Sok cégnek van MI-stratégiája, de kevesen tudják igazolni hasznát – derül ki a KPMG jelentéséből. Az Euronews Next Mathieu Wallich-Petittel beszélt arról, miként válhatnak a pilotok valódi üzleti hatássá.
A vállalatok villámgyorsan igyekeznek bevezetni a mesterséges intelligenciát (MI), de sokan még mindig küzdenek azzal, hogy bizonyítsák annak valódi értékét – mondta Mathieu Wallich-Petit, a KPMG France Ügyfelek és Piacok üzletágának vezetője az Euronews Nextnek a párizsi VivaTech rendezvényen.
A vállalat márciusi jelentése szerint ügyfeleik 95 százaléka rendelkezik átfogó MI-stratégiával, és 64 százalékuk már kézzelfogható eredményeket is lát a technológiának köszönhetően.
Ugyanakkor mindössze 8 százalékuk tudja egyértelműen mérni a befektetés megtérülését.
„Ügyfeleink valóban komoly stratégiákat építenek az MI köré, de a gyakorlatban, a mindennapi működésben még mindig jelentős a lemaradás” – mondta Wallich-Petit.
Hozzátette, a KPMG szerepe az, hogy segítse a cégeket áthidalni ezt a szakadékot, mivel a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy sok szervezet képes alkalmazkodni.
„Ami lenyűgöző, az az, hogy a technológia fejlődésének üteme valóban exponenciális” – fogalmazott. „Ezzel szemben a vállalatokon belüli adaptációt nagyrészt lineárisnak látjuk.”
A felmérés szerint a KPMG-ügyfeleknek jelenleg csak mintegy 10 százaléka építi be nagy léptékben az MI-t.
A biztosítási szektorban – mondta – a cégek már a kárügyintézésen túlmutató módon is elkezdték használni a technológiát.
„Korábban elsősorban a kárigények automatizálásáról szólt, most viszont már a teljes láncra kiterjed: az új ügyfelek pontozásától az árazáson át egészen az ügyfélszolgálatig” – mondta.
A KPMG szerint a vállalatok folyamatosan növelik MI-keretüket, mert az igazgatótanácsok versenyelőnyként és a tehetségek bevonzásának eszközeként tekintenek a technológiára. Ugyanakkor a cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra is, hogy ezek a befektetések valóban gyorsan és egyértelműen megtérüljenek – emelte ki Wallich-Petit.
Tanácsok vállalatoknak
A francia vezető szerint az MI-re való átállás során a legfontosabb prioritásnak a dolgozókra kell irányulnia.
„Megítélésem szerint ez alapvetően az emberekről szól, nem magáról a technológiáról” – mondta. „Az emberek készségeinek fejlesztése, képzése valószínűleg a legfontosabb stratégiai szempont ahhoz, hogy egy MI-stratégia sikeres legyen.”
Azoknál a cégeknél, amelyek még mindig a pilotprojektek és a szélesebb körű bevezetés között toporognak, Wallich-Petit szerint az a kulcs, hogy az MI beépüljön a mindennapi üzleti folyamatokba.
„A varázsrecept lényege, hogy a koncepcióigazolásról, a kísérleti projektekről el kell jutni odáig, hogy az MI szervesen beépüljön a folyamatokba” – fogalmazott.
Ez pedig szerinte erősebb vállalatirányítást, jobb adatkezelést és több képzést is jelent a munkavállalók számára.
„Gyakran mondjuk, hogy az a fontos, hogy az ember benne maradjon a folyamatban. Szerintem ennél is többről van szó: az embereknek kell vezetniük, az MI-vel az oldalukon” – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI-szuverenitás egyre égetőbb kérdéssé válik a vállalatok számára, különösen azért, mert az üzleti világ néhány, rendkívül erős modellszolgáltatótól függ.
„A legfontosabb, hogy ne csak egyetlen modellre támaszkodjunk, hanem modellsokszínűségben gondolkodjunk” – mondta.
A kérdés azért is vált kézzelfoghatóbbá, mert egyes fejlett MI-modellekhez való hozzáférés már geopolitikai viták kereszttüzébe került.
Májusban a KPMG és az amerikai MI-cég, az Anthropic globális szövetséget jelentett be, amelynek célja, hogy a Claude-ot beépítsék a KPMG ügyfélkiszolgálási platformjába, és globális munkaerő-állományának hozzáférést biztosítsanak az MI-asszisztenshez.
Néhány héttel később az Anthropic közölte, hogy az amerikai kormány utasította: függessze fel a Fable 5 és Mythos 5 modelljeihez való hozzáférést minden külföldi állampolgár számára.
A történet folytatásáért tekintse meg a fenti lejátszóban látható videót.