Az EU évtizedes rekordméretű reformra készül a dohányadók terén: emelné a cigarettaadót, és megadóztatná az e-cigiket, hevített dohányt, nikotinos tasakokat. Miután a Parlament elutasította álláspontját, a Tanácsban tovább folynak az egyeztetések.
A Dohányzás-ellenőrzési Keretrendszer értékelésének részeként az Európai Bizottság felülvizsgálta a jelenlegi dohányjogszabályokat, és arra jutott, hogy bár a régebbi szabályok sikeresen visszaszorították a hagyományos cigarettafogyasztást, mára teljesen elavultak, és nem tudják megfékezni a digitális marketing és az új típusú nikotintermékek rohamos terjedését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek nyomán a Bizottság javaslatot tett a Dohányadókra vonatkozó irányelv (TTD) módosítására, hogy új szabályokat vezessen be és visszafogja a dohányfogyasztást. A javaslat továbbra is tárgyalás alatt áll, miután az Európai Parlament 2026 júniusában nem tudott hivatalos álláspontot elfogadni, így a végső döntés az Európai Unió Tanácsára maradt, ahol a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Az európaiak nagyjából egynegyede még mindig rendszeresen dohányzik vagy használ dohánytermékeket. A probléma különösen égető a fiatalok körében: az adatok szerint a 13–15 évesek több mint 11 százaléka rendszeresen fogyaszt dohányt vagy divatos nikotinalternatívákat, például ízesített, egyszer használatos e-cigarettákat.
„Az EU-ban továbbra is évente mintegy 700 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggésben. A dohányzás a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségek egyik vezető, megelőzhető oka maradt. Közegészségügyi szempontból az alacsony adók gyakorlatilag támogatják egy olyan termék fogyasztását, amely rendeltetésszerű használat mellett a hosszú távú fogyasztók akár felét megöli” – mondta az Euronewsnak Martin McKee professzor, az Európai Közegészségügyi Szövetség stratégiai tanácsadója.
Dohányzásproblémával küzd az EU?
Az EU-ban évente 300 milliárd cigarettát adnak el; az európaiak 24 százaléka dohányzik, a férfiak körében jóval magasabb arányban, mint a nőknél. Ezt a hatalmas fogyasztói piacot jórészt belső termelés tartja fenn: az európai gyárak évente több mint 220 milliárd cigarettát állítanak elő a kereslet kielégítésére.
Hol dohányoznak a legtöbben? Az Eurostat adatai szerint Svédországban mindössze 8 százalék, Bulgáriában viszont 37 százalék a dohányzók aránya. A regionális különbségek különösen a férfiaknál látványosak: Bulgáriában a férfiak csaknem fele (49 százalék), Lettországban 48 százaléka dohányzik rendszeresen, míg Svédországban ez az arány nem éri el a 10 százalékot.
A nők körében Görögországban a legmagasabb a dohányzás aránya, 32 százalékkal, míg Svédország ismét a lista alján szerepel 8 százalékkal. A déli és kelet-európai országokban következetesen magas a dohányzás, Horvátországban és Görögországban az összesített ráta 35 százalék felett marad. A nyugat- és észak-európai államok, például Hollandia és Dánia viszont jelentősen leszorították a fogyasztást, 11, illetve 14 százalékra.
A dohányzás hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre. A dohányhoz és nikotinhoz való krónikus expozíció évente milliós nagyságrendben okoz elkerülhető kórházi felvételeket légzési elégtelenség, szélütés és iszkémiás szívbetegség miatt. A hosszú távú szív- és érrendszeri, valamint krónikus obstruktív légúti betegségek kezelése évente becslések szerint közvetlenül mintegy 25 milliárd eurót emészt fel a közegészségügyi költségvetésekből.
„Már néhány éves késlekedés is a nagyobb dohányzás-ellenes intézkedések bevezetésében hosszú távon több millió újabb dohányost, megelőzhető betegséget és halálesetet jelent” – figyelmeztetett McKee.
