NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Megváltoztatható az emberi tudat?

Együttműködésben a The European Commission
Megváltoztatható az emberi tudat?
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mi a tudat? Lehet-e mérni? Meg lehet-e változtatni az éppen csak tudatánál lévő páciensekben? A kérdésekre európai projektben keresik a választ.

Evelyne-nek 39 évesen, 2018 nyarán lett súlyos aneurizmája. Kómába esett. Magához tért, hogy pár nappal később visszaessen egy olyan szintre, amit a szakértők a férjének minimális tudatállapotként jellemeztek.

„Miután magához tért a kómából és megkezdődött a felépülése, rengeteget öleltem, beszéltem hozzá: kérlek, ne halj meg, épülj föl, gondolj a gyermekeinkre, ránk. Hiszem, hogy mindez a gondoskodás, a szeretet eredménye. Kommunikálni? Nem… ért, hall, lát, megpróbálja kifejezni magát. De nem tudja kiadni a megfelelő parancsokat a testének” - mondta az euronewsnak a férje, Geert van Gelder.

Mérhető-e a tudat?

Evelyne családja belement, hogy a nőt bevonják egy kutatásba, melynek célja megállapítani, hogy mérhető-e a tudat és – ami még fontosabb – meg lehet-e változtatni nem invazív elektromágneses jelekkel.

Az elektromágneses jeleket mintegy 20 percig bocsátják ki. A kutatók az agyat akarják stimulálni, így segítve a betegnek a tudat egy részének visszaszerzésében.

„Célunk az, hogy a neuronok könnyebben kommunikáljanak egymással. Ha például a prefrontális kérget stimuláljuk – itt találhatók a kognitív funkciók, ez határozza meg a személyiséget – azzal segítünk a betegnek a figyelem és a memória fejlesztésében. A minimális tudatállapotban lévő pácisensek végül mutathatják a tudat jeleit” - vázolta Aurore Thibaut, az FNRS neurológus kutatója.

Az európai projektet Barcelonában hangolják össze. A tudósok ezt egyedülálló eszköznek látják a kognitív tudományok fejlesztésében, szeretnék, ha a lehető leghatékonyabb lenne. A kihívás hatalmas.

„Ezek a betegek az éberség különböző szakaszain mennek keresztül. A stimuláció alkalmazásának idejétől függően eltérhet a tudat visszaszerzésének mértéke. Ezért teszteljük az agystimuláció három különböző módszerét, mindegyiket a frontális kortexen. Stimuláljuk a pácienseket az éberebb és a kevésbé éber szakaszokban csakúgy, mint kontrollként találomra kiválasztott periódusokban is” - mondta David Ibanez Soria, a Starlab biomedikus mérnöke.

A javulás apró jelei

„Az elektromágneses jelek térbeli pontossága egyike a legfontosabb technológiai fejlesztéseknek. Szeretnénk pontosan és hatékonyan elérni az agy bizonyos részeit. A megoldás az elektromos stimuláció során felhasznált elektródák mennyiségének növelése lehet” - ismertette a lehetséges jövőt Aureli Frisch Soria, a Starlab mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatója.

A liège-i kutatók szerint a kísérletükben résztvevők fele a javulás apró jeleit mutatta. Azt mondják, a kutatásnak folytatódnia kell.

„Gyakran hallom: csak óvatosan, ne ringassák hamis reménybe a pácienseket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ugyanígy van hamis kétségbeesés is. Túl sokáig gondoltuk, hogy semmit sem tehetünk ezekért az emberekért és ez helytelen” - mondta Steven Laureys, Európa egyik vezető neurológusa, a Liege-i Egyetem kutatási igazgatója.

A cikk megosztása