London: a főpolgármesteri hivatal szerint a dolgozók csaknem felének munkáját átalakíthatja a generatív MI
London munkaerejének csaknem fele olyan munkakörben dolgozik, ahol a generatív mesterséges intelligencia a feladataik egy részét átalakíthatja – és a főváros, különösen pedig a nők, jobban ki vannak téve ennek, mint az Egyesült Királyság bármely más régiójában, a londoni polgármesteri hivatal új jelentése (forrás: angol) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mintegy 2,4 millió ember dolgozik Londonban olyan foglalkozásokban, amelyeket a jelentés „GenAI-nek kitett foglalkozásokként” sorol be; ez a város munkaerejének 46%-át jelenti, szemben az országos, 38%-os átlaggal.
„Sok esetben az MI nagyobb valószínűséggel alakítja át a munkaköröket, mintsem teljesen kiváltja azokat, megváltoztatva a munkában szükséges feladatok, készségek és megítélés összetételét” – mondta Sadiq Khan, London polgármestere.
„Más esetekben, amikor az MI valódi veszélyt jelent az állásokra, ébernek kell lennünk, és készen kell állnunk arra, hogy gyorsan reagáljunk a londoni munkaerőpiacot érő kedvezőtlen hatásokra” – tette hozzá.
Egyenlőtlen kockázatok a munkaerőben
Az MI munkahelyekre gyakorolt hatása azonban nem egyenletesen oszlik meg a munkaerőn belül. A jelentés több olyan csoportot azonosít, amelyek aránytalanul nagy kitettséggel szembesülnek.
A leginkább kitett munkakörökben dolgozók közel 60%-át nők adják, ami elsősorban azzal függ össze, hogy túlreprezentáltak az adminisztratív és ügyfélszolgálati állásokban, ahol az MI képességei a legfejlettebbek. A Londonban dolgozó nők mintegy 8%-a tartozik a leginkább kitett kategóriába, míg a férfiaknál ez az arány 4%.
A fiatalabb dolgozók szintén nagyobb kitettséggel bírnak. A 16–29 évesek körülbelül 52%-a dolgozik erősen MI-nek kitett állásokban, szemben az 50 éves és idősebb korosztály 39%-ával.
A jelentés kiemeli az úgynevezett belépő szintű állásokkal kapcsolatos aggodalmakat, amelyek „ugródeszkaként” szolgálnak a szakmai karrier felé.
„Ha az MI automatizációja miatt ezekben a belépő pozíciókban csökkennek a lehetőségek, gyengülhetnek az előrelépési utak, és idővel szűkülhet a kevésbé kitett közép- és felső szintű szakmai szerepköröket betöltő munkavállalók utánpótlása” – fogalmaz a jelentés.
A kitettség etnikai hovatartozás szerint is eltér. Az ázsiai származású munkavállalók jellemzően nagyobb kitettséggel bírnak, mint bármely más etnikai csoport, míg a fekete munkavállalók kitettsége a legalacsonyabb, mintegy 34%.
Mely állásokat érintheti leginkább az MI?
A jelentés négy különböző kitettségi szintbe sorolja a munkaköröket attól függően, hogy feladataik mekkora részét lehet már most MI-eszközökkel elvégezni.
A legmagasabb kockázati szinten mintegy 313 ezer dolgozó – London teljes munkaerejének körülbelül 6%-a – található, akiknek munkaköre szinte teljes egészében olyan feladatokból áll, amelyeket a mai technológiával már át lehetne adni az MI-nek. Ide tartoznak az adminisztratív és irodai munkák, például a könyvelők, bérszámfejtők, adatrögzítők és recepciósok.
A jelentés szerint az adminisztratív és titkársági foglalkozásokban dolgozók 61%-a ebbe a legmagasabb kockázatú kategóriába esik.
További 748 ezer dolgozó – London munkaerejének 14%-a – olyan munkakört lát el, amely jelentős, de egyenetlenebb kitettséggel jár, ide tartoznak például a szoftverfejlesztők, a könyvelők és a pénzügyi elemzők.
A legkevésbé kitett londoni dolgozók jellemzően az ápolási, a különféle építőipari szakmákban, illetve olyan állásokban dolgoznak, amelyeknél elengedhetetlen a fizikai jelenlét.
Hogyan használják a vállalatok az MI-t
A jelentés szerint a vállalatok körében az MI elterjedése meredeken emelkedett. Az Egyesült Királyságban azoknak a cégeknek az aránya, amelyek arról számoltak be, hogy használnak MI-t, 2023 végén még csak mintegy 7–9% volt, 2026 márciusára viszont már 26–35% közé emelkedett.
Mindeddig az MI legnagyobb hatása az volt, hogy a munkakörökön belüli feladatokat alakította át, nem pedig a munkavállalókat váltotta ki. 2026 márciusában a brit cégek arról számoltak be, hogy elsősorban az adminisztratív, kreatív, adatkezelési és informatikai munkaköröket érintette leginkább az MI. Az MI-t használó vállalkozások körülbelül 28%-a azt mondja, hogy a létszámleépítés helyett a dolgozók átképzésére helyezi a hangsúlyt.
Ugyanakkor már most látszanak a bizonytalan jövőre utaló figyelmeztető jelek. Az MI-t használó brit cégek mintegy 5%-a szerint az új technológia közvetlen következményeként már csökkent az összlétszámuk, a nagyobb vállalatok körében ez az arány 7%.
Előretekintve az MI-t alkalmazó vállalkozások 11%-a nyilatkozta, hogy stratégiájának része egyes munkakörök kiváltása, és 17% arra számít, hogy 2026 folyamán az MI miatt csökkenni fog munkaerő-állománya.
A munkaerőre gyakorolt MI-hatásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakra reagálva Sadiq Khan az év elején útjára indította a „London AI and Jobs Taskforce” munkacsoportot, amely dolgozókat, munkáltatókat, kutatókat és civil vezetőket hoz össze annak vizsgálatára, hogyan alakítja át már most az MI a foglalkoztatást a fővárosban, és milyen támogatásra lehet szükségük a munkavállalóknak az alkalmazkodáshoz.