Az e-cigaretták és az IQOS térnyerése
A hagyományos dohánytermékek fogyasztása a 25–54 éves korosztályban a legmagasabb. A piac azonban átalakul, mivel a fiatalabb generációk egyre inkább elfordulnak a klasszikus cigarettától, és más termékek felé mozdulnak el.
Ilyenek az e-cigaretták, illetve az úgynevezett vape-ek (amelyek nikotint és ízesítőket tartalmazó folyadékot melegítenek belélegezhető aeroszollá), valamint a hevített dohánytermékek, például az IQOS, amely az előkészített dohányt izzás nélkül melegíti fel. A nikotinos tasakok a dohánylevél felhasználása nélkül, szájon át juttatják be a nikotint.
Az egészségügyi hatóságok ezeket a termékeket a hagyományos cigarettánál kevésbé ártalmasnak, de korántsem kockázatmentesnek tekintik. Számos egészségügyi szervezet vizsgálatai potenciálisan káros anyagokat azonosítottak bennük, köztük formaldehidet, acetaldehidet és akroleint, miközben maga a nikotin továbbra is erősen függőséget okoz. Közegészségügyi szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a serdülőkori nikotinkitettség befolyásolhatja az agy fejlődését, és növeli a hosszú távú függőség kockázatát.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az európai régióban a 13–15 éves fiatalok 11,6 százaléka használ ilyen termékeket. „A marketing és a termékdesign kulcsfontosságú hajtóerők. Gyakori jellemzők a fiatal fogyasztók számára vonzó ízesítések, az intenzív jelenlét a közösségi médiában, életstílusra épülő márkaépítés, az olyan állítások, hogy a termékek modernebbek, tisztábbak vagy biztonságosabbak, valamint a diszkrét, könnyen elrejthető kialakítás” – mondta McKee.
Az EU szeretné, ha a dohányosok leszoknának
Az EU célja, hogy 2040-re „dohányzásmentes nemzedéket” hozzon létre, amelyben a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányzik. Ez Európa Rákellenes Tervének egyik alappillére. Brüsszelnek azonban nincs felhatalmazása a dohányzás teljes körű betiltására, mivel az egészségpolitika továbbra is a tagállamok szuverén hatásköre. Az EU ezért inkább fiskális és szabályozási eszközeivel tudja befolyásolni, hogyan értékesítik és reklámozzák a dohánytermékeket a közösség területén.
Az elmúlt tíz évben számos mérföldkőnek számító jogszabályt fogadtak el. A 2014-es Dohánytermék-irányelv (TPD II) előírta, hogy a cigarettásdobozok 65 százalékát grafikus egészségügyi figyelmeztetések fedjék, és 20 mg/ml-ben maximalizálta az e-cigarettákban engedélyezett nikotinkoncentrációt. A 2003-as dohányreklám-irányelv betiltotta a dohánytermékek reklámozását, a 2001/37/EK irányelv pedig teljesen megtiltotta a félrevezető megnevezéseket, például a „light”, „mild” vagy „low tar” jelöléseket, és arra kötelezte a gyártókat, hogy minden cigarettacsomagon feltűnő, fekete-fehér egészségügyi figyelmeztetéseket tüntessenek fel.
A Dohányzás-ellenőrzési Keretrendszer értékelése megállapította, hogy ezek az intézkedések hatékonyan csökkentették a hagyományos dohányzás arányát, amely a felnőttek körében 28-ról 24 százalékra esett vissza. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a régi jogszabályok jelentős kiskapukat hagytak, amelyek lehetővé tették, hogy a nagy technológiai háttérrel rendelkező nikotinalternatívák, az új típusú termékek szabályozás nélkül terjedjenek.
Az új irányelv
A Bizottság a Dohányadókra vonatkozó irányelv módosítására tett javaslatával jelentősen megdrágítaná a dohány- és nikotintermékeket azáltal, hogy emeli a minimális adóterheket az EU egészében. A tervezet például a hagyományos cigarettákra kivetett minimális jövedéki adó 139 százalékos emelését célozza, ami azonnal feljebb tolja a kiskereskedelmi alapárat.
