Egyre többen beszélgetnek ChatGPT-vel szorongásról, szakításról vagy más gondokról. Két pszichológus vizsgálja, miért fordulnak érzelmi támaszért a mesterséges intelligenciához.
A ChatGPT-vel egy szakításról beszélgetni, tanácsot kérni tőle egy fontos döntés előtt, vagy akár támaszként használni a szorongás enyhítésére ma már egyre gyakoribb gyakorlat, különösen a fiatalok körében. Ami néhány éve még puszta technológiai kuriózumnak tűnt, mára a generatív mesterséges intelligencia egyik fő felhasználási módjává válik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az adatok is ezt a tendenciát támasztják alá. A 'Harvard Business Review' (forrás: spanyol) egyik jelentése szerint a generatív MI leggyakoribb használati módja az érzelmi támogatás vagy a társas kísérés, megelőzve még a magánélet megszervezését, az életcélok keresését vagy az egészséges szokások kialakítását is.
Ezzel párhuzamosan egy, a Línea Directa által 2025-ben készített felmérés kimutatta, hogy a 16 és 19 év közötti spanyol fiatalok közül tízből kilenc használ valamilyen technológiát egészségügyi információk keresésére, és a spanyolok 24,8%-a első lépésként digitális öndiagnózist választ. Mexikóban is egyre inkább teret nyer a jelenség: a 'AXA Mind Health Report (forrás: spanyol)' hatodik kiadása szerint a lakosság 71%-a állítja, hogy mesterségesintelligencia-eszközöket használ mentális egészségével kapcsolatos támogatás keresésére.
Ez a fellendülés egybeesik a mentális egészség romlásával jellemezhető társadalmi környezettel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte több mint egymilliárd ember küzd valamilyen, a pszichés jóllétével összefüggő zavarral vagy problémával.
A digitális eszközökhöz való egyre gyakoribb fordulás ugyanakkor aggodalmat is keltett. A brit 'The Guardian' napilapban megjelent egyik vizsgálat arra figyelmeztetett, hogy egyes, keresőkbe beépített mesterségesintelligencia-rendszerek helytelen vagy kiragadott egészségügyi információkat is megbízhatóként jelenítettek meg a felhasználók számára.
Éppen az emberi életre gyakorolt lehetséges hatások miatt sorolta az Európai Unió az egészségügyben alkalmazott MI-rendszereket a legszigorúbb követelményeknek alávetett területek közé a Mesterségesintelligencia-törvényében.
Miért beszélnek egyre többen a problémáikról a ChatGPT-vel?
A mexikói pszichológus, María Fernanda Cruz Urquiza szerint a jelenség nagyon is konkrét érzelmi szükségletekre vezethető vissza. Mint mondja, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy az emberek fontos döntések előtt – különösen párkapcsolati konfliktusok vagy szakítások idején – először a ChatGPT-hez fordulnak.
Úgy látja, a mesterséges intelligencia olyasmit kínál, amit sokan hiányolnak: a folyamatos rendelkezésre állást. „A ChatGPT mindig érvényesnek fogadja el, amit a felhasználó elmond neki, és ez az állandó megerősítés nagyon vonzó a páciensek számára” – magyarázza. Ehhez társul az a lehetőség, hogy az ember ítélkezéstől való félelem nélkül fejezheti ki magát, és azonnali választ kap – ez a kombináció különösen csábító azoknak, akik szorongással küzdenek.
Cecilia Paredes Aldama pszichoterapeuta részben osztja ezt az értékelést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy eddig nem tapasztalta: páciensei a terápiát ChatGPT-re cserélnék. Azt viszont látja, hogy az eszközt üzenetek megfogalmazására, asszertívebb kommunikációra vagy nehéz beszélgetésekre való felkészülésre használják. „Ez egy kapaszkodó, főleg azok számára, akik nem szeretnék mások előtt feltárni a problémáikat” – teszi hozzá.
Mindkét szakember egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos helyzetekben hasznos lehet. Paredes úgy véli, segíthet enyhíteni a szorongás intenzitását, ha hozzájárul az idő jobb beosztásához, a prioritások felállításához, vagy akár ahhoz, hogy valaki határokat szabjon a munkahelyén. Ugyanakkor leszögezi: ez a segítség felszínes.
