Nikol Pasinján Európa-barát pártja győzött az örményországi választásokon

Az örmény választók úgy döntöttek, hogy továbblépnek viharos politikai múltjukon, és erős felhatalmazást adtak a leköszönő miniszterelnöknek, Nikol Pasinjánnak egy kiegyensúlyozott, Nyugat-barát jövő megteremtéséhez, miután pártja, a Polgári Szerződés győzött a vasárnapi parlamenti választásokon a leadott voksok 49,8 százalékával.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A vasárnapi szavazás azt is jelzi, hogy gyengül Oroszország befolyása az egykor általa uralt térségben, annak ellenére, hogy Moszkva továbbra is megtesz mindent, hogy megőrizze ottani hatalmát.

Örményország és Oroszország hivatalosan szövetségesek, Moszkva azonban az egykori szovjet tagköztársaság EU-csatlakozási törekvéseiben pont olyan kockázatot lát, mint amilyet Ukrajna esetében.

A három legjelentősebb orosz-barát párt összesen a szavazatok 37 százalékát szerezte meg. Két másik ellenzéki erő, Robert Kocsarjan volt elnök „Örményország” nevű szövetsége és a Prosperous Armenia párt szintén átlépte a bejutási küszöböt, 9,9, illetve 4,1 százalékot szerezve.

A részvételi arány 59 százalékos volt – közölte a bizottság arra figyelmeztetve, hogy ez 10 százalékkal magasabb, mint a legutóbbi választásokon volt.

„Az örmény nép a térség jólétére és az együttműködésre szavazott, és remélem, ez pozitív választ vált ki Törökországból és Azerbajdzsánból” – mondta Pasinján sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy „intézményesíteniük kell a békét Örményország és Azerbajdzsán között”.

Azt is megígérte, hogy „végleg felszámolja Örményországban az oligarchákhoz kötődő szervezett bűnözést.

A mostani választást évek óta tartó politikai felfordulás előzte meg. Nikol Pasinján egy 2018-as tüntetéshullámmal került hatalomra. Most vehemens választási kampányt folytatott, azt hangoztatva, hogy az örmények jövője forog kockán, és nyíltan nekiment bírálóinak és az ellenzéknek, akik azzal vádolták, hogy feladta Hegyi-Karabahot és elárulta az országot. Fő üzenete az volt, hogy lezárta a fegyveres konfliktust Azerbajdzsánnal, hogy békés és prosperáló jövőt teremtsen a Dél-Kaukázusnak.

Az 51 éves politikus igyekezett lazítani Örményország Moszkvától való függésén is, miután Oroszország nem nyújtott segítséget a Hegyi-Karabahban zajló fegyveres konfliktus idején.

Miközben Donald Trump amerikai elnök támogatta „nagy barátja", Pasinján újraválasztását, Moszkva rossz néven vette, hogy hátországában újabb szövetségest veszíthet el.

„Elfogadunk bármilyen népakaratot” – mondta Pasinján újságíróknak egy jereváni szavazóhelyiségben, miután leadta voksát. Megígérte, hogy Örményország a választás után is kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, hangsúlyozva, hogy „szó sincs arról, hogy választanunk kellene” Oroszország és a Nyugat között.

Orosz beavatkozást jeleztek a választásokon

A Kremlt azzal vádolták, hogy megpróbálta befolyásolni a voksolást. Elemzők félretájékoztatásra, hackertámadásokra és a Nyugattal való együttműködést veszélyesnek beállító, Kreml-barát narratívák internetes terjedésére hívták fel a figyelmet. Örmény tisztségviselők pedig arra figyelmeztettek, hogy a „szabadság ellenségei” finanszírozzák a propagandakampányokat.

A szavazás előtti hetekben Oroszország több örmény termék importját is betiltotta, amit sokan az országra gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlásként értékeltek.

