkahelyi teljesítmény romlása (17%).
Ez a tanulmány egy olyan, az EU-s politikában is napirenden lévő nagy témához kapcsolódik, amely a fiatalok és gyerekek közösségimédia-használatáról szól.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a múlt év elején publikált jelentése a fiatalokra gyakorolt digitális világuralmat nevezte meg a magány egyik fő hajtóerejeként világszerte.
A képernyők előtt töltött túl sok időt összefüggésbe hozták a kevesebb fizikai aktivitással és a rosszabb alvásminőséggel, valamint a szorongással, depresszióval, stresszel és a társas elszigetelődéssel.
A brit tervek, amelyek megtiltanák a tinédzserek közösségi oldalakhoz való hozzáférését újra fellobbantották azt a vitát, amely egész Európában zajlik. Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Görögország és Dánia is olyan intézkedéseket vitat, amelyek korlátoznák a kiskorúak hozzáférését, a kiberzaklatástól és a platformok addiktív tervezésétől kezdve egészen az olyan tragédiákig, mint az öngyilkosság és az önsértés.