Miközben az Öböl menti bankok új MI-eszközöket tesztelnek, a figyelem egyre inkább arról, mire képes a technológia, arra terelődik, hogyan lehet felelősen használni.
Az Öböl menti bankok elkötelezetten igyekeznek kihasználni a mesterséges intelligencia lehetőségeit, ám sokan még mindig egy alapvető kérdésre keresik a választ: miként használhatják a technológiát anélkül, hogy veszélybe sodornák ügyfeleik bizalmas adatait?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kérdés egyre fontosabbá válik, mivel a térség bankjai új MI-eszközöket próbálnak ki, amelyek felgyorsítják a rutinfeladatokat, elemzik a dokumentumokat és növelik a termelékenységet.
Najla Ibrahim Al-Mutawa, a QNB stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető alelnöke szerint a vita túlmutat a puszta hatékonyságon.
„A bankok számára a kérdés nem egyszerűen az, hogy a generatív mesterséges intelligencia javíthatja-e a hatékonyságot vagy az ügyfélélményt, hanem az, hogy bevezethető-e úgy, hogy megőrizze a bizalmat, védje az adatokat, és megfeleljen a szabályozói elvárásoknak.”
Ez a kihívás egyben lehetőségeket is teremt azoknak a cégeknek, amelyek azon dolgoznak, hogy a bankok számára biztonságosabbá és egyszerűbbé tegyék az MI használatát.
Sami Mian, a Blade Labs vezérigazgatója szerint sok bank magabiztosan kezeli magukat az MI-rendszereket, de továbbra is aggódik amiatt, hogy ezek a rendszerek milyen információkhoz férhetnek hozzá.
„Lehet, hogy az MI-eszközt jóváhagyták. Lehet, hogy a felhőt jóváhagyták. A banknak azonban továbbra is kontrollálnia kell, mit enged meg, hogy az MI lásson.”
A Blade Labs egy ZeroH Disclosure nevű platformot fejlesztett ki, amelynek célja, hogy automatikusan korlátozza az MI-rendszerekkel megosztott információkat, miközben nyilvántartást vezet arról, milyen adatokat és milyen indokkal tártak fel.
Sok bank számára a legnagyobb kihívást nem maga a technológia, hanem annak kontrollja jelentheti.
A bankoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az ügyfélnevek, számlaadataik és egyéb érzékeny információik védve vannak, mielőtt adatokat osztanak meg MI-eszközökkel.
Alina Timofeeva, mesterséges intelligencia- és digitális transzformációs tanácsadó szerint a generatív MI arra kényszeríti a pénzügyi intézményeket, hogy újragondolják, miként kezelik adataikat.
„A bankszektorban maga a bizalom a termék” – mondta. – „A kérdés már nem az, hogy hol tárolják az adatokat, hanem az, hogy ki férhet hozzájuk, hogyan használják azokat, és ki a felelős, ha valami elromlik.”
Ez különösen az Öbölben aktuális, ahol a szabályozó hatóságok előrehaladnak a digitális transzformációban, miközben szigorítják az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és az MI irányítására vonatkozó szabályokat.
Al-Mutawa szerint a bankok egyre válogatósabban közelítik meg az MI használatát. Az alacsony kockázatú kísérletezést másképp kezelik, mint azokat az alkalmazásokat, amelyek ügyféladatokat és más érzékeny információkat érintenek.
„Az ügyféladatok, a bizalmas belső információk, a pénzügyi bűncselekmények elleni kontrollok, a kockázati modellek és a bizalmas üzleti információk jóval erősebb védelmet igényelnek” – mondta.
Mian szerint a megoldás abban rejlik, hogy az intézmények nagyobb kontrollt kapjanak afölött, milyen információkat lehet egyáltalán megosztani az MI-rendszerekkel.
Ahelyett, hogy a munkatársakra bíznák az érzékeny adatok kézi törlését a dokumentumokból, a cég szerint ezek a kontrollok közvetlenül beépíthetők a folyamatba, így csak az engedélyezett információk hozhatók nyilvánosságra, miközben nyomon követhető, mi került megosztásra.
Ugyanezt a szemléletet alkalmazzák az iszlám pénzügyekben is, ahol a termékek jóváhagyásában gyakran több szereplő is részt vesz, köztük jogi osztályok, megfelelőségi részlegek, könyvvizsgálók és saría-szakértők.
A Blade Labs az Ask Ali nevű, iszlám pénzügyekre összpontosító MI-asszisztenst is fejleszti. A platform célja, hogy segítse a szakembereket a szabványok feltérképezésében, a dokumentumok átvizsgálásában és a saríával kapcsolatos kérdésekben való eligazodásban, miközben a folyamat felett megmarad az emberi felügyelet.
Mindhárman úgy látják, hogy a bizalom lesz az a döntő tényező, amely meghatározza, milyen gyorsan vezetik be a bankok az MI-t.
„Azok az intézmények, amelyek ezt először oldják meg, sokkal szabadabban használhatják majd az MI-t” – mondta Mian. – „Akik pedig nem tudják bizonyítani, hogy kontroll alatt tartják a folyamatokat, kísérleti projektekben, korlátozások között és belső jóváhagyási körökben ragadnak majd.”