NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hús helyett rizsparéj

Hús helyett rizsparéj
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A jövő globális élelmezési kihívásaira a múltban kell keresni a megoldásokat.

A jövő globális élelmezési kihívásaira a múltban kell keresni a megoldásokat. Ősi kultúrák növényei, mint a rizsparéj, könnyen lehetnek a húsfogyasztás alternatívái. Az olaszországi Casertában, a Protein2Food projekt keretében gabonákkal kísérleteznek.

Egy napon ezeket a növényeket a főételek között találjuk majd. A fejlett világban a fehérjeszükségletünket főként állati fehérjékből pótoltuk.

Az élelmiszer-szükséglet növekedésével a jövőben szükségünk lesz alternatív forrásokra és ezek a gabonafélék, mint a rizsparéj, alkalmasak lehetnek a kiváltásukra. A tápértékük ugyanis megközelíti a húsokét.

Ezeknek a növényeknek az összetétele – az aminosavtartalmuk – olyan, hogy még alacsonyabb fehérjetartalom mellett is képesek biztosítani a magas tápértéket.

A programhoz csatlakozó uniós országokban azt kutatják, hogy melyek azok a gabonafajták, amelyekkel helyettesíteni tudjuk a húsfogyasztást, különös tekintettel az európai időjárási és talajviszonyokra.

A rizsparéj elég jól viseli a különböző időjárási és környezeti változásokat, Dél-Európának ezen a részén jellemző csapadékhiányt.

A tesztek fontos része, hogy miként reagálnak a növények a különböző öntözési körülményekre, a mennyiségre, a gyakoriságra.

Húsokat eszük, amelyek zamatosak, finomak, de ugyanakkor az állattartáshoz, vagyis a húsok előállításához indokolatlanul nagy területeken kell takarmányt termeszteni, és ezzel összefüggésben rengeteg vizet használunk az öntözésükhöz, ami tízszer több, mintha növényi fehérjét állítanánk elő.

Az ercolánói Nemzeti Kutatóközpontban három dimenziós modellek segítségével analizálják a növények tűrőképességét. A termelékenység, a minőség szempontjából ugyanis fontos tudni, hogy ezekben a gabonákban mekkora lehetőség van.

A termelő, a gazdálkodó számára az a fontos, hogy egy gabona jó hozammal teremjen. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a fogyasztó, aki majd megeszi, mit szeret. A termék alkalmas-e arra, hogy helyettesítse a húst.

A kutatás igyekezett a létező összes szempontot figyelembe venni a termeléstől a fogyasztásig, az elkészítésig, hiszen ennek döntő befolyása lesz a vásárlói szokások megváltoztatásában.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fogyasztók számára jelenleg ismeretlen a rizsparéj, de ha például hüvelyesekkel együtt főzzük, akkor fantasztikusan finom levest lehet belőle készíteni.

A vacsoraasztalnál pedig jusson eszünkbe, hogy amellett, hogy egészségesebben táplálkozunk még a termőföldek termelékenységét is javítottuk

Az állati fehérjéről növényi fehérjére való átállás javíthatja a biológiai sokszínűséget és az emberi életminőséget.

Összességében pedig óriási hatással lehet a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen