Drónok viszik előre az innovációt, de az európai mezőgazdaságban a szabályozás még földre kényszeríti az újítást.
Ha húsz évvel ezelőtt ellátogatott volna egy mezőgazdasági szakkiállításra, nagyjából a szokásos felhozatalt látta volna: a legújabb traktorokat, kombájnokat és ekéket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ma ezek a vásárok egyre inkább technológiai rendezvényekre emlékeztetnek: csúcstechnológiás szoftver- és hardverfejlesztők mutatják be, hogyan lehet mesterséges intelligenciával készletet nyilvántartani vagy az állatok egészségét felügyelni. És drónok is vannak, nagyon sok drón.
Japán és Kína a mezőgazdasági drónok vezető gyártói, de az európai cégek is jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. Ez utóbbi talán meglepő, hiszen Európa a drónokhoz ma is inkább a „nem, de talán” hozzáállással viszonyul, nem pedig a „igen, és” logikájával.
Az EU-ban a drónok használatát az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (forrás: angol) (EASA) szabályozza, és az esetek többsége az „Open” vagy a „Specific” kategóriába esik. „Open” például, ha drónnal egy vidéki filmjelenetet vesznek fel. A mezőgazdasági drónhasználat azonban gyakran növényvédő szerek kijuttatásával jár, ezért nemcsak szigorúan szabályozott „Specific” esetté válik, hanem a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv hatálya alá is tartozik, amelynek értelmében ez tilos.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a drónnal történő növényvédőszer-kijuttatás engedélyezése nehézkes, és tagállamonként eltér. A működtetőknek külön engedélyekkel kell rendelkezniük, ám még ha ez meg is van, az Európában használt növényvédő szerek többsége eleve nincs engedélyezve légi kijuttatásra.
Az Egyesült Államokban megfelelő szövetségi és tagállami engedélyek birtokában lehet drónokat használni, Európában viszont alapértelmezésben tilos, és csak akkor engedélyezett, ha „nem létezik életképes alternatíva”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legfeljebb azok a gazdák kaphatnak felmentést, akik például rendkívül meredek szőlőültetvényeken dolgoznak.
Ez a mulasztás és az innováció hiánya nem csak néhány kívülálló benyomása. A legutóbbi európai bizottsági ciklus vitatott, a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvjavaslatában a Berlaymont a mezőgazdasági drónhasználat szabályainak átfogó felülvizsgálatát is szerepeltette.
Mivel azonban ezt a jogszabályt az Európai Parlament elutasította, majd az Európai Bizottság a heves politikai és gazdatiltakozások miatt vissza is vonta, végül nem lépett hatályba. Egy levélben (forrás: angol), amelyet Portugália vezetésével 2024 végén további 14 tagállam támogatott, ez olvasható:
„Tekintettel az elmúlt évek technológiai fejlődésére a precíziós gazdálkodást szolgáló eszközök terén, fontos elismerni a drónok szerepét, amelyek lehetővé teszik a monitorozás, az adatkezelés és -elemzés, valamint a döntéshozatal összehangolt működését, ezáltal hozzájárulva az ágazat környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben vett fenntarthatóságához és a peszticidek fenntartható használatához.”
A drónos permetezésnek óriási előnyei vannak. Nemcsak hatékonyabbá teszi a vegyszerek felhasználását, hanem csökkenti a terepen dolgozó szakemberek kitettségét is. Ha a mezőgazdaság technológiai színvonalát javítani akarjuk – és pusztán kereskedelmi partnereinkkel való összehasonlítás miatt is –, elengedhetetlen.
A cikk eredetileg az EU Tech Loop (forrás: angol) oldalán jelent meg, és megállapodás keretében közöljük az Euronewson.