A Manus berobban a techvilágba: bemutatja a világ első, teljesen autonóm MI-jét
Kína megakadályozta, hogy a Meta felvásárolja a Manus nevű mesterségesintelligencia-startupot, váratlan lépéssel visszafordítva egy üzletet, amely láthatóan aggodalmat keltett Pekingben a fejlett technológia átadása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kína legfőbb tervező hatósága, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság hétfőn közölte, hogy megtiltotta egy külföldi befektetőnek a Manus felvásárlását, és elrendelte, hogy minden érintett fél lépjen vissza az ügyletből. A közleményben nem nevezte meg név szerint a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta Platformsot.
A döntést a bizottság Külföldi Befektetések Biztonsági Felülvizsgálatának Munkamechanizmusa Hivatal hozta meg a kínai jogszabályoknak megfelelően – áll a közleményben. Erre azt követően került sor, hogy a kínai hatóságok az év elején jelezték: vizsgálják az ügyletet.
A bizottság nem részletezte a tilalom okait. A bejelentés kevesebb mint egy hónappal Donald Trump amerikai elnök májusi, Hszi Csin-ping kínai vezetővel tervezett pekingi találkozója előtt érkezett, ami annak jele, hogy a kommunista vezetés szigorúbban ellenőrzi a mesterséges intelligencia iparágát az Egyesült Államokkal folytatott technológiai geopolitikai verseny éleződése közepette.
A Meta decemberben jelentette be, hogy felvásárolja a kínai gyökerekkel rendelkező, de szingapúri székhelyű Manust.
A Manus akkor robbant be a technológiai világba, amikor bemutatta az általa „a világ első teljesen autonóm MI-jének” nevezett fejlesztést.
A Meta és a Manus közötti megállapodástól – amelynek „általános célú” MI-ügynöke önállóan képes több lépésből álló, összetett feladatok elvégzésére – azt várták, hogy bővíti a Meta platformjain elérhető MI-megoldásokat.
- Mi az a Manus AI, és épp a DeepSeek pillanatát éli?
A vállalatot „Kína következő DeepSeekjeként” emlegették, és azt állította, hogy MI-ügynöke képes ingatlant vásárolni, videojátékokat programozni, részvényeket elemezni és utazási útiterveket összeállítani.
A Meta korábban közölte, hogy „nem maradna fenn kínai tulajdonosi részesedés a Manusban”, és hogy a Manus megszünteti szolgáltatásait és tevékenységeit Kínában. Peking ugyanakkor januárban bejelentette, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, az akvizíció összhangban áll-e a kínai törvényekkel és szabályozással.
A múlt hónapban a Manus vezérigazgatóját, Xiao Hongot és vezető tudósát, Ji Yichaót arról tájékoztatták, hogy nem hagyhatják el Kínát, amíg a szabályozó hatóságok felülvizsgálják az akvizíciót – számolt be róla a Financial Times (forrás: angol).
Kína kereskedelmi minisztériuma akkor azt közölte, hogy minden olyan vállalatnak, amely külföldi befektetésekben, technológiaexportban, adattovábbításban és határokon átnyúló felvásárlásokban vesz részt, meg kell felelnie a kínai jogszabályoknak. A Meta hozzátette, hogy a Manus alkalmazottainak többsége Szingapúrban dolgozik.
A Manus nem reagált a megkeresésre. Honlapja szerint a vállalat „már a Meta része”, ami arra utal, hogy az ügylet formailag már lezárult.
A Meta hétfőn közölte, hogy a Manus-ügylet „maradéktalanul megfelelt az alkalmazandó jogszabályoknak”.
„Arra számítunk, hogy a vizsgálat megfelelően zárul” – áll a kaliforniai székhelyű vállalat közleményében.
„Kína azt üzeni a világnak, hogy keményen kész fellépni, ha MI-tehetségekről és -képességekről van szó, amelyeket az ország alapvető nemzetbiztonsági eszköznek tekint” – mondta Lian Jye Su, az Omdia technológiai kutató és tanácsadó csoport vezető elemzője. „Ez erős jelzés arra nézve, mit tehetnek a kínai hatóságok a jövőben a kínai deep tech cégeket érintő felvásárlások esetében.”
Peking felvásárlási tilalma elriaszthatja a hasonló terveket fontolgató amerikai technológiai óriásokat is – tette hozzá. „A rivalizálás összefüggésében ez tükrözi az Egyesült Államok Kínára vonatkozó exportkorlátozásait, tiltólistáit és befektetési korlátait” – mondta Su.