Az MI által generált állatfelvételek milliós nézettséget érnek el online, de kutatók szerint torzítják a vadállatok viselkedéséről alkotott képet, és gyengíthetik a természetvédelem támogatását.
Egy tanulmány szerint a közösségi médiában terjedő, hamisított állatos felvételek eltorzítják a természetvédelmi erőfeszítéseket, és alááshatják a veszélyeztetett fajok társadalmi támogatottságát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A generatív mesterségesintelligencia-eszközök ma már képesek meggyőző, ám valós eseményeken nem alapuló vadállatos videókat és fényképeket előállítani – derül ki a Córdobai Egyetem kutatói által a Conservation Biology folyóiratban megjelentetett tanulmányból (forrás: angol).
A szerzők, José Guerrero-Casado, Tamara Murillo-Jiménez, Antonio Carpio, Francisco Tortosa és Rocío Serrano-Rodríguez amellett érvelnek, hogy ez a tartalom egyre inkább meghatározza, hogyan érti a közvélemény az állatok viselkedését – gyakran tévesen.
Az egyik, a kutatók által kiemelt példa egy vírusként terjedő MI-videó, amelyen különböző madárfajok fiókáikat óvják az esőtől, és amelyet széles körben osztottak meg azzal a felirattal, hogy „az igazi anyai szeretet”.
Ez a beállítás figyelmen kívül hagy egy jól ismert tényt: a madárfajok 90 százalékánál a hímek is részt vesznek az utódgondozásban, miközben számos hüllő-, kétéltű- és halfaj egyáltalán nem nyújt szülői gondoskodást.
A tanulmány kitalált fajok közötti kölcsönhatásokra is rámutat, például olyan, meghamisított felvételekre ragadozókról és zsákmányállataikról, illetve élősködőkről és gazdaszervezeteikről, amelyeken a valóságtól idegen gyengédséggel viselkednek egymással.
Emellett a szerzők olyan videókra is felhívják a figyelmet, amelyekben kitalált kötelékek jelennek meg emberek és vadon élő állatok között, köztük egy felvételre, amelyen halászok megmentenek egy jegesmedvét, az állat pedig eltúlzott hálával reagál.
Figyelmeztetnek, hogy az ilyen jelenetek hamis biztonságérzetet kelthetnek az emberekben a vadállatokkal szemben, és fokozhatják az egzotikus házi kedvencek iránti igényt, ami táplálhatja az illegális vadonélő-állat-kereskedelmet.
A „cuki” állatok védelme
A kutatók arra számítanak, hogy az MI által generált tartalmak továbbra is elsősorban az emlősökre fognak koncentrálni, mivel ezek a fajok már most is a legnépszerűbbek a közösségi médiában.
Arra figyelmeztetnek, hogy ez tovább erősítheti a meglévő finanszírozási egyenlőtlenségeket, és a kevésbé népszerű állatcsoportok megőrzését célzó projektek háttérbe szorulhatnak.
Azt is kiemelik, hogy a hamis, helyszínmegjelöléssel ellátott természetfilm-felvételek olyan helyekre vonzhatják a turistákat, ahol a bemutatott állat valójában soha nem fordult elő, tovább növelve az ökoszisztémákra nehezedő nyomást.
A tanulmány nem kínál konkrét megoldást, és elismeri, hogy a mesterséges intelligenciával készült tartalmak globális szabályozása belátható időn belül aligha várható. Ehelyett szélesebb körű médiatudatossági oktatást sürgetnek, hogy a közönség megtanulja kritikusan szemlélni az online látott tartalmakat.
A közösségi tudományos adatok veszélyben
A megállapítások visszhangozzák a Nature Ecology and Evolution folyóiratban a héten (forrás: angol) megjelent egy másik figyelmeztetést, amelyben kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az MI-vel manipulált fotók, hang- és videófelvételek beszivároghatnak az állampolgári tudományos platformokra, és beszennyezhetik azokat az adatokat, amelyekre a kutatók támaszkodnak a fajok előfordulási helyeinek és viselkedésének nyomon követéséhez. Ez végső soron hibás ökológiai következtetésekhez vezethet.
A kutatók szerint a teljes meghamisításnál gyakoribb probléma a túlzott utómunka, a kép „túljavítása”.
A szerkesztőeszközök eltávolíthatják vagy módosíthatják azokat a fizikai jellegzetességeket, amelyek alapján egy fajt azonosítani lehet, ami olykor teljes félreazonosításhoz vezet.
Egy valós esetet is említenek: egy fotót, amelyről úgy hitték, hogy egy red-winged blackbirdöt, egy olyan észak-amerikai fajt ábrázol, amelyet korábban soha nem jegyeztek fel Brazíliában, az iNaturalist platformra küldték be lehetséges első észlelésként.
A madár valójában egy epaulet oriole volt, egy a térségben gyakori faj. A képet a Google MI-alapú képszerkesztőjével „építették újjá”, amely olyan mintázatokat adott hozzá, amelyek az észak-amerikai madárra emlékeztetnek, feltehetően azért, mert ez a faj nagyobb arányban szerepel az eszköz tanítóadatbázisában.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a beküldőnek nem állt szándékában bárkit is félrevezetni; célja elmondásuk szerint kizárólag esztétikai volt: egy szebb fénykép.
A kutatócsoport szerint az MI-alapú szerkesztőeszközökkel önállóan is sikerült ugyanazt a hibát reprodukálniuk. Arra a következtetésre jutnak, hogy a hozzájárulókat sürgősen tájékoztatni kell arról, mekkora kárt okozhat az ilyen jellegű szerkesztés a tudományos adatokban.