„A mesterséges intelligencia segíthet csökkenteni a szorongás erősségét, de nem szünteti meg az okát.” Hasonlóan látja Cruz Urquiza is, aki szerint a ChatGPT elsőként választott erőforrássá válhat azok számára, akiknek még nincsenek kidolgozott érzelmi önszabályozási stratégiáik, vagy nem engedhetik meg maguknak a pszichológiai terápia költségeit.
„A ChatGPT költséghatékony alternatívát jelent, amely az én szememben első lépésként nagy segítség lehet.” A hangsúlyok különbségei ellenére mindketten egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia konkrét helyzetekben hasznos kiegészítő támasz lehet, amennyiben nem keverik össze egy valódi terápiás folyamattal.
Az a gond a mindig igazat adó MI-vel
A két pszichológust különösen az aggasztja, ahogyan ezek a rendszerek a felhasználókkal kommunikálnak. Paredes arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia többnyire rendkívül engedékeny, hízelgő hangnemet üt meg. „A pszichoterápia konfrontál; a mesterséges intelligencia nem. Teljes mértékben alkalmazkodó.”
Véleménye szerint, ha valaki állandóan a ChatGPT megerősítését keresi, könnyen megerősítheti magában a saját valóságára vonatkozó téves értelmezéseket. „Ha ahhoz szokik, hogy mindig a mesterséges intelligenciát kérdezi, és az újra meg újra azt erősíti meg, hogy önnek van igaza, nagyon torz képet alakíthat ki az életéről.”
Arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a működésmód akár az önző viselkedést is erősítheti, vagy felerősíthet bizonyos nárcisztikus vonásokat. Cruz Urquiza más nézőpontból, de osztja ezt az aggodalmat. Úgy véli, a ChatGPT „túlzottan empatikus”, ami ugyan azonnali megkönnyebbülést hozhat, de nem feltétlenül segíti elő a valódi, mélyebb változást.
Az emberi kapcsolat továbbra is pótolhatatlan
Bár elismerik a mesterséges intelligencia lehetőségeit, a két szakember szerint van egy elem, amelyet algoritmusokkal lehetetlen reprodukálni: a terápiás kapcsolat. Paredes úgy fogalmaz, hogy a szégyen, a bűntudat vagy az érzelmi szenvedés csak akkor talál valódi enyhülésre, ha megosztható egy másik emberrel.
„A szégyen olyan érzelmi állapot, amely beszélgetés által, megosztás révén oldódik. Emberi kapcsolódásra van szüksége.” Hozzáteszi: bármely pszichoterápia egyik alappillére éppen a terapeuta és a páciens közötti kapcsolat. „Kapcsolatokra épülő lények vagyunk, és a mesterséges intelligencia soha nem fogja helyettesíteni az emberi kötődést.”
Cruz Urquiza ezt az elképzelést az interperszonális neurobiológia tudományos eredményeivel támasztja alá, álláspontját pedig egy tömör mondatban foglalja össze: „A valódi terápiás átalakulás két ember rezonanciájában megy végbe, amit az MI képtelen lemásolni.”
Eszköz, nem pedig helyettesítő
A két pszichológus következtetése gyakorlatilag azonos. A mesterséges intelligencia hasznos lehet konkrét kérdések tisztázására, gondolatok rendszerezésére, feladatok kezelésére, vagy első támaszként akkor, amikor nincs más azonnali lehetőség. Amikor azonban a lelki rosszullét tartós, vagy az élet több területére is kihat, szakember felkeresését javasolják.
Ahogy Cecilia Paredes összefoglalja: „A mesterséges intelligencia csupán praktikus eszköz; nincs benne mélység.” María Fernanda Cruz Urquiza pedig egy olyan gondolattal foglalja össze a mentális egészség jövőjéről szóló vitát, amely a mesterséges intelligencia szerepére is rávilágít: „A ChatGPT rengeteget tud; azt azonban még nem tudja, amit mi, emberek: jelen lenni, és kísérni valakit a saját, megélt létezésünk tapasztalatából.”