Az ellenzék "felelőtlen ámokfutással” vádolja Pasinjant

Pasinján ragaszkodik hozzá, hogy nem akar szakítani Moszkvával, a kampány mégis Örményország geopolitikai jövőjéért vívott küzdelemként zajlott. Pasinján és főbb ellenfelei kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy újabb konfliktust kockáztatnak.

Pasinján azt sújkolta a választási kampány idején, hogy „katasztrofális háború” törhet ki Azerbajdzsánnal hónapokon belül, ha pártja nem szerez erős többséget. Ellenfelei ezt rémhírkeltő retorikának minősítették. Az ellenzéki pártok választási visszaélésekkel és elnyomással vádolták a hatóságokat, különösen a kampánystábjaik ellen.

Az örmény Nyomozó Bizottság közölte, hogy 59 büntetőeljárást indított a feltételezett választási visszaélések, köztük többszöri szavazás miatt, és kilenc embert őrizetbe vettek.

Az Erős Örményország szövetség vezetője, Samvel Karapetján visszautasította azokat az állításokat, hogy visszarántaná Örményországot Oroszország vonzáskörébe, ugyanakkor óva intett Pasinján „felelőtlen ámokfutásától”, amivel a Nyugat felé tart. Karapetjan tavaly óta házi őrizetben van puccskísérlet előkészítésének vádjával, amit ő politikailag motiváltnak tart, és visszautasít.

Az örmények békét akarnak

Nyolc évvel azután, hogy Pasinján az örmény oligarchák uralmának lebontását ígérte, és így hatalomra került, egyre több bírálat éri mondván, hogy több területen is visszavetette a demokráciát. Sok örmény ezzel együtt is az ellenzéket tekinti az orosz befolyás letéteményesének, akik tovább éltetik az oligarchák hatalmát is.

„A békére szavaztam. Csak Pasinján tud békét hozni” – mondta az AFP hírügynökségnek Hakob Hakobjan, 63 éves kézműves.

Egy másik szavazó, a 59 éves gépészmérnök, Khacsatur Movsziszjan ezzel szemben egy ellenzéki pártot támogatott, mert szerinte „az országnak – és mindannyiunknak – változásra van szüksége, a külpolitikában, a belpolitikában és az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalásokban is”.

Az elemzők szerint az a nagy kérdés, mit szólnak a "szomszédok"

Az örmény Regionális Tanulmányok Központjának igazgatója, Richard Giragosian szerint a választási eredmény két szempontból is fontos fejlemény. Egyrészt azért, mert folytatódhat az előző kormányzati ciklus politikája, megmaradhat a reformok lendülete, illetve folytatódhat a szomszédos országokhoz, Azerbajdzsánhoz és Törökországhoz fűződő viszony normalizálása. A másik fontos aspektus pedig az, hogy ez már a harmadik egymást követő, valóban szabad és tisztességes választás volt Örményországban.

Giragosian arra számít, az újraválasztott miniszterelnök elsőként Moszkvába utazik majd biztosítani az orosz vezetést arról, hogy az EU-barát Örményország továbbra is elkötelezett tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Oroszország szerinte enyhíteni fogja az örmény importra és az Örményországba menő exportra vonatkozó korlátozásokat, miközben hosszabb távon továbbra is gazdasági, illetve konkrétan kereskedelmi befolyásával fog nyomást gyakorolni Örményországra. Nem arról van szó, hogy az EU és Oroszország áll szemben egymással Örményországban, hanem arról, hogy az örmény vezetés egyensúlyoz a két hatalom között - figyelmeztet a szakember.

Egy amerikai elemzőintézet, a Nemzetközi Republikánus Intézet Eurázsia-programjának igazgatója ugyanakkor arra emlékeztet, hogy „A valódi kérdés nem az, milyen irányba halad majd Örményország, mert azt már tudjuk. A kérdés az, hogyan reagálnak a szomszédok erre a választási eredményre. Úgy gondolja, hogy Oroszország továbbra is megpróbálhatja embargóval sújtani az örmény importot, és az sem változik majd, hogy Örményország olaj- és gázellátását szinte teljes egészében orosz importból oldja meg.