Egy új tanulmány szerint azok a Facebook-oldalak is profitálnak tartalmaikból – még felfüggesztés után is –, amelyeket a tényellenőrök több mint tízszer álhírként jelöltek meg.
A dezinformáció terjesztői a platform szabályainak megsértése után is pénzt keresnek a Facebookon, derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A What to Fix technológiapolitikával foglalkozó civil szervezet és a boszniai Raskrinkavanje tényellenőrző szervezet több mint 290 (forrás: angol) boszniai Facebook-oldalt elemzett, amelyeket a Meta egyik tényellenőrző partnere több mint tíz alkalommal jelölt meg hamis tartalom terjesztése miatt.
Azok közül a fiókok közül, amelyeket a tényellenőrök legalább tízszer jelöltek meg dezinformáció terjesztése miatt, 51 „múlttal rendelkezik abban, hogy legalább egy Facebook-monetizációs programban vett részt” – áll a Raskrinkavanje elemzésében.
E fiókok egyharmada 2024 előtt egynél több bevételi csatornára is regisztrálni tudott, mielőtt a Meta különböző pénzkereseti lehetőségeit egyetlen, csak meghívásos alapon elérhető programba vonta volna össze.
További kilenc fiókot a Meta hívott meg abba a programba (forrás: angol), amely a tartalmaik teljesítménye alapján fizet nekik.
„Eredményeink komoly kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Meta mennyire képes teljesíteni azt a vállalását, hogy megvonja a bevételszerzési lehetőséget az ismétlődő dezinformációs visszaesőktől” – áll a tanulmányban.
A Facebook anyavállalata, a Meta régóta bírálatok kereszttüzében áll az Egyesült Államokban és Európában amiatt, hogy nem tudja hatékonyan megfékezni az álhírek terjedését platformjain.
Miután a 2016-os amerikai választás idején felmerültek az információk hitelességével kapcsolatos aggodalmak, a Meta független tényellenőrző szervezetekkel kezdett együttműködni a tartalmak ellenőrzésére. Ezeket a funkciókat tavaly egyes helyeken elkezdte visszavágni, és helyükre a Community Notes (Közösségi jegyzetek) nevű rendszert vezette be, amelyben a felhasználók megjegyzéseket fűzhetnek a bejegyzésekhez, jelezve vagy tisztázva, ha azok félrevezetőek lehetnek.
A jelenlegi vállalati szabályzat (forrás: angol) nem engedi, hogy a Meta partnereként dolgozó független tényellenőrök által „hamisnak” minősített, illetve a kattintásvadász (clickbait) tartalmak bevételszerzési programokban szerepeljenek – áll a jelentésben.
„Hamisnak” minősül minden olyan tartalom, „amelynek semmilyen valóságalapja nincs”, ideértve (forrás: angol) a kitalált idézeteket, lehetetlen állításokat, összeesküvés-elméleteket, kreált tartalmakat, illetve azokat a valós felvételeket, amelyeket „egy nem kapcsolódó esemény bizonyítékaként” használnak fel – közölte a vállalat.
A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a Meta nem határozza meg, milyen küszöbértékek alapján alkalmaz ismételt korlátozásokat.
Az elemzésben vizsgált fiókok egy részét végül kizárták a bevételszerzésből vagy felfüggesztették a platform szabályainak megsértése miatt, a tanulmány azonban megállapította, hogy 84 százalékuk később vissza tudta szerezni a bevételszerzési lehetőséget.
A korlátozott fiókok több mint fele egy hónapon belül újra elérhető volt, egyes esetekben pedig a felfüggesztés mindössze két napig tartott.
„Ez arra utal, hogy a Meta annak ellenére is engedélyezhette a korlátozott szereplőknek, hogy továbbra is pénzt keressenek tartalmaikkal a Facebookon, hogy pontosan azonosította őket mint akik ismételten megsértették a monetizációs szabályokat” – áll a jelentésben.
Az Euronews Next megkereste a Metát kommentárért, de egyelőre nem kapott választ.
A What To Fix szerint kutatásuk korlátos, mivel a Meta nem vezet nyilvántartást a platformon lévő fiókok bevételszerzéséről.
A tényellenőrző szervezetek ezért egy folyamatosan bővülő közzétételek adatbázisára támaszkodhatnak annak megállapítására, hogy a fiókok mikor váltak bevételszerzővé, valamint saját tényellenőrzési archívumukra.
Az is lehetséges, hogy a vizsgálat korlátozott hatóköre miatt nem látszik: a Meta más tényellenőrökkel együttműködve további fiókokat is eltávolított, más piacokon is.
A jelentés ennek ellenére arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy vizsgálja meg: a Meta betartja-e az uniós Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) előírásait, valamint a Dezinformációról szóló magatartási kódexben vállalt kötelezettségeit, amely kimondja, hogy „meg kell vonni a bevételszerzési lehetőséget a dezinformációtól”.