A parlamenti eljárási szabályok egy kiskapuja lehetővé tette, hogy az EP-képviselők 2026-ig meghosszabbítsák a magánüzenetek tömeges ellenőrzését, anélkül hogy a törvény tartalmáról közvetlenül szavaztak volna.
A Chat Control 1.0, az online gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére tervezett, az ePrivacy-szabályok alól átmeneti mentességet biztosító rendeletet csütörtökön fogadta el az Európai Parlament.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rendelet 2028. április 3-ig marad hatályban, jelentős mozgásteret biztosítva addig, amíg a törvényhozók megállapodásra jutnak az új szabályozási keretről, a Chat Control 2.0-ról.
Hogyan került újra elő az ügy
Márciusban az EP-képviselők elutasították a Chat Control 1.0 meghosszabbítását, miután az ezt követő tárgyalások kudarcot vallottak.
Június végén Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke újból megnyitotta az ügyet és továbbította a Tanácsnak, arra figyelmeztetve, hogy a lejárt szabályok veszélyes űrt hagytak az online gyermekvédelemben.
A Tanács ezután a nyári szabadságok kezdetén visszaküldte az ügyet a Parlamentnek, ahol nehéz volt ismét biztosítani a szükséges többséget az elutasításhoz.
Mi történt a Parlamentben
Az EP-ben kezdetben egyszerű többség támogatta az álláspont elutasítását: 314 képviselő szavazott mellette, 276 ellene, 17 pedig tartózkodott.
Mivel nem jött össze az abszolút többség (jelenleg 360 képviselő) az EP módosított álláspontjának elutasításához – 276 képviselő szavazott a elutasítás mellett, 286 ellene, 30 tartózkodott –, a második olvasatot lezárták, és a módosított csomagot most három hónapon belüli jóváhagyásra a Tanács elé terjesztették.
Az EP módosított álláspontja átvette a liberális Renew frakció egy pozitív, ám inkább kozmetikainak tekinthető módosítását, amely a jogszabály hatálya alól kizárná azokat a kommunikációs csatornákat, „amelyekre végpontok közötti titkosítást alkalmaznak, alkalmaztak vagy fognak alkalmazni”.
Noha egyes képviselők ezt „némi reménysugárnak” nevezték, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a teljes szöveget ne utasítsák el a második olvasatban, továbbra sem világos, milyen széles lehet az ilyen kommunikációs csatornák köre.
Mivel ez a módosítás szembemegy a magánjellegű kommunikáció tömeges átvizsgálásának alapvető koncepciójával, a Tanács várhatóan el fogja utasítani ezeket a változtatásokat.
A Tanács korábbi álláspontjai a Chat Control 2.0-ról szintén tartalmaztak kisebb utalásokat az adatvédelem és a végpontok közötti titkosítás védelmére, ám nem folyt érdemi technikai vita arról, miként lehet a Chat Control céljait és a végpontok közötti titkosítást a gyakorlatban összeegyeztetni.
Miközben a közösségi médiában mindkét javaslat heves bírálatokat kap, a tagállami szinten zajló érdemi vita az anyagokról meglehetősen szűkös.
Tagállami szinten mindkét Chat Control-javaslat dossziéját általában a belügyminisztériumok képviselői viszik.
Jelenleg csak néhány ország folytat aktív vitát a kérdésről, és a javaslatot nemcsak bűnüldözési szempontból, hanem az adatvédelem, a magánjellegű kommunikáció és a kiberbiztonság oldaláról is értékeli.
Széleskörű ellenállás
Az európai magánkommunikáció tömeges átvizsgálására vonatkozó mindkét javaslat széleskörű ellenállást váltott ki: baloldali, liberális és jobboldali politikusokat, olyan adatvédelmi aktivistákat, mint a volt EP-képviselő Patrick Breyer, kiberbiztonsági szakértőket, sőt az EU-n kívüli szólásszabadsági és információszabadsági ügyekben nagy tapasztalattal rendelkező emberi jogi szakértőket is egy táborba terelt.
Az ALDE párt frissen újraválasztott elnöke, a német EP-képviselő Svenja Hahn az EUTechLoopnak adott kommentárjában nyíltan bírálta a parlamenti szavazást:
„Szégyen, hogy a Chat Control eszköz átment az Európai Parlamentben. Ez ahelyett, hogy a Parlament javaslatának megfelelően célzottan lépne fel a gyermekek szexuális bántalmazása ellen, utat nyit az európai polgáraink minden magánkommunikációjára kiterjedő tömeges megfigyelés előtt.”
„Az EU-tagállamok által erőltetett magánbeszélgetések megfigyelése szabadságunkat és demokráciánkat fenyegeti. Folytatnunk kell a küzdelmet a Chat Control ellen.”
Az Open Dialogue Foundation elnöke, Ljudmila Kozlovszka az EUTechLoopnak úgy nyilatkozott, hogy a Chat Control 1.0-ról szóló szavazást az EU-ban zajló általános adatvédelmi erózió tágabb összefüggésében kell vizsgálni:
„Ennek a szavazásnak mindenkit nyugtalanítania kellene, aki nemcsak az adatvédelem, hanem az EU demokratikus működése iránt is aggódik. Ugyanazzal a megközelítéssel próbálják normalizálni az adatvédelem leépítését, mint amit már korábban láttunk: előbb a pénzügyi adatok védelme, aztán az utazók adatai, most pedig a kommunikációnk kerül sorra - egy mindenre kiterjedő hatalom, amelyet sürgetőnek beállított célokkal igazolnak, majd csendben megszokottá tesznek.”
„És mi az eredmény? A pénzügyi, biztonsági és kiberbiztonsági jogszabályokat ma már az EU ellenfelei használják fegyverként az uniós polgárok és szervezetek ellen, a határokon átnyúló elnyomás eszközeként.”
„A titkosításért és a kommunikáció magánjellegéért folytatott valódi küzdelem szeptemberben, a Chat Control 2.0 körül zajlik majd. Addig pedig az ellenállásnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy semmiféle eljárási trükk ne tudja keresztülvinni a javaslatot.”
Ez az írás eredetileg az EU Tech Loop (forrás: angol) oldalán jelent meg, és az Euronews a szindikációs megállapodás keretében osztotta meg.