Emellett első alkalommal vezetne be kötelező, uniós szintű minimális jövedéki adót az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra, valamint a nyers dohánylevelet is bevonná az EU elektronikus nyomonkövetési rendszerébe, hogy felszámolja az illegális feketepiacokat és a határokon átnyúló adóelkerülést.
A Bizottság 2025 júliusában terjesztette elő a javaslatot. 2026 júniusában azonban az Európai Parlament elutasította a témában készített saját ajánlás jellegű jelentését, miután a politikai csoportok széles köre leszavazta az erősen módosított kompromisszumos szöveget. Mivel az adójogszabályok az EU különleges jogalkotási eljárása szerint készülnek, a parlament véleménye nem kötelező érvényű. A tervezet ezért továbbra is az Európai Unió Tanácsa előtt van, ahol mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.
„Sokan azt gondolják, hogy az Európai Parlament dönt a jövőbeni jövedékiadó-kulcsokról. Nem így van. Mi egy olyan véleményt fogalmazunk meg, amely jogilag nem kötelezi a Tanácsot” – mondta Tomas Kubin, a Patriots for Europe EP-képviselője, a jelentés előadója.
Bár a Parlament nem tudott hivatalos álláspontot elfogadni, a jogalkotási folyamat tovább zajlik, mivel az adókérdésekről az EU konzultációs eljárása keretében a Tanács dönt.
Ezzel párhuzamosan az egyes országok saját hatáskörben nemzeti tilalmakat vezetnek be. Belgium volt az első uniós állam, amely betiltotta az egyszer használatos e-cigaretták árusítását. Franciaország követte, és elfogadta a maga egyszer használatos e-cigaretta-tilalmát, emellett szigorú jogszabályokat hozott a dohányzás betiltásáról a nyilvános parkokban, a strandokon és az iskolák környékén. Hollandia Európa egyik legszigorúbb ízesítési tilalmát vezette be azzal, hogy a dohányízű alapfolyadékok kivételével minden e-liquidet teljesen betiltott, miközben olyan törvénytervezeten dolgozik, amely 18-ról 21 évre emelné a legális nikotinvásárlás alsó korhatárát.
Mi változhat, ha elfogadják az irányelvet?
Elfogadása esetén a módosított irányelv komoly nyomás alá helyezné a dohányipari vállalatokat azáltal, hogy a nyereségüket veszi célba. Az ágazat továbbra is gazdasági óriás Európában: az éves összforgalom a közösségben mintegy 130 milliárd euróra tehető. Az olyan cégek, mint a Philip Morris International vagy a British American Tobacco közvetlen fenyegetéssel szembesülnének üzleti modelljükre nézve, ahogy az EU bevezeti az új minimális adókat.
Gyakorlati szempontból a gyártók többé nem használhatnák az új típusú termékeket alacsony adóterhelésű kiskapuként a csökkenő hagyományos cigarettabevételek ellensúlyozására. Ráadásul, hogy a nyers dohány is bekerül az EU elektronikus nyomonkövetési rendszerébe, arra kényszeríti a vállalatokat, hogy szigorú ellátási lánc-auditoknak tegyenek eleget, ami növeli adminisztratív és működési költségeiket.
Ha a javaslatot végül valamennyi tagállam jóváhagyja, az európai fogyasztók jelentős változásokat tapasztalnának a nikotintermékek árában és elérhetőségében egyaránt.
Számos tagállamban a közterületi korlátozások is szigorodnak külön nemzeti jogszabályok révén. Belgium, Franciaország és Hollandia már bevezette a szigorúbb szabályokat az e-cigarettázásra és a dohányzásra vonatkozóan nyilvános helyeken. Ha a módosított TTD-t végül elfogadják, az EU valamennyi dohányosa jóval magasabb árakkal szembesülhet a cigaretták és számos alternatív nikotintermék esetében is.