Az emberek 54 százaléka azt mondta, hogy hetente legalább egyszer közösségi médiát használ hírek forrásaként, szemben az 51 százalékkal, akik inkább hagyományos médiumokat, például tévét, rádiót vagy hírportálokat követnek.
A közösségi média vált a világ vezető hírforrásává minden társadalmi csoportban, és története során először előzi meg a hagyományos hírcsatornákat – derül ki az Egyesült Királyságban működő Oxfordi Egyetem átfogó jelentéséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kedden nyilvánosságra hozott Digital News Report (forrás: angol) 48 ország 100 ezer hírfogyasztóját kérdezte meg arról, honnan tájékozódnak. Bár a közösségi média mint információforrás a fiatalok körében évek óta tért hódít, a jelentés szerint most először vált minden vizsgált piacon, minden korosztály számára meghatározó hírforrássá.
A felmérés válaszadóinak 54 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt héten közösségi médiát használt hírfogyasztásra, szemben a 101 százalékkal, akik hagyományos médiumokat – például televíziót, rádiót vagy hírportálokat – vettek igénybe.
Világszinten a megkérdezettek 30 százaléka állította, hogy a közösségi és videómegosztó hálózatok jelentik a legfőbb hírforrását, szemben a 2020-ban mért 22 százalékkal.
Ez az arány 52 százalékra ugrik, ha csak a 18–24 éves válaszadókat vesszük figyelembe – állapítja meg a tanulmány –, ami 32 százalékponttal magasabb a második legnépszerűbb fő hírforrásnál.
A hagyományos médiumok, például a televíziós hírműsorok és a hírapplikációk elérése 2020 óta rendre 13, illetve 12 százalékponttal esett vissza, miközben a közösségimédia-használat a vizsgált 48 piac közül 22-ben nőtt – derül ki a jelentésből.
A válaszadók váltásának okai vegyes képet mutatnak – áll a jelentésben. Egyes felhasználók szerint a közösségi média egyszerűen jobb felület a hírek követésére, mások pedig kevesebb televíziót néznek, mint korábban.
A jelentés úgy fogalmaz, hogy a közösségi média térnyerése „inkább sodródás, mint éles váltás, mégis fontos pillanat”.
A tanulmány szerint az Egyesült Királyságban, Németországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Írországban és Horvátországban, valamint néhány ázsiai országban továbbra is a hagyományos médiumok előzik a közösségi platformokat.
Ezekben az országokban a lakosság körében nagyobb a bizalom a hagyományos médiumok iránt, mint máshol, és átlagosan a közösségimédia-felhasználók is kevésbé támaszkodnak egyéni tartalomgyártókra a hírszerzésben – áll a jelentésben.
Azok is, akik közösségi médiát használnak, gyakran a hagyományos hírtelevíziókhoz és hírportálokhoz fordulnak információért, ugyanakkor a jelentés szerint a szerkesztőségeknek „keményen meg kell küzdeniük a részesedésükért”.
A közösségi médiában domináns országokban sokan bírálják, ahogyan a hagyományos sajtó beszámol az egyes konfliktusokról, például az iráni háborúról vagy a Gázában zajló Izrael–Hamász-háborúról.
Például a 35 év alattiak csaknem 40 százaléka szerint a közösségi média a legjobb módja annak, hogy kövesse az iráni háborúról szóló híreket, míg a 35 év felettiek inkább a televíziót vagy a hírportálokat részesítik előnyben.
A jelentés azt is megállapította, hogy az emberek 10 százaléka vett igénybe valamilyen mesterséges intelligenciát (MI) hírforrásként az elmúlt héten, ami szerintük azt jelzi, hogy ezen a téren még nem történt „robbanásszerű” növekedés.
Ugyanakkor a tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a Google keresőjének közelmúltbeli módosításai, amelyek az „MI‑módot” helyezik előtérbe, megváltoztathatják a felhasználók hírfogyasztási szokásait.