Új jelentés: a pszichoszociális kockázati tényezők – például a hosszú munkaidő, munkahelyi bizonytalanság, zaklatás és megfélemlítés – károsítják az emberek testi és mentális egészségét.
Évente több mint 840 000 ember hal meg a munkahelyi pszichoszociális kockázatokhoz kapcsolódó egészségügyi problémák miatt, ideértve a hosszú munkaidőt, a munkahelyi bizonytalanságot és a zaklatást is, az ENSZ szakosított intézménye, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) új jelentése (forrás: angol) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés szerint a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok elsősorban szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint mentális zavarokkal, köztük az öngyilkossággal hozhatók kapcsolatba.
„A pszichoszociális kockázatok a modern munkavilágban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem egyik legjelentősebb kihívásává válnak” – mondta Manal Azzi, az ILO munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikáért és rendszerekért felelős csoportvezetője.
„A pszichoszociális munkakörnyezet javítása nemcsak a dolgozók mentális és fizikai egészségének védelme szempontjából elengedhetetlen, hanem a termelékenység, a szervezeti teljesítmény és a fenntartható gazdasági fejlődés erősítése miatt is” – tette hozzá.
A munka formálja az identitást, a társas kapcsolatokat és a gazdasági biztonságot, miközben annak megtervezése és megszervezése dönti el, hogy a munka átlátható és megfelelően erőforrással ellátott, vagy éppen túlzott követelményekkel, bizonytalan feladatkörökkel és a vélt igazságtalanságokkal járó ártalmakat okoz.
Az egészségre nehezedő súlyos teher
A jelentés szerint ezek az egészségügyi ártalmak évente csaknem 45 millió elvesztett, egészségben eltöltött életévet (DALY) eredményeznek, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok együttes hatása pedig a globális GDP 1,37 százalékának megfelelő éves veszteséggel jár.
Csak Európában 112 333 halálesetet, közel hatmillió elvesztett, egészségben eltöltött életévet és 1,43 százalékos GDP-kiesést számolt az ILO.
A szerzők szerint az ilyen halálesetek többségéért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, ám az összes elveszített, egészségben eltöltött életév a mentális zavarok esetében nagyobb.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a depresszió és a szorongás évente mintegy 12 milliárd kiesett munkanapért felel.
A leggyakoribb problémák közé tartozik a depresszió, a szorongásos zavarok, a kiégés, az alvászavarok és a krónikus fáradtság.
A mentális nehézségek a testi egészség romlásához is hozzájárulhatnak, mivel a stressz és a kimerültség kezelésére gyakran egészségtelen megküzdési stratégiákat választanak az emberek.
A munkahelyi problémák miatt kialakuló dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés és a mozgáshiány elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és más krónikus betegségekhez vezethet.
„A bizonyítékok arra is utalnak, hogy az egészséggel összefüggő magatartásformák és a pszichoszociális kockázatok idővel kölcsönhatásba lépnek egymással: az egészségtelen viselkedésminták megerősítik és felerősítik a pszichoszociális stressznek való kitettséggel járó káros egészségügyi hatásokat” – írták a szerzők.
Melyek a munkahelyi ártalmak fő okai?
A jelentés a hosszú munkaidőt, a zaklatást és megfélemlítést, a munkahelyi feszültséget, az erőfeszítés és jutalmazás közötti egyensúly felborulását, a munkahelyi bizonytalanságot, valamint az erőszakot és egyéb zaklatási formákat nevezi meg a dolgozók rossz egészségi állapotának fő kiváltó okaiként.
„Fontos emlékeztetni arra, hogy a hosszú munkaidő, amely kulcsfontosságú pszichoszociális kockázati tényező, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a sztrók kockázatát, továbbra is rendkívül elterjedt” – jegyezték meg a szerzők.
Az ILO becslése szerint világszerte a munkavállalók 35 százaléka dolgozik heti 48 óránál többet.
A WHO kutatásai szerint a heti 55 vagy annál több ledolgozott óra a sztrók kockázatának mintegy 35, illetve az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázatának 17 százalékos növekedésével jár együtt a heti 35 és 40 óra közötti munkavégzéshez képest.
A zaklatást, megfélemlítést és más erőszakos cselekményeket szintén súlyos problémaként emeli ki a jelentés.
A beszámoló szerint világszerte a munkavállalók 23 százaléka élt már át legalább egyféle erőszakot vagy zaklatást munkája során, ezek közül pedig a pszichológiai erőszak a legelterjedtebb, 18 százalékos aránnyal.
Mit lehet tenni
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunka és az új foglalkoztatási formák átalakítják a pszichoszociális munkakörnyezetet, ezért a szervezeteknek fel kell mérniük a kockázatokat, és megelőző intézkedéseket kell bevezetniük.
Ezeknek ki kell terjedniük a munka megtervezésére, szervezésére és irányítására, beleértve a munkateher kezelését, a feladatkörök egyértelmű meghatározását, a létszámot és a munkaidőt.
Ha a megelőzés nem bizonyul elegendőnek, az ILO időszerű, nem megbélyegző támogatást sürget, például támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést, átmeneti munkakör- vagy munkarend-módosítást, foglalkozás-egészségügyi támogatást és tisztességes, átlátható visszatérést biztosító eljárásokat.