Az Ellinikon Park kétmillió négyzetméteren, azaz 200 hektáron épül. Európa legnagyobb tengerparti városi parkja lesz, miután elkészül. Pillanatnyilag a világ egyik legambiciózusabb városmegújító projektje.
Több mint harmoncezer fa, mintegy 3 millió cserje és a teljes terület több mint 70 százalékát lefedő zöldfelület révén az Ellinikonban található Ellinikon Park lesz Európa egyik legnagyobb városi zöldterülete. A mintegy 200 hektár kiterjedésű központi parkot várhatóan 2027 elején adják át a nagyközönségnek, míg az összes kapcsolódó infrastruktúra teljes kiépítése fokozatosan, 2030-ig valósul meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tervek között szerepelnek a víz fenntartható kezelését szolgáló létesítmények is, köztük egy szennyvíztisztító, amely napi hétezer köbméter tisztított vizet tud előállítani, egy tízezer köbméteres tárolómedence, valamint egy „intelligens” öntözőrendszer, amely akár 90 százalékos vízmegtakarítást is lehetővé tehet. Emellett egy „hűvös sétányokból” álló hálózat kialakítását is tervezik, ahol a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet, mint a szomszédos, aszfalttal borított területeken.
A fenti adatokat a „Modern parkok Görögországban – Útmutató fenntartható zöldterek tervezéséhez és működtetéséhez” című tanulmány ismerteti, amelyet az 1830 Lab készített a LAMDA Development LAMDA Labs részlege számára.
A tanulmány szerzői csapatát Dimitra Theochari építész és tájépítész, valamint Λeniο Myrivili, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UN Environment Programme) és az Atlantic Council Climate Resilience Centerének Global Chief Heat Officer tisztségét betöltő szakértő alkotja.
A tanulmány nemzetközi jó gyakorlatokat gyűjt össze a korszerű városi parkok tervezésére és üzemeltetésére, és az Ellinikon parkot mutatja be, mint a szóban forgó elvek alkalmazásának jellegzetes példáját.
A park tervezésének fő elemei
• Több mint harmincezer fa és mintegy 3 millió cserje A parkban több mint harmincezer fa és mintegy 3 millió cserje telepítését tervezik. A tervek teljes megvalósulásával a zöldfelület aránya várhatóan meghaladja a terület 70 százalékát.
• Több mint 520 növény- és állatfaj Az ültetvények több mint 70 százalékát őshonos vagy a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajok adják majd. Cél, hogy olyan ökoszisztéma jöjjön létre, amely több mint 520 növény- és állatfajt képes eltartani.
• Hőkomfort-tervezés digitális szimulációk segítségével A mikroklíma szempontjait már a tervezés korai fázisában figyelembe vették. A hőérzeti viselkedés, az árnyékolási szintek és a légmozgás értékeléséhez thermal mapping és számítógépes áramlástani (Computational Fluid Dynamics, CFD) modellezési technikákat alkalmaztak.
• Akár 4 fokkal alacsonyabb hőmérséklet A szimulációk eredményei alapján tervezték meg a „hűvös sétányok” hálózatát. Ezeken a pontokon a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a közeli, aszfalttal borított területekhez képest.
• 60 százalékot meghaladó árnyékolás és természetes szellőzés A tartózkodótereket úgy alakítják ki, hogy árnyékoltságuk meghaladja a 60 százalékot, miközben megmarad a levegő természetes áramlása. A növényzetet a párologtatás fokozására és a hőkomfort javítására is felhasználják.
• Csatornák, páraködölők és víztározók A park összkoncepciójába különféle vízfelületek – köztük csatornák, párásító rendszerek és alacsony fogyasztású medencék – is beépülnek. Jelenlétük fokozza a párolgási hűtést, és hozzájárul a környezeti hőmérséklet csökkentéséhez.
• Intelligens öntözés akár 90 százalékos megtakarítással Az öntözőrendszer időjárási és talajnedvesség-érzékelők adataira támaszkodik majd, így a kijuttatott vízmennyiséget pontosan a növényzet valós igényeihez lehet igazítani. A tanulmány szerint ez a megoldás akár 90 százalékos vízmegtakarítást is eredményezhet.
• Szennyvíztisztító egység A park területén egy harmadlagos tisztítást végző szennyvízkezelő létesítmény kialakítását tervezik, amely naponta akár hétezer köbméter tisztított vizet képes előállítani. Ezt a vizet minden engedélyezett, nem ivóvíz jellegű felhasználásra – többek között öntözésre – fogják hasznosítani.
