Görögország és Málta aggályai miatt a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó teljes tilalmat a G7-ek szintjén történő megállapodásig szüneteltetik. Az USA azonban az ellenkező irányba megy, és szankciókönnyítést nyújt Oroszországnak.
Az Európai Unió csütörtökön megállapodott az Oroszország elleni szankciók újabb körének bevezetéséről, miután Magyarország és Szlovákia feloldotta vétóját az Ukrajnával folytatott, a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vitában, amelyet mostanra már megjavítottak.
A régóta függőben lévő csomag központi eleme - az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes tilalma - azonban a G7-ek megállapodásáig függőben maradt, ami jelentősen csökkentette a blokk legújabb lépésének gazdasági hatását.
A tilalom célja, hogy megtiltja az uniós vállalatoknak, hogy bármilyen szolgáltatást - például biztosítást, hajózást vagy kikötőbe való belépést - nyújtsanak az orosz nyersolajat szállító hajóknak. A gyakorlatban ez a G7-ek árplafonjának helyébe lép, amely bizonyos feltételek mellett engedélyezte a szolgáltatást.
Svédország és Finnország állt az általános tilalom szorgalmazásának élére, azzal érvelve, hogy az jelentősen megnövelné az orosz olajágazat anyagi költségeit, visszaszorítaná a hamisított dokumentumok elterjedését, és megkönnyítené az európai cégek számára az ügyleteket.
Az Európai Bizottság felkarolta a javaslatot, és beépítette a február elején előterjesztett 20. szankciócsomagba.
Görögország és Málta azonban nem sokra rá aggodalmának adott hangot. A tengerparti országok attól tartanak, hogy a teljes tilalom bevezetése a G7-ek támogatása nélkül károsítja a hazai gazdaságukat, fokozza a kínai és indiai versenyt, és erősíti Oroszország "árnyékflottáját", a leromlott állapotú hajókat, amelyeket Moszkva a nyugati korlátozások kijátszására használ.
Görögországban erős hajótulajdonosi ágazat működik, Máltán pedig erős a lobogózási ágazat.
Mivel a szankciókhoz a 27 tagállam egyhangúságára van szükség, a nagykövetek kompromisszumos megoldásban állapodtak meg, amelynek értelmében az Európai Unió papíron jóváhagyja a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó teljes tilalmat, de a gyakorlatban megvárja, hogy a G7-ek továbblépjenek. A G7-ek megállapodása azonban valószínűleg nem fog egyhamar megvalósulni.
A Hormuzi-szoros lezárása kiváltotta sokkhatásokra válaszul a Fehér Ház úgy döntött, hogy szankciókönnyítést nyújt az orosz olajra, ami feldühítette az európaiakat.
Miután a hónap elején lejárt az első mentesség, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg azt, majd két nappal később irányt váltottak, és május 16-ig újabb mentességet adtak ki.
Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság gazdasági biztosa, aki a múlt héten, az új mentesség bevezetése előtt találkozott Bessenttel, azt mondta, hogy a politikai fordulat "nehezen érthető" a megemelkedett energiaárak összefüggésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint Oroszország nyersolajból és finomított termékekből származó bevétele márciusban jelentősen, 19 milliárd dollárra (16 milliárd euró) emelkedett a februári 9,7 milliárd dollárral (8,2 milliárd euró) szemben.
Ez segített a Kremlnek tompítani a gazdasági stagnálás tendenciáját, amely 2026 első negyedévében 60 milliárd dolláros (51 milliárd euró) hiányt hagyott maga után, az előrejelzéseket meghaladóan.
Dombrovszkisz szerint az EU-nak nem kellene örökké a G7-ekre várnia, és ezt a nézetet a tagállamok többsége is osztja. Görögország és Málta azonban ragaszkodik az elutasításhoz.
"Minél szélesebb körű megállapodást tudunk elérni a szankciókról, annál hatékonyabb. Tehát ebből a szempontból a G7-szintű fellépés hatékonyabb, mint a csak uniós szintű fellépés" - mondta Dombrovszkisz kedden. "De nem szabadna ettől függővé tennünk magunkat" - tette hozzá. "Ebben az esetben EU-ként kell fellépnünk, és fenn kell tartanunk és fokoznunk kell ezt az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást".
Ben McWilliams, a Bruegel munkatársa úgy véli, hogy az EU alkalmazhatja a teljes tilalmat, ha biztosítja az Egyesült Királyság hozzájárulását, amely az úgynevezett Protection and Indemnity (P&I) biztosítások világelső szolgáltatóinak ad otthont a tengeren. A brit kormány mindeddig visszafogottan viselkedett a vitában.
"Nyilvánvaló, hogy ez a második legjobb megoldás egy erősebb és koherensebb G7-szintű álláspont mellett" - mondta McWilliams, megjegyezve, hogy a Hormuzi-szoros sorsa megváltoztathatja a dolgokat.
"Az alacsonyabb olajárak elvileg újra teret nyithatnak az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításának az USA szempontjából. De az amerikai politika természeténél fogva kiszámíthatatlan".
A tengeri szolgáltatások teljes tilalma mellett a 20. szankciócsomag az "árnyékflotta" hajóit, regionális bankokat és kriptovaluta platformokat célozza, valamint mintegy 570 millió euró értékben korlátozza a fémek, vegyi anyagok és kritikus ásványi anyagok behozatalát.
Az EU most először hajlandó bevetni a kijátszás elleni eszközét, hogy megtiltja a számítógépes számítógépeinek és rádióinak értékesítését Kirgizisztánba, amely országot régóta gyanúsítanak azzal, hogy háttércsatornaként segíti Moszkvát a feketelistán szereplő termékek beszerzésében. Az EU és Kirgizisztán közötti kereskedelem az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Az EU 2021-ben 263 millió euró értékben exportált árukat Kirgizisztánba. A 2024. évi áruexport értéke 2,5 milliárd euró volt.