A növénytermesztés az egyik fő forrása a nevetőgáznak amely 300-szor károsabb a klímára, mint a szén-dioxid.
Ismeri a dinitrogén-oxidot? Nem sok szó esik róla, holott fontos üvegházi gázról van szó, amely elsősorban a mezőgazdaságban termelődik. Norvégiában jártunk, ahol egy európai projekt kutatói a dinitrogén-oxid-kibocsátás visszaszorításán dolgoznak.
A projekt kísérleti gazdaságában egy traktorkerekeken guruló, önjáró robot valós időben méri egy a dinitrogén-oxid kibocsátását. A prototípust Norvégiában, Osló közelében fejlesztették ki.
A növénytermesztés az egyik fő forrása a dinitrogén-oxidnak, más néven nevetőgáznak. Ez az ártalmatlan nevű gáz háromszázszor károsabb a klímára, mint a szén-dioxid.
A nevetőgáz a globális felmelegedés tíz százalékáért felel, és az ózonréteget is károsítja. Ez a robot lehetővé teszi a tudósoknak, hogy a gázra vonatkozó elméleteiket teszteljék.
- Ha be akarjuk bizonyítani, hogy egy bizonyos talajkezelési technológia csökkenti a dinitrogén-oxid kibocsátást, akkor minden áldott nap meg kell mérni a dinitrogén-oxid-szintet, méghozzá egész évben, mivel a kibocsátás napi szinten nagymértékben ingadozik – mondta el az Euronewsnak Lars Bakken, a Norvég Élettudományi Egyetem környezetmérnöke. – Leeresztünk egy ilyen kamrát a talajra, és három percig mérjük benne a gázkoncentrációt.
Alapesetben a méréseket a tudósok manuálisan végzik, ami több időt vesz igénybe. A robot viszont automatikusan vesz mintákat, és az eredményeket rögzíti, mert óriási mennyiségű adatra van szükség. A robot különböző parcellákon mér, amelyeket máshogy kezeltek.
A dinitrogén-oxid termelődése természetese, bakterális eredetű folyamat. Csakhogy a nitrogén-alapú műtrágyák használatával a kibocsátás egyre nő. A laborban Pawel Lycus mikrobiológus azt vizsgálja, hogyan képesek egyes mikrorganizmusok termelni és megkötni is a gázt.
- Vannak baktériumok, amelyek csak termelik a dinitrogén-oxidot, mások képesek megkötni is – mondta a mikrobiológus. – De a talajban lévő sejtek többsége mindkettőre képes. A munkánk célja az, hogy a legalapvetőbb, molekuláris szinten megértsük, hogyan zajlik a dinitrogén-oxid termelés és megkötés folyamata. Ha ezt tudjuk, elkezdhetünk stratégiákat kidolgozni a kibocsátás csökkentésére.
Az egyik cél a baktérium megszelidítése – módot kell találni arra, hogy stimulálják annak az enzimnek, a dintirogén-oxid-reduktáznak a termelődését, amely elpusztítja a dinitrogén-oxidot.
- Ez egy nagyon különös protein, mert ez az egyetlen ismert enzim, amely elpusztítja a dinitrogén-oxidot – magyarázta az Euronewsnak Manuel Soriano -Laguna, a Kelet-Angliai Egyetem biokémikusa. – Amint látja, itt a fehérje közepében rézatomok vannak, amelyek nélkül az enzim nem láthatná el a feladatát. Mi azt tanulmányozzuk, hogyan állítja elő a baktérium ezt a fehérjét.
Az elmúlt évtizedekben a dinitrogén-oxid kibocsátás ugrásszerűen megnőtt. Nagyon fontos tényező, hogy milyen összetételű anyaggal műtrágyáznak, de a talaj jellegzetességei és a megmunkálás módja ugyanolyan lényeges.
- Talán lehetne javítani a műtrágyák hatékonyságán, de jobb talajmegmunkálási stratégiákat is ki lehet dolgozni. Ennek a része, hogy a talajt levegőztessék, ne használjanak túl sok műtrágyát, illetve azt is kiderítettük, hogy a talaj PH-értékének növekedésével nagymértékben csökkenthető a dinitrogén-oxid kibocsátás – magyarázta az N2ORA projekt koordinátora, Asa Frostegaard.