A tudósok olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel az emberiség legfontosabb adatai egyetlen üveglapba zárhatók, amely akár civilizációnknál is tovább létezhet.
A hajlékonylemeztől az USB-meghajtókig a fontos történelmi vagy személyes adatok biztonságban tartása állandó technológiai kihívás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De a kutatók találtak (forrás: angol)egy új adattárolási megoldást, amely több mint 10 000 évig is kibírhat: az üvegbe történő lézeres írást.
A nagy felhajtás ellenére az adatközpontok és a felhőalapú tárhelyek is merevlemezekre és mágnesszalagokra támaszkodnak, amelyek élettartama véges, ezért időről időre cserélni kell őket. Ez a folyamat megköveteli, hogy az adatokat új merevlemezekre másolják át.
Kutatók már egy ideje azt javasolják, hogy az adatok üvegben való tárolása – ideértve például tudományos publikációkat vagy történelmi dokumentumokat – megoldást jelenthetne az információk jövőbeli civilizációk számára való megőrzésére. Erre azonban mindeddig nem volt mód.
A Microsoft cambridge-i (Egyesült Királyság) kutatói szerint mostanra egy speciális lézerrel sikerült megoldást találniuk erre.
A rendszer úgy működik, hogy egy különleges lézer a bitek formájában tárolt adatokat szimbólumcsoportokká alakítja. Ezeket ezután az üvegdarabban voxelnek nevezett, apró deformációkként kódolják.
A voxelek később úgy olvashatók ki, hogy az üvegdarabot kamerával felszerelt, automatizált mikroszkóp alatt pásztázzák.
A lézer 10 MHz-en – vagyis másodpercenként 10 millió impulzussal – működik, és minden egyes impulzus egy voxelt ír, így az adatok a lézer maximális ismétlési frekvenciáján kerülnek rögzítésre.
A fókuszmélység állításával a lézer a 2 milliméter vastag üvegben száznyi, egymásra pakolt, jól elkülönülő rétegbe tud írni.
Egyetlen, 2 milliméter vastag üveglemezben 4,84 terabájtnyi adat fér el, ami nagyjából kétmillió könyvnek felel meg.
A Project Silica néven futó kutatás eredményeit a Nature tudományos folyóiratban mutatták be.