A Webb űrtávcső fejlett műszereinek segítségével a tudósok felfedezték, hogy az apró vörös pontok fiatal, gázba burkolózó fekete lyukak.
Csillagászok szerint végre sikerült megfejteni a rejtélyes „kis vörös pontok” mibenlétét, amelyeket először 2022-ben a NASA James Webb-űrteleszkópjának felvételein észleltek.
Az objektumok zavarba ejtették a kutatókat, mert szokatlan fényük miatt nem volt világos, mi táplálja őket.
Korai vizsgálatok szerint a kis vörös pontok rendkívül kompakt, távoli galaxisok, amelyeket a világegyetem történetének nagyon korai szakaszában láttak; az ilyen jelenségek a világegyetem fejlődésével egyre ritkábbá válnak.
Az új elemzés szerint a vörös pontok valójában fiatal szupermasszív fekete lyukak, vagyis rendkívül nagy tömegű fekete lyukak, amelyeket gáz vesz körül.
A James Webb fejlett műszereivel a kutatók megvizsgálták, hogyan oszlik el a galaxisok fénye a különböző hullámhosszakon.
Azt találták, hogy a fényt sűrű, ionizált gáz szórja szét, ami csak egy aktívan anyagot befogó fekete lyuk közvetlen közelében fordulhat elő.
Ahogy a gáz a fekete lyuk felé hullik, felmelegszik, és átvilágít a környező gázburkon, ami a Webb-űrteleszkóp által megfigyelt vörös derengést eredményezi.
A fekete lyukakat sűrű anyag rejti, ezért nagyon kevés röntgen- és rádiósugárzást bocsátanak ki. Ez magyarázza, miért csak a Webb-űrteleszkóp észlelte őket.
Az új tanulmány szerint a fekete lyukak tömege a Nap tömegének mintegy 100 ezerszerese és 10 milliószorosa között van.
Bár így is óriásiak, jóval kisebbek annál, mint amit a kutatók korábban feltételeztek, és a világegyetem ilyen korai korszakában ismert legkisebb tömegű fekete lyukak közé tartoznak.
Az tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.