• Tízezer köbméteres tárolómedence Az öntözővíz tárolására egy tízezer köbméteres kapacitású medence létesítését irányozzák elő. Ez az infrastruktúra növeli a park vízbiztonságát, és nagyobb biztonsági tartalékot nyújt a fokozott hőterheléssel járó időszakokban.
• A csapadékvíz 100 százalékának helyben történő kezelése A csapadékvíz-kezelést zöld és kék infrastruktúrával oldják meg, azzal a céllal, hogy a lehulló eső 100 százalékát a park területén belül kezeljék. Egyúttal a természetes vízfolyások, például a Trachónon-patak medrének helyreállítására törekednek, amely fontos árvízvédelmi infrastruktúraként kap majd szerepet.
• Görög természetes építőanyagok A burkolatoknál és felületeknél görög természetes anyagokat – például kaválai márványt, dionüszosz–penteli fehér márványt, karisztoszi palát és mandrai homokkövet – terveznek alkalmazni. A választás egyszerre szolgálja a tartósságot és a hőkomfortot, miközben biztosítja, hogy a park harmonikusan illeszkedjen az attikai tájba.
• Anyagok újrahasznosítása A volt repülőtér létesítményeiből származó anyagokat nem hulladékként kezelik, hanem beépítik az új tervekbe. A betontáblákat támfalak, ülőfelületek és más szerkezeti elemek építésére használják fel, míg a zúzott adalékanyagokat gabionokban és feltöltésekben alkalmazzák, csökkentve ezzel az építkezés környezeti lábnyomát.
• Az útvonalak illeszkednek a természetes domborzathoz A gyalogos hálózatot egységes, akadálymentes, folyamatosan árnyékolt rendszerként alakítják ki. Az egyes ösvények követik a természetes domborzatot, és beleolvadnak a növényzetbe, így mikroklimatikus védelmet nyújtó pontokat és a fény és árnyék folyamatos váltakozását teremtik meg.
• A mikroklíma folyamatos monitorozása A park működését a levegő hőmérsékletére, a relatív páratartalomra, a napsugárzásra, a talajnedvességre és az árnyékoltsági szintekre vonatkozó adatok folyamatos gyűjtése fogja támogatni. Ezeket az adatokat a mikroklíma, az öntözés és a zöldfelületek karbantartásának hatékonyabb menedzselésére használják majd.
A tanulmány szerint az Ellinikon Park egyetlen modellben próbálja összekapcsolni a mikroklíma, a vízgazdálkodás, a növényzet, az anyaghasználat és az útvonalhálózat tervezését és üzemeltetését. Ez a megközelítés a parkot nem pusztán rekreációs területként kezeli, hanem olyan komplex városi infrastruktúraként, amely képes reagálni a modern nagyváros környezeti kihívásaira.
Hogyan viszonyul az athéni riviérán épülő park a külföldi példákhoz
Az Ellinikon Park teljes kiterjedése kétmillió négyzetméter (azaz 200 hektár) lesz. Ezzel a legnagyobb tengerparti városi park lesz Európában, és a világ egyik legambiciózusabb városmegújítási projektjeként tartják számon.
Összehasonlításképpen: az Ellinikon messze felülmúlja a kontinens néhány legemblematikusabb történelmi parkját. Jelzésértékű, hogy mintegy 40 százalékkal nagyobb a londoni Hyde Parknál (142 hektár), miközben méretben szinte megegyezik a hatalmas berlini Tiergartennel (210 hektár).
Ha más ismert európai városi központokkal vetjük össze – például Brüsszellel és a Parc du Cinquantenaire-rel (30 ha) –, az Ellinikon csaknem hétszer nagyobbnak bizonyul. Még a világhírű New York-i Central Parkkal (341 ha) szemben is, amely hozzávetőleg 1,7-szer nagyobb, az Ellinikon olyan beruházásként jelenik meg, amely a globális léptéket tekintve azonos kategóriába sorolható.
A projekt megkülönböztető jegye azonban elsősorban a tengerparti jellege. A legtöbb nagy európai park teljesen körbezárt az épített városszövetben, ezzel szemben az Ellinikó közvetlenül kapcsolódik egy 2 kilométer hosszú tengeri frontra.
A kifejezetten tengerparti európai zöldterületek között méretben és infrastruktúrában is jelentősen felülmúlja például a barcelonai, hagyományos Parc de la Ciutadellát (~31 ha), és négyszer akkora, mint a jövőben megvalósuló, teljes Faliro-öböl-rekonstrukció (~54 ha).
Csak nem városi, védett erdők – például a toszkánai Parco della Sterpaia (296 ha) – vagy hatalmas nemzeti parkok, mint a walesi Pembrokeshire Coast (62 000 ha) haladják meg területben.