A víz a legfontosabb erőforrás Afrikában, melyet a klímaváltozás miatt egyre súlyosabb aszályok sújtanak.
Afrikában a rendszeresen visszatérő vízhiány veszélyezteti a helyi élővilágot és a mezőgazdasági települések megélhetését. Kutatók szerint a klímaváltozás miatt az aszályok egyre súlyosabbak és gyakoribbak lesznek.
- Ha jön az aszály, a kisebb gazdaságok összeomlanak – mondta el az Euronews-nak Stephen Lebotsa, egy Limpopo megyei kis tehenészet vezetője. A szövetkezet a környékbeli településeket látja el tejjel. – Egyszerűen nem fognak működni. Egyáltalán nem lesz bevételük. Ha valaki előre figyelmeztetne az aszályra, talán be tudnék szerezni némi takarmányt a teheneknek, kijavíthatnám a gátat, és visszatarthatnék némi vizet.
Egy európai és afrikai tudósokból álló csoport uniós kutatási projekt keretében érkezett a térségbe. A projekt célja, hogy segítsenek a helyi gazdáknak az aszályra való felkészülésben.
- Az aszály minden értelemben sebezhetőbbé teszi a lakosságot – magyarázta riporterünknek Jean-Marie Kileshye Onema, a projekt egyik menedzsere. – Veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, de kiszolgáltatottá teszi őket egészségügyi szempontból is. És az egész kontinensen ugyanezt tapasztaljuk. Ennek a projektnek az a célja, hogy afrikai körülmények között csökkentsük a szárazsághoz köthető kockázatokat, hogy legalább a károkat enyhíteni lehessen.
A gazdák elsősorban a tévében sugárzott rövid távú előrejelzésre hagyatkoznak. A műholdas és földközelben mért adatokra alapozott közép- és hosszútávú modellek nem használhatók az átlagember számára.
- Ez természetesen bonyolult, technikai jellegű információ, amit a gazdák nem értenek meg azonnal. Nem is kell, hogy megértsék – mondta Micha Werner, a projekt kordinátora. – A gazdák arról döntenek, hogy mikor kell aratni, hogyan használják fel a rendelkezésre álló takarmányt – ehhez olyan adatokra van szükségük, amelyeket közvetlenül nem találnak meg ezekben az adatsorokban. Tudják, hogyan működik a gazdaságuk, ezt nem kell nekik megtanítanunk. De talán megadhatjuk nekik azt az egy lényeges információt, aminek a birtokában időben meghozhatják azokat a döntéseket, amelyek ellenállóbbá teszik őket az aszály negatív hatásaival szemben.
A kutatók egy korai jelzőrendszer kiépítését javasolták, amely egyszerű ajánlásokat tenne a gazdáknak. A tudósoknak, a hatóságoknak és az állampolgároknak is együtt kell működniük ahhoz, hogy egy ilyen rendszer jól működjön.
- Európai szinten különböző típusú meteorológiai adatokat tudunk biztosítani: mérési adatokat, pár napra szóló előrejelzéseket – mondta Jürgen Vogt, a csoport egyik vezetője. – Megpróbálkozhatunk egy időszakos előrejelzéssel is, azután ezen adatok alapján kell találni bizonyos jelzőértékeket, indikátorokat. A Közös Kutatási Központban mi olyan indikátoroknak a kifejlesztésén dolgozunk, amelyeket kontinentális, regionális, de akár helyi szinten is ki lehet számítani.
A kutatók elemzik a vízkészletek kezelését az egész kontinensen. Azt vizsgálják, hogy az afrikai államok együttműködése hogyan javíthatna a víz hatékonyabb felhasználásában.
- Az a helyzet, hogy nincs elég víz Dél-Afrikában – summázta a helyzetet Jakkie Venter, a térségi vízügyi hatóság vezetője. – Az esős évszak rövid, a tél hosszú, és olyankor alacsony a vízhozam. Jobban kell felhasználni a meglévő vizet, és ehhez kutatásra van szükség.