A nők több mint 41%-a öncenzúrát gyakorol a közösségi médiában a bántalmazás elkerülésére, 19% pedig visszafogja magát szakmai megszólalásokban.
A mesterséges intelligenciával támogatott visszaélések kiszorítják a nőket a közéletből – derül ki az UN Women új jelentéséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nagyszabású vizsgálat szerint az újságíróként, aktivistaként vagy emberi jogi jogvédőként dolgozó nők egyre több online erőszaknak vannak kitéve; ez magában foglalja az MI által generált deepfake-eket és azt, amit a kutatók „virtuális nemi erőszaknak” neveznek.
A Tipping Point: Online Violence Impacts, Manifestations and Redress in the AI Age (forrás: angol) című tanulmányt az UN Women tette közzé a londoni City St George’s Egyetem kutatóival, valamint a Nobel-díjas Maria Ressa által alapított digitális igazságügyi laboratórium, a TheNerve szakértőivel együttműködésben.
2025 végén több mint 640, 119 országból származó, közéleti szerepet vállaló nőt kérdeztek meg.
A felmérés szerint a nők 27 százaléka kapott kéretlen szexuális közeledést vagy nem kívánt intim képeket, 12 százalékuknak pedig a személyes – köztük intim – fotóit osztották meg a beleegyezésük nélkül. További 6 százalékuk vált deepfake-ek vagy manipulált képek célpontjává.
A támadások „gyakran szándékosak és összehangoltak voltak, céljuk pedig az volt, hogy elhallgattassák a közéletben szereplő nőket, miközben aláássák szakmai hitelességüket és személyes jó hírnevüket” – állapította meg a tanulmány.
Az online visszaélések egyik fő eszköze a deepfake-technológia: ezek az MI-alapú programok egy személy arcvonásait vetítik rá hamis, gyakran szexuális tartalmú képekre vagy videókra. A technológia olcsóbbá és gyorsabbá vált, így percek alatt készülhetnek nem konszenzusos képek, amelyeket zaklatásra használnak.
Riasztó módon a nők több mint 40 százaléka mondta azt, hogy az abúzus elkerülése érdekében öncenzúrát gyakorolt a közösségi médiában, míg 19 százalékuk visszafogta szakmai megszólalásait.
Mindez súlyos pszichés terhet is jelent: minden negyedik nő számolt be szorongásról vagy depresszióról, és a válaszadók 13 százalékánál poszttraumás stressz-zavart (PTSD) diagnosztizáltak.
„Az MI-vel segített ‘virtuális nemi erőszak’ ma már az elkövetők ujjhegyén van. Ez a jelenség felgyorsítja a közéletben szereplő nőket érő online erőszak okozta károkat” – mondta Julie Posetti, a City St George’s Egyetem újságírás-professzora, a Journalism and Democracy Központ vezetője, a jelentés vezető szerzője.
„Ez az erőszak hozzájárul ahhoz, hogy visszafordítsák a nők kemény munkával kivívott jogait egy olyan légkörben, amelyet a növekvő autoritarizmus, a demokratikus visszacsúszás és a hálózatokba szerveződő nőgyűlölet jellemez” – tette hozzá.
A jelentés az intézményi válaszok súlyos hiányosságaira is rámutatott: az esetek 25 százalékát jelentették, ám a rendőrség mindössze 15 százalékban tett jogi lépéseket.
A rendőrséghez forduló válaszadók újabb negyede úgy érezte, hogy őket hibáztatják: olyan kérdéseket tettek fel nekik, mint például „Mit tett, amivel kiváltotta az erőszakot?”. Ugyanekkora arányban számoltak be arról, hogy a rendőrök szerint nekik maguknak kell megvédeniük magukat a további bántalmazástól.
Pauline Renaud, a City St George’s újságírás-oktatója, a tanulmány társszerzője így fogalmazott:
„Hatékonyabb képzésre és érzékenyítésre van szükség a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek számára, hogy határozottan fellépjenek a nők és lányok ellen irányuló, technológiával segített erőszak eseteiben” – mondta Pauline Renaud, a City St George’s újságírás-oktatója és a tanulmány társszerzője.
„Ezt politikai akarattal is alá kell támasztani, hogy hatékonyan lehessen szabályozni azokat a nagy technológiai vállalatokat, amelyek kiemelkedő pénzügyi és politikai erejükkel gátolják a fejlődést ezen a területen” – tette hozzá.