A KGM néven azonosított 20 éves nő keresetében azt állítja, hogy gyerekkorában a Meta és a Google platformjainak használata depressziós és öngyilkos gondolatokat erősített benne.
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg (forrás: angol) szerdán tanúskodik egy kaliforniai perben, amely azt vizsgálja, hogy a vállalata közösségimédia-platformjainak egyes funkciói ártanak-e a gyerekeknek, illetve elősegítik-e a függőség kialakulását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Zuckerberg esküdtszék előtt, valamint olyan gyászoló szülők jelenlétében tesz vallomást, akik szerint gyermekeik a közösségi média használata miatt vetettek véget életüknek. Korábban az Egyesült Államok Kongresszusa előtt is bocsánatot kért azoktól a családoktól, amelyek élete – elmondásuk szerint – a közösségi média használata miatt forgott fel.
Zuckerbergnek kérdéseket tehetnek fel az Instagram algoritmusáról és azokról az alkalmazáson belüli funkciókról, amelyek a felperesek szerint szándékosan úgy lettek kialakítva, hogy a fiatal felhasználókat rászoktassák a platformra.
A per hátterében az is áll, hogy több európai ország életkori korlátozásokat fontolgat a Meta, a Google és más nagy technológiai cégek közösségimédia-platformjain annak érdekében, hogy megvédjék a gyerekeket az ártalmas online tartalmaktól.
Miről szól a per?
KGM, egy 20 éves fiatal nő, akit csak a monogramjaival azonosítanak, a keresetben azt állítja, hogy gyermekként a Meta és a Google közösségimédia-platformjainak használata technológiai függőséget alakított ki nála, ami tovább súlyosbította depressziós és öngyilkos gondolatait.
A kereset szerint a vállalatok tudatosan hoztak olyan tervezési döntéseket, amelyek a kaszinókban alkalmazott technikákhoz hasonlóan a gyerekek számára is függőséget okozóbbá teszik a platformokat, hogy ezáltal növeljék a nyereségüket.
Az ügyet eredetileg négy cég ellen indították: Zuckerberg Metája, a Google-höz tartozó YouTube, a ByteDance tulajdonában lévő TikTok, valamint a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. ellen. A hírek szerint a TikTok és a Snap Inc. még a tárgyalás kezdete előtt peren kívüli megállapodásra jutott.
Az ügy az Egyesült Államokban úgynevezett „mintapernek” számít, vagyis az ítélet kihatással lehet arra, hogyan alakul több ezer, közösségimédia-vállalatok ellen indított hasonló per kimenetele.
Az Euronews Next megkereste KGM ügyvédjét, hogy megtudja, mit vár a jogi csapat Zuckerberg vallomásától, de egyelőre nem érkezett válasz.
A Meta egyik szóvivője az Associated Pressnek azt mondta, a vállalat határozottan nem ért egyet a keresetben foglalt állításokkal, és „biztosak benne, hogy a bizonyítékok hosszú távú elkötelezettségünket fogják igazolni a fiatalok támogatása mellett”. Az Euronews Next a Google-t is megkereste.
A Meta jogi képviselője, Paul Schmidt a múlt héten elmondott nyitóbeszédében azt vitatta, hogy valóban az Instagram okolható-e KGM mentális egészségi problémáiért, és ehelyett olyan dokumentumokra mutatott rá, amelyek zaklatott családi hátteret jeleznek. Schmidt azzal érvelt, hogy KGM megküzdési stratégiaként fordult a közösségimédia-platformokhoz.
A Meta és a Google tavaly novemberben megpróbálta elérni, hogy a Los Angeles megyei felsőbb bíróság utasítsa el KGM keresetét, a bíróság azonban nem adott helyt a kérésnek (forrás: angol), így az eljárás folytatódhatott.
A Meta és a Google arra is hivatkozik – derül ki egy novemberi bírósági iratból –, hogy az amerikai jog szerint védettséget élveznek az olyan harmadik féltől származó tartalmakért való jogi felelősségre vonással szemben, amelyeket a felhasználók közösségimédia-platformokon vagy weboldalakon keresztül érnek el.
A bíróságok ezt a jogszabályt, amely a Kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakaszaként ismert, úgy értelmezik, mint amely „megvédi az online szolgáltatókat, például a közösségimédia-cégeket az olyan perektől, amelyek a felhasználók által létrehozott tartalom továbbítására vagy eltávolítására vonatkozó döntéseiken alapulnak” – olvasható az amerikai Kongresszus összefoglalójában.
A bírósághoz benyújtott irataiban a Meta azzal érvelt, hogy az olyan tervezési elemek, mint például a „végtelen görgetés”, nem tehetők felelőssé azért, hogy KGM ennyit használta az Instagramot, mivel ő maga döntött úgy, hogy tovább nézi a tartalmakat.
A bíró ugyanakkor úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az esküdtszék mérlegelhesse: hozzájárultak-e az Instagram elköteleződést növelő funkciói a fiatal nő mentális problémáihoz.
KGM azt is állítja, hogy a Google a YouTube ajánlórendszere, a hozzászólás-szekciók és az automatikus lejátszás funkció révén káros tartalmaknak tette ki, és hogy a platform nem alkalmaz megfelelő korhatár-korlátozásokat.
Kik tettek még vallomást?
Adam Mosseri (forrás: angol), a Meta tulajdonában lévő Instagram vezetője a múlt héten tanúvallomásában azt mondta, nem ért egyet azzal a nézettel, hogy az emberek klinikai értelemben függővé válhatnak a közösségimédia-platformoktól.
Mosseri szerint az Instagram és a Meta azon dolgozik, hogy megvédje a fiatalokat a közösségi oldalon, hozzátéve, hogy „hosszú távon nem jó a vállalatnak, ha olyan döntéseket hozunk, amelyek ugyan nyereségesek számunkra, de ártanak az emberek jólétének".
Úgy véli, fontos, hogy az ügy különbséget tegyen a klinikai értelemben vett függőség és az általa problémás használatnak nevezett jelenség között; ez utóbbit úgy írta le, mint amikor valaki „több időt tölt az Instagramon, mint amennyit már jólesőnek érez”.
Az Instagram több olyan funkcióval is rendelkezik, amely a gyerekeket hivatott megvédeni a káros tartalmaktól, például privát tiniprofilokkal, biztonsági értesítésekkel, tartalomszűrőkkel és szülői felügyeleti eszközökkel.
A Meta biztonsági eszközeinek kétharmada – köztük az Instagramon elérhető funkciók – hatástalannak bizonyult egy 2025-ös tanulmány szerint, amelyet a Meta egykori bejelentője, Arturo Béjar és két amerikai egyetem kutatói készítettek.
Ez azt jelentette, hogy a tinédzserek fiókjai olyan ajánlásokat kaptak, amelyek szexuális tartalmakra, rövid ideig megjelenő meztelenségre, illetve önsértéssel, önkárosítással és testképzavarral kapcsolatos témákra irányították őket.
A Meta akkoriban „félrevezetőnek, veszélyesen spekulatívnak” nevezte a jelentést – írta az Associated Press (forrás: angol).