NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Űrkadétok

Űrkadétok
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Egyikük marsjárót épít, a másik műholdat kormányoz, a harmadik meteorológiai állomást épít – és még egyikük sincs harminc. Egy finn, egy brit és egy spanyol mérnökkel beszéltünk arról, hogyan indul egy űrkutató karrierje.

Űrkutatónak lenni: vagány

- A legvagányabb ebben az egészben, hogy olyan űrjárművet vezet az ember, ami egy másik bolygón van. Ez milyen már? – tette fel a szónoki kérdést Marc Costa Sitjà, spanyol mérnök, amikor az Euronews riportere arról kérdezte, miért szereti a munkáját. Miközben űrkutatásokon dolgozni ugyanolyan napi rutint jelent, mint bármilyen projekten, a néha unalmas feladatoknak is különös értelmet ad, hogy ezzel az ember túlterjeszkedik a bolygó határain.

- Öt évvel ezelőtt a legmerészebb álmom volt, hogy csak megérinthessek valamit, ami az űrbe megy – mondta erről Maria Komu, finn mérnök. – És most olyan eszközökkel dolgozom, amelyeket kilövünk az űrbe.

Inasmunka: tartók és rögzítők

Persze idáig hosszú út vezetett. A sikeres egyetemi tanulmányok után be kellett jutni a megfelelő gyakornoki programba, és ott letenni valamit az asztalra.

- Nekem kellett méreteznem a tartókat és a rögzítőket, és meghatározni, hogy pontosan hány tartóelemre van szükség a paneleken, hogy a rakomány elférjen, és ehhez hány és mekkora rögzítőelemre lesz szükség – ecsetelte a kezdeteket Abbie Hutty brit kutató. – Ezekkel kezdtem: tartók és rögzítők.

- Az ember tipikusan gyakornokként kezd végzés után, ilyenkor egy olyan feladatot kapsz, ami nem kritikus jelentőségű a küldetés sikere szempontjából – mesélte Marc Costa Sitjà. – Amit gyakornokként csinálsz, az a lényegi dolgokra nincs hatással, nem tudod elrontani az űrjárművet, de mégis lehetőséget ad a tanulásra, a képességeid fejlesztésére, és még mindig hozzátehetsz a misszióhoz valami hasznosat. Legalábbis az én esetemben így történt.

Egy darabka saját űrhajó

Maria, Marc és Abbie ma már komoly feladatokat lát el. Maria egy finn miniműholdon és meteorológiai műszereken dolgozik az Európai Űrközpont Exomars EDM programja számára. Abbie ugyanehhez programhoz a marsjáró szerkezetén munkálkodik, míg Marc a Venus Express műhold küldetését tervezi.

A munkájuk egyszerre izgalmas és földhözragadt: anyagfáradás kiszámítása, forrasztás, programozás vagy időjárás-előrejelzés – az idő nagy részében a számítógép előtt ülnek mind a hárman. De közben nem felejtik el, hogy amit tesznek, annak a föld határain túl is hatása van. És ha valamit elrontanak, annak is.

- Ó, bármiből lehet baj – mondta Maria. – Épp mostanában sikerült eltörnöm az egyik nagyon fontos minősítő műszerünket. Az egész, többhónapos minősítési folyamatot újra kellett kezdenünk.

- Azt hiszem, az űripar meglehetősen kivételezett munkahely – vélte Abbie. – Miközben itt is projekteket kell menedzselni, tartani kell a menetrendet és a határidőket, létre kell hozni egy terméket, egy munkával eltöltött nap végén le lehet jönni a steril szobába, benézni az ablakon, és látni a te részedet az űrhajóból, és arra gondolni, hogy az eljut a Marsra, és ezt te csináltad. Ezt sehol máshol nem kapod meg.

Weboldalak:

Marc Costa Sitjà
www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Venus_Express
“es.linkedin.com/pub/marc-costa-sitjà/45/a60/a07”:http://es.linkedin.com/pub/marc-costa-sitjà/45/a60/a07/
Twitter: @marcsit

Abbie Hutty:
www.astrium.eads.net
www.facebook.com/euronewsknowledge?ref=hl#!/pages/Brenda-The-Mars-Rover/168115159979958?fref=pb&hc_location=profile_browser
Twitter: @BrendaRover

Maria Komu
www.aalto-1.tkk.fi
en.ilmatieteenlaitos.fi

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában

Az évszázad végére jégmentes lehet az Északi-sark