Több mint 100 nemzetközi szervezet úgy véli, hogy a gyermekek biztonságáért az MI‑cégeknek kell felelősséget vállalniuk, nem pedig a szülőknek.
Több mint száz szervezet, köztük az Amnesty International és a Save the Children, közös felhívásban sürgeti a kormányokat, hogy tegyék biztonságossá a mesterséges intelligenciát a gyermekek számára, egy nappal azelőtt, hogy az ENSZ megtartja első globális csúcstalálkozóját az MI-szabályozásról.
A gyermekjogi 5Rights Foundation által vezetett koalíció szerint a mesterséges intelligencia már most is árt a gyerekeknek, a jelenlegi szabályozási megközelítések pedig cserbenhagyják őket, mert csak akkor avatkoznak be, amikor már túl késő.
A figyelmeztetés akkor érkezik, amikor egyre több per indul MI-vállalatok, például a Character Technologies és az OpenAI ellen a technológia gyermekekre gyakorolt hatása miatt – különösen az olyan „társ” chatbotok miatt, amelyeket tartós érzelmi kapcsolatok szimulálására terveztek, és amiatt a vád miatt, hogy ezeket a cégek megfelelő figyelmeztetés nélkül, a gyermekek számára biztonságosként reklámozzák.
Hétfőn, az ENSZ első, a mesterséges intelligencia kormányzásáról szóló Globális Párbeszéde előtt kiadott közleményében a csoport amellett érvel, hogy a kormányoknak azokra az üzleti modellekre kellene összpontosítaniuk, amelyek – állításuk szerint – táplálják a problémát.
„A gyerekek világos diagnózist adtak a problémáról” – mondta Leanda Barrington-Leach, az 5Rights ügyvezető igazgatója.
„Nem azt kérik tőlünk, hogy állítsuk le az MI-innovációt, de az sem lehet, hogy csak akkor próbáljuk eltakarítani a romokat, amikor a kár már bekövetkezett.”
A koalíció tíz olyan intézkedést sürget, amelyeket a kormányoknak be kellene vezetniük a gyermekek védelme érdekében.
Ezek között szerepelne, hogy a vállalatoknak a piacra dobás előtt bizonyítaniuk kell: MI-rendszereik biztonságosak a gyermekek számára; pénzbírság kiszabása azokra a cégekre, amelyek termékei megsértik a gyermekek jogait; a gyerekek pszichológiai sebezhetőségét kihasználó tervezési megoldások betiltása; valamint a gyermekek képeinek, hangjának és biometrikus adatainak kereskedelmi célú felhasználásának tiltása.
A csoport szerint mindehhez nincs szükség új törvényekre, elegendő lenne érvényt szerezni azoknak a vállalásoknak, amelyeket a kormányok már megtettek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és az ENSZ Globális Digitális Egyezménye keretében; ez utóbbi olyan globális keretrendszer, amely arra kötelezi az államokat, hogy az online térben is tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot és az emberi jogokat.
„Amíg a cégeket nem a biztonság, hanem a gyorsaság, a felhasználói aktivitás és az adatkinyerés miatt jutalmazzák, addig továbbra is csak a tüneteket kezeljük, miközben a betegség járványszerűvé válik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyermekek jogainak tiszteletben tartásának „az üzletvitel feltételévé kell válnia, nem pedig választható kiegészítővé” – mondta Barrington-Leach.