Vasárnapi szavazás: gyengül Oroszország befolyása az egykor általa dominált régióban, moszkvai fenyegetések és beavatkozási vádak ellenére
Az örmény választók úgy döntöttek, hogy továbblépnek viharos politikai múltjukon, és erős felhatalmazást adtak a hivatalban lévő miniszterelnöknek, Nikol Pasinjannak egy kiegyensúlyozott, Nyugat-barát jövőre, miután a hétfői első eredmények szerint az ő Polgári Szerződés pártja áll az élen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vasárnapi szavazás azt is jelzi, hogy gyengül Oroszország befolyása az egykor általa uralt térségben, annak ellenére, hogy Moszkvából érkező fenyegetésekről és beavatkozásról érkeztek hírek.
Örményország és Oroszország hivatalosan szövetségesek, Moszkva azonban az egykori szovjet köztársaság EU-csatlakozási törekvéseit ahhoz az okhoz hasonlította, amelyre hivatkozva 2022-ben megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Több mint 60 százalékos feldolgozottságnál a Polgári Szerződés párt 51,2 százalékkal vezet az orosz–örmény milliárdos, Samvel Karapetyan Erős Örményország szövetségével szemben, amely 23 százalékon áll – közölte a Központi Választási Bizottság.
Két másik ellenzéki erő, Robert Kocsarjan volt elnök „Örményország” nevű szövetsége és a Prosperous Armenia párt szintén átlépte a bejutási küszöböt, 9,9, illetve 4,1 százalékot szerezve.
A részvételi arány 59 százalékos volt – közölte a bizottság.
Pasinjan pártja „történelmi győzelmét” méltatta, amely szerinte „biztosítja Örményország örök fennmaradását és fejlődését”.
Megígérte, hogy folytatja a Nyugathoz való közeledés politikáját, miközben Örményország kapcsolatait Oroszországgal is fejleszti.
„Az örmény nép a térség jólétére és az együttműködésre szavazott, és remélem, ez pozitív választ vált ki Törökországból és Azerbajdzsánból” – mondta sajtótájékoztatóján, hozzátéve: „intézményesítenünk kell a békét Örményország és Azerbajdzsán között”.
Azt is megígérte, hogy „végleg felszámolja Örményországban a bűnöző-oligarchikus rendszert”, mondván: „ezen erők vezetőit büntetőjogi felelősségre kell vonni”.
A mostani választást évek óta tartó politikai felfordulás előzte meg, miután Pasinjan egy 2018-as utcai forradalom nyomán került hatalomra.
Pasinjan vehemens választási kampányt folytatott, azt hangoztatva az örményeknek, hogy a jövőjük forog kockán, és nyíltan nekiment bírálóinak és az ellenzéknek, akik azzal vádolták, hogy feladta Hegyi-Karabahot és elárulta az országot. Fő üzenete az volt, hogy lezárta az Azerbajdzsánnal való konfliktus fejezetét, hogy békés és prosperáló jövőt teremtsen a Dél-Kaukázusnak.
Az 51 éves politikus igyekezett lazítani Örményország Moszkvától való függésén is, miután Oroszország nem nyújtott segítséget a Hegyi-Karabah-i konfliktus idején.
Miközben Donald Trump amerikai elnök „TOTAL Endorsement for Re-Election”-nel támogatta „nagy barátja és vezetője”, Pasinjan újraválasztását, Moszkva rossz néven vette, hogy hátországában újabb szövetségest veszíthet el.
„Elfogadunk bármilyen népakaratot” – mondta Pasinjan újságíróknak egy jereváni szavazóhelyiségben, miután leadta voksát.
Megígérte, hogy Örményország a választás után is kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, hangsúlyozva, hogy „szó sincs arról, hogy választanunk kellene” Oroszország és a Nyugat között.
A Kremlt azzal vádolták, hogy megpróbálta befolyásolni a voksolást. Elemzők félretájékoztatásra, hackertámadásokra és a Nyugattal való együttműködést veszélyesnek beállító, Kreml-barát narratívákra hívták fel a figyelmet az interneten.
A szavazás előtti hetekben Oroszország több örmény termék importját is betiltotta, amit sokan az országra gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlásként értékeltek.
Örmény tisztségviselők pedig arra figyelmeztettek, hogy a „szabadság ellenségei” finanszírozzák a propagandakampányokat.
„Felelőtlen rohanás”
Pasinjan ragaszkodott hozzá, hogy nem akar szakítást Moszkvával, a kampány mégis Örményország geopolitikai jövőjéért vívott küzdelemként zajlott.
Pasinjan és főbb ellenfelei kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy újabb konfliktust kockáztatnak.
Pasinjan a választóknak azt mondta, Örményországon „katasztrofális háború” törhet ki Azerbajdzsánnal hónapokon belül, ha pártja nem szerez erős többséget.
Ellenfelei ezt rémhírkeltő retorikának minősítették.
Az ellenzéki pártok választási visszaélésekkel és elnyomással vádolták a hatóságokat, különösen a kampánystábjaik ellen.
Az örmény Nyomozó Bizottság közölte, hogy 59 büntetőeljárást indított a feltételezett választási visszaélések, köztük többszöri szavazás miatt, és kilenc embert őrizetbe vettek.
Az Erős Örményország szövetség vezetője, Samvel Karapetyan visszautasította azokat az állításokat, hogy visszarántaná Örményországot Oroszország vonzáskörébe, ugyanakkor óva intett Pasinjan „felelőtlen rohanásától” a Nyugat felé.
Tavaly óta házi őrizetben van puccskísérlet előkészítésének vádjával, amit ő politikailag motiváltnak tart és visszautasít.
„Békére szavaztak”
Nyolc évvel azután, hogy az örmény oligarchikus rendszer lebontásának ígéretével söpört hatalomra, egyre több bírálat éri demokratikus visszacsúszás miatt.
Sok örmény szemében azonban az ellenzéket továbbra is az orosz befolyással és az oligarchákkal azonosítják.
„A békére szavaztam. Csak Pasinjan tud békét hozni” – mondta az AFP hírügynökségnek Hakob Hakobjan, 63 éves kézműves.
Egy másik szavazó, a 59 éves gépészmérnök, Khacsatur Movsziszjan ezzel szemben egy ellenzéki pártot támogatott, mert szerinte „az országnak – és mindannyiunknak – változásra van szüksége, a külpolitikában, a belpolitikában és az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalásokban is”.