Augusztus hagyományosan nehéz időszak az európai részvénypiacoknak, de az átlag elfedi a lényeget: néhány nagy válság okozza a veszteségek zömét.
Az európai részvények 2026 augusztusát szinte az ellenkező módon kezdték, mint amit szezonális hírnevük alapján várni lehetne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A EURO STOXX 50 és a DAX történelmi csúcsok közelében jár, miközben a CAC 40 is a tetőpontja közelében mozog. Mégis: augusztus történelmileg Európa egyik leggyengébb hónapja.
Ez az ellentmondás érdekesebb kérdést vet fel annál, mint hogy a befektetőknek egyszerűen „augusztusban eladniuk” kellene-e.
Az adatok azt mutatják, hogy az augusztus nem következetesen rossz hónap. Inkább néhány rendkívüli piaci sokk alakította ki rossz hírnevét.
Az európai piacok dacolnak az „augusztusi átokkal”
Az európai részvények 2026 augusztusát szinte az ellenkező módon kezdték, mint amit szezonális hírnevük alapján várni lehetne.
A EURO STOXX 50 és a DAX történelmi csúcsok közelében jár, miközben a CAC 40 is a tetőpontja közelében mozog. Mégis: augusztus történelmileg Európa egyik leggyengébb hónapja.
Ez az ellentmondás érdekesebb kérdést vet fel annál, mint hogy a befektetőknek egyszerűen „augusztusban eladniuk” kellene-e.
Az adatok azt mutatják, hogy az augusztus nem következetesen rossz hónap. Inkább néhány rendkívüli piaci sokk alakította ki rossz hírnevét.
A német DAX, amely a frankfurti tőzsdén jegyzett 40 legnagyobb vállalat teljesítményét követi, 1970-ig visszamenőleg ugyanerről tanúskodik.
Augusztusban átlagosan 1,03 százalékos volt a veszteség, szeptemberben pedig 1,64 százalékos.
A francia CAC 40, amely a párizsi tőzsde 40 legnagyobb vállalatát követi, 1988-ig visszanyúló adatokkal rendelkezik. Augusztusban átlagosan 1,22 százalékos volt a veszteség, szeptemberben 1,38 százalékos.
Három különböző ország, három különböző időszak – és pontosan ugyanaz a sorrend: a legrosszabb a szeptember, utána az augusztus.
2026 augusztusa azonban egyáltalán nem így alakult.
Augusztus 11-én a EURO STOXX 50 történelmi csúcson, 6560 pont felett zárt, nagyjából 13 százalékkal emelkedve az év eleje óta. A DAX először lépte át a 26 450 pontos szintet, a CAC 40 pedig mintegy 8740 pont körül fejezte be a kereskedést.
Kihez igazodjunk: a naptárhoz vagy a piachoz?
A rövid válasz: a naptár érvei jóval gyengébbek, mint amilyennek elsőre tűnnek.
Az átlagos augusztus nem egyenlő a tipikus augusztussal
Az átlag csak akkor igazán beszédes, ha a körülötte lévő számok viszonylag hasonlóak.
Képzeljen el öt embert, akik belépnek egy terembe: négyen évente 30 ezer eurót keresnek, az ötödik 1 milliót. A teremben lévő átlagjövedelem hirtelen sokkal magasabbnak látszik, mint amennyit a többség valójában hazavisz.
Az augusztusi részvénypiaci hozamokkal hasonló a gond: néhány szélsőséges összeomlás erősen lehúzza a hosszú távú átlagot.
Itt válik hasznossá a medián fogalma. Ez egyszerűen az a középérték, amelyet akkor kapunk, ha az összes augusztusi hozamot a legrosszabbtól a legjobbig sorba rendezzük: a medián alatt az évek fele, fölötte a másik fele helyezkedik el – vagyis sokkal jobb útmutató arra, hogyan néz ki egy tipikus augusztus.
A EURO STOXX 50 esetében az augusztusi hozam mediánja -0,19 százalék, ami nagyon más képet mutat, mint a -1,42 százalékos átlag. A tipikus augusztus szinte stagnálást jelentett.
Öt augusztus okozta a fő károkat
A veszteségek zöme öt rendkívüli időszakhoz köthető.
1998 augusztusában a EURO STOXX index 14,44 százalékkal esett, miután Oroszország nem tudta törleszteni belföldi adósságát, és leértékelte a rubelt.
1990 augusztusában 13,82 százalékkal zuhant Irak kuvaiti inváziója után. 2011 augusztusában 13,79 százalékos esést hozott, hogy az eurózóna adósságválsága Olaszország és Spanyolország körül kiéleződött. 1997 augusztusában az index 9,99 százalékot veszített, ahogy az ázsiai pénzügyi válság végigsöpört a térségen, 2015 augusztusában pedig 9,19 százalékkal esett, amikor Kína leértékelte a jüant.
Ezek nem szokványos korrekciók voltak, hanem globális sokkok, amelyek éppen augusztusra estek.
Ha ezt az öt évet kivesszük a mintából, a EURO STOXX 50 átlagos augusztusi hozama -1,42 százalékról +0,17 százalékra fordul. 39 évből öt elég ahhoz, hogy egy látszólag gyenge hónap enyhén pozitívvá váljon.
Miért erősítheti fel az augusztus a piaci sokkokat?
A magyarázat valószínűleg kevésbé magáról a hónapról szól, mint inkább arról, hogyan működnek a piacok nyáron.
Augusztusban Európa gyakorlatilag szabadságra megy: a kereskedési részlegek részben kiürülnek, kevesebb befektető vesz részt aktívan az árképzésben. Ez önmagában nem idéz elő eladási hullámot, de érzékenyebbé teheti a piacokat, ha a lejtmenet egyszer elindul.
Ráadásul kevesebb előre bejelentett monetáris politikai döntés esedékes. Az Európai Központi Bank legutóbbi ülése júliusban volt, a következő tervezett döntéshozatal csak szeptemberre várható.
Az amerikai jegybank, a Federal Reserve hasonló nyári