Szeptembertől új szabályok alakítják át a plenáris vitákat, egyetlen céllal: helyükön tartani a képviselőket, és a közösségi médiás klipfolyamot valódi politikai eszmecserévé formálni.
Egy európai parlamenti képviselő kap szót, és szenvedélyes beszédet mond. Aztán a kamera távolodni kezd, és kínos valóság tárul fel: szinte üres ülésterem, a padsorokban csupán néhány tucat képviselő szétszórva. Sokan a telefonjukba merülve ülnek, miközben a székek százai üresen állnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Évek óta megszokott látvány ez az Európai Parlamentben. Strasbourg hosszú plenáris heteiben sok képviselő közvetlenül felszólalása előtt érkezik, elmondja gondosan begyakorolt, egyperces beszédét, majd szinte azonnal távozik.
„Ez a világ legdrágább díszlete a közösségi médiás videókhoz” – mondta egy névtelenséget kérő EP-képviselő az Euronewsnak. A valódi közönség – érvelt – több száz kilométerrel odébb ül, és később az X-en, az Instagramon, a TikTokon vagy a Facebookon nézi vissza a felszólalásokat.
Miközben a félkör alakú ülésterem egyre inkább felvevőstúdióvá, és egyre kevésbé vitafórummá válik, az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola átfogó, ambiciózus reformot sürget a plenáris ülések működésében.
A cél az, hogy a viták élénkebbé váljanak, és kevesebb legyen az üresen tátongó széksor. Metsola szerint az alig benépesített padsorokról készült képek aláássák a Parlament azon állítását, hogy Európa demokratikus központját testesíti meg – mondta egy uniós tisztviselő az Euronewsnak.
A júniusi és júliusi plenáris ülésszakok alatt végzett próbaidőszak után az eljárási reformcsomag szeptembertől válik az új normává.
Az elképzelés hónapok óta napirenden van, egyetlen fő céllal: bent tartani a képviselőket az ülésteremben a négy napos ülésszakok alatt, ösztönözni a valódi eszmecseréket, és a plenáris vitákat az egymástól független felszólalások sorozatából valódi politikai diskusszióvá alakítani.
Új szabályok a plenáris ülésekre
Az idő kulcskérdés ebben a reformban.
A jelenlegi rendszerben a viták gyakran elhúzódnak, a napi napirend az estébe nyúlik, ami visszaveti a részvételt. Ennek következtében a politikailag érzékeny dossziékról sokszor csaknem üres padsorok előtt folyik vita, és kizárólag az előre bejelentett felszólalók maradnak a teremben.
Az új szabályok fix befejezési időpontokat vezetnek be a plenáris ülésekre, kiszámíthatóbb menetrendet teremtve, és véget vetve azoknak a maratoni estéknek, amelyek eddig a strasbourgi heteket jellemezték.
A szeptemberi újabb próbák idején a határidőket hétfőn 20:30-ra, kedden és szerdán 19 órára, csütörtökön pedig 16 órára állapították meg.
„Ha egy új vitatémát felvesznek a napirendre, egy másikat ki kell venni” – mondta az Euronewsnak a parlamenti elnök szóvivője. A jelenlegi szabályok szerint az új viták egy amúgy is zsúfolt programhoz adódnak hozzá.
A reform az egyik fő okot is megcélozza, amiért az EP-képviselők kihagyják a vitákat. A frakcióülések és más parlamenti tevékenységek, például a tagállamokkal folytatott tárgyalások a jövőben nem futnak párhuzamosan a plenáris vitákkal.
Ezek az ülések rendkívül fontosak a képviselők számára, mert ott születnek a valódi döntések. Ha a vitaidőn kívül tartják őket, az várhatóan kevésbé teszi költségessé – és sokkal inkább érdemessé – a plenárison való részvételt.
A felszólalók listája is változik. A kiválasztott, kiemelt vitákban a képviselők többé nem tudják majd pontosan, mikor kerülnek sorra. Ahelyett, hogy odakint várakoznának, amíg közeleg az idejük, ösztönözve lesznek arra, hogy a teremben maradjanak, és végigkövessék a vitát.
A padsorok megtöltése azonban csak a feladat egy része. A nagyobb ambíció az, hogy a felszólalások kevésbé legyenek betanultak, és sokkal spontánabbá váljanak.
Túl gyakran a képviselők inkább az otthoni választóknak írják meg beszédeiket, nem pedig azoknak a kollégáknak, akik néhány méterre ülnek tőlük. A felszólalások egyre inkább a közösségi médiára és a nemzeti televíziókra szánt rövid videók gyártását célozzák, nem pedig a többi törvényhozó meggyőzését.
Az új szabályok ezt a működést igyekeznek megváltoztatni. A képviselők azonnali személyes nyilatkozatot tehetnek, ha egy másik törvényhozó közvetlenül rájuk hivatkozik. A Parlament azt is szeretné, ha a képviselők jobban kihasználnák a „kék kártya” intézményét, amely lehetővé teszi, hogy egy felszólalás után azonnal kérdést tegyenek fel a szónoknak.
Az Európai Bizottság tagjaival folytatott interakciók is közvetlenebbé válnak. A jelenlegi viták gyakran szétesőnek hatnak: a biztosok nyitó- és záróbeszédei alig reagálnak az EP-képviselők által felvetett kérdésekre.
Az új formátumban a biztosok a vita teljes időtartama alatt bekapcsolódnak, és közvetlenül reagálnak a képviselők érveire. Minden plenáris ülésszak tartalmaz majd egy kifejezetten ellenőrzésre szolgáló vitát a Bizottsággal, „kérdések órája” formában, hasonlóan ahhoz, amit több nemzeti parlamentben is alkalmaznak.
Megosztott képviselői reakciók
Metsola elnök szeretné, ha a változtatások tartósan a jövőbeli plenáris ülések részévé válnának. A parlamenti szabályok szerint azonban a frakcióvezetőknek minden ülésszak előtt jóvá kell hagyniuk a napirendet, vagyis a reform végső soron a politikai támogatás fennmaradásától függ.
Az első próba szeptemberben jön el, amikor a frakcióvezetők a júniusi és júliusi tesztidőszak értékelése után döntenek arról, hogy elfogadják-e az átdolgozott napirendet. Metsola irodája szerint ez a döntés jelezné, hogy az új formátum elegendő támogatást gyűjtött ahhoz, hogy véglegessé váljon.
Nem mindenkit győzött meg a csomag.
Barry Andrews, az ír Renew Europe-képviselő kételkedik abban, hogy a jobban megtelt ülésterem javítaná a Parlament működését.
„A jogalkotási munka zöme a bizottságokban zajlik, amelyekben pedig gyakran alig van képviselő” – mondta az Euronewsnak. Ha a cél a Parlament általános hatékonyságának javítása, a plenárisra összpontosítani szerinte „rossz válasz”.
„Időnként tíz másik EP-képviselő ül körülöttem, és a telefonját nézi, miközben beszélek. Ha harminc képviselő nézné a telefonját helyettük, szerintem az sem jelentene nagy különbséget” – tette hozzá.
Azt is állítja, hogy ha a bizottsági üléseket későbbre tolják a strasbourgi héten, hogy ne ütközzenek a plenárissal, az a bizottsági részvétel visszaeséséhez vezethet.
Andrews ugyanakkor üdvözöl a csomagból néhány elemet, különösen a Bizottsággal folytatott interaktívabb vitákat, valamint azt a döntést, hogy bizonyos viták esetében nem teszik közzé előre a felszólalási sorrendet.
„Rákényszeríti az embereket, hogy valóban figyeljenek” – fogalmazott.
A júniusi és júliusi próbákon a részvételt továbbra is nehéz pontosan mérni, mivel a képviselők jellemzően csak szavazni jönnek be a terembe, majd gyakran azonnal távoznak.
Általános benyomás azonban az, hogy a viták továbbra is sok üres szék előtt zajlottak – mondta az Euronewsnak Benedetta Scuderi, az olasz Zöldek/EFA-képviselő.
„Az, hogy interaktívabbá akarják tenni a vitákat, önmagában pozitív” – vélte, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a legutóbbi ülésszakon máris észrevett egy lehetséges problémát.
„A kék kártya rendszerét gyakran használják ki hasonlóan gondolkodó képviselők különböző frakciókból: ártalmatlan kérdéseket tesznek fel egymásnak pusztán azért, hogy plusz felszólalási időhöz jussanak” – mondta, ezzel is illusztrálva az ősi parlamenti igazságot: ahol szabály van, ott szinte mindig akad kiskapu is.
Szeptembertől a plenáris viták élénkebbé és látogatottabbá válhatnak. A Parlament falai között azonban kevesen várnak forradalmat. Az eljárási reformok egyetlen alapvető tényt nem tudnak megváltoztatni: a legtöbb politikus számára az elsődleges közönség már nem az ülésteremben ül.