Miért kapaszkodnak bele egyes euroszkeptikusok? A válaszok feltehetően összefüggnek az európai tényellenőrző hálózat megerősítésével, bővítésével.
Miközben az Európai Parlament plenáris ülése az EU Demokráciavédelmi Pajzs vitájára készül – ez egy olyan kezdeményezés, amelynek célja a demokratikus folyamatok és intézmények védelme az egész unióban –, az interneten félrevezető állítások jelentek meg róla, amelyek szerint arra fogják használni, hogy „eltöröljék” a Brüsszelnek nem tetsző eredményeket, és akár Franciaország 2027-es elnökválasztását is felülírják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az állítások egyértelműen hamisak, hiszen az EU-nak nincs felhatalmazása választási eredmények megváltoztatására, a 2025-ben felbukkant álhír azonban nemrég újra terjedni kezdett Florian Philippot, a francia nacionalista Hazafiak párt elnöke révén.
A Demokráciavédelmi Pajzs egyes rendelkezéseiről beszélve azt állította a YouTube-on, hogy az álhírellenes csomag „az összes uniós országban a választási folyamat, illetve Franciaország 2027-es elnökválasztásának megsemmisítéséhez vezethet… hasonlóan ahhoz, ami Romániában történt”.
Bár a francia Hazafiak pártnak nincs képviselete a parlamentben, vezetőjének hatalmas követőtábora van a közösségi médiában: csak a YouTube-on közel 700 ezren iratkoztak fel rá.
Mi az az Európai Demokráciapajzs, és mire szolgál valójában?
Egy friss felmérés szerint „az európaiak 86 százaléka egyetért abban, hogy az álhírek gyors terjedése komoly problémát jelent a demokrácia számára”.
Az Európai Demokráciapajzs egy átfogó uniós terv a demokrácia és a választások védelmére, valamint az álhírek és a külföldi beavatkozás – köztük a botok és deepfake-ek – elleni fellépés erősítésére.
„Oroszországot nevezi meg az első számú külső hibrid fenyegetésként, és megállapítja, hogy Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea is aktívan célozza az EU-t” – közölte az Európai Parlament Kutatószolgálata.
Az előkészítő munka 2024-ben indult, és a jövő héten a strasbourgi plenáris ülésen folytatódik.
Az egyik már jóváhagyott javaslat egy 5 millió eurós támogatás európai tényellenőrző hálózat létrehozására.
A tényellenőrök ugyan nem törölhetnek tartalmakat, de az általuk hamisnak ítélt állításokat megjelölhetik és jelezhetik a közösségi médiaplatformoknak, ami adott esetben a tartalom eltávolításához vezethet.
Ez azonban – különösen az euroszkeptikusok körében – szinte filozófiai jellegű kérdéseket vetett fel: meddig mehet el az EU az információk ellenőrzésében, miközben egyszerre kell védenie a szólásszabadságot és a pluralizmust?
Egyes jobboldali szereplők attól tartanak, hogy a demokráciapajzs végső soron cenzúraeszközzé válik, amely veszélyezteti a szólásszabadságot, és a konzervatív nézeteket veszi célba.
A támogatók viszont azt állítják, hogy a kezdeményezés erősíti a független újságírást, óvja a szerkesztőségi függetlenséget, és megvédi a médiában dolgozókat a visszaélésszerű perektől.
Nem, Románia elnökválasztását nem az EU semmisítette meg
Nem mellékes körülmény, hogy a nemzeti választásokba az EU-nak nincs felhatalmazása beavatkozni – ezt nemrég ismételten hangsúlyozta is, miután semmissé nyilvánították a romániai 2024-es elnökválasztás első fordulóját.
„A választások lebonyolítása az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, és a román elnökválasztás ügyében a Román Alkotmánybíróság hozott döntést, nem pedig az Európai Unió bármely szerve” – mondta Michael McGrath, az igazságügyért és a demokráciáért felelős európai biztos ugyanazon év decemberében.
Valóban, a választás megsemmisítéséről és megismétléséről a román Alkotmánybíróság döntött, miután a titkosszolgálatok azt állították, hogy Oroszország egy nagyszabású TikTok-kampánnyal próbálta a közvéleményt az önálló, szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu javára befolyásolni.
Az ország törvényei kimondják, hogy a választást meg lehet ismételni „csalás” esetén, illetve ha a külföldi beavatkozás jelentős mértékben befolyásolja az eredményt.
Az újraválasztást végül 2025-ben Nicușor Dan nyerte meg.
A választás megismétléséről szóló döntés kétségtelenül vitatott és sorsdöntő volt, de végső soron Bukarestben született, nem Brüsszelben.
A cikk megjelenéséig az Európai Bizottság nem reagált a megkeresésre.