Ursula von der Leyen bizottsági elnök második ciklusában először lesz védelmi és űrkutatási biztosa az EU-nak. Elemzők és az ipar képviselői szerint azonban küldetése és támogatása nem felel meg a politika szintjén tapasztalható elismerésnek.
HIRDETÉS
Andrius Kubilius, a litván biztosjelölt egy újonnan létrehozott portfóliót kapott, amely az uniós védelemért és az űrkutatásért egyaránt felelős. Kutatók és az ipar képviselői azonban attól tartanak, hogy a számos kihívás ellenére az űrkutatás csak másodlagos prioritású, valódi ambíciók nélküli cél marad.
"Kicsit aggódom, hogy mivel olyan kevés munka folyik az űrpolitikával kapcsolatban, nem lesz érdeklődés, nincs költségvetés, nincs semmi" - mondta Reinhilde Veugelers, a brüsszeli székhelyű Bruegel gazdasági agytröszt vezető munkatársa az Euronewsnak.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök Kubiliusnak küldött megbízólevelében a folytonosságra vonatkozó feladatot ad a volt litván miniszterelnöknek, és az EU biztonsági és védelmi célú űrstratégiájának további végrehajtására, valamint az EU űrhöz való "költséghatékony hozzáférésének" fenntartására szólít fel.
Von der Leyen ugyanakkor csak két új javaslatot irányoz elő a következő ötéves mandátumra: az uniós űrtörvényt, amit még a nyári szünet előtt vártak, valamint egy űradat-gazdasági stratégiát az űrből származó adatokban, termékekben és technológiákban rejlő lehetőségek felszabadítására.
"Egyértelmű kihívás, hogy az új biztos portfóliójának ambícióit növelni kell" - mondta Tomas Hrozensky, az Európai Űrpolitikai Intézet (ESPI) vezető kutatója, megjegyezve, hogy miközben a világűr biztonságban és védelemben betöltött szerepe példátlan elismerést kapott politikai szinten, a támogatás intézményi, programszerű mértéke még mindig hiányzik, az ipari dimenzió pedig alulértékelt.
Összességében az űrprogramok európai intézményi finanszírozása széttöredezett, és az amerikai szintnek csupán 20%-át teszi ki, ami az ipari kapacitás és a szakképzett munkaerő tekintetében egyensúlyhiányt okoz az olyan kulcsfontosságú versenytársakkal szemben, mint az USA és Kína - áll Mario Draghi versenyképességről szóló, mérföldkőnek számító jelentésében .
Draghi értékelése az űripar előtt álló jövőbeli kihívásokról pontos, de egyes szakértők szerint nem foglalkozik a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeivel, és konzervatív marad a megoldási javaslatok tekintetében.
"Nem szólít fel a biztonság és a védelem finanszírozásának növelésére, kivéve azt, amit a tagállamok már beterveztek a költségvetésbe, és nem tesz javaslatot az ember általi űrkutatásra sem" - áll a Space Policy Institute politikai tájékoztatójában.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint az űrgazdaság becslések szerint 2040-re 1 billió dollár [899 milliárd euró] értékű lesz, míg a világűr értékét a tágabb értelemben vett gazdaság és társadalom számára mintegy 7,9 billió dollárra becsülik, beleértve az akkumulátor-, félvezető- és gyógyszeriparra gyakorolt multiplikátorhatást is.
A jövőre nézve Kubiliusnak több kihívással is meg kell majd küzdenie: ilyen a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzek alacsony száma, a vállalatok korlátozott hozzáférése a finanszírozáshoz, a széttagolt irányítási rendszer és az uniós országok közötti együttműködés hiánya.
Olivier Lemaitre, az ASD-Eurospace főtitkára az Euronewsnak úgy nyilatkozott, az európai űripar különösen aggódik amiatt, hogy ezek a problémák hogyan befolyásolják az ellátási láncok fenntarthatóságát, a szakértelem megőrzését és az EU stratégiai függetlenségét. Szerinte az EU-nak a tagállamokkal együttműködve ki kellene dolgoznia egy űrkutatási iparpolitikát.
Az EU ma is versenyképes az olyan területeken, mint a Föld megfigyelése, a navigáció és a felderítés, de elvesztette vezető piaci pozícióját a kereskedelmi hordozórakéták (Ariane 4-5) és a geostacionárius műholdak terén, ami arra kényszerítette az EU-t, hogy átmenetileg az amerikai SpaceX rakétáitól függjön műholdjainak indításakor.
Az elmúlt években az EU lemaradt az űrtevékenységek terén, és jelentős ellátási zavarokkal kellett szembenéznie, először a Covid-19 világjárvány, majd az ukrajnai orosz invázió következtében. Ezért az EU űrkutatási ipara kevésbé lett nyereséges, az eladások csökkentek, különösen a hordozórakéták és a műholdas rendszerek terén, és jobban függővé vált az olyan alkatrészektől, mint a félvezetők és az érzékelők - mutatott rá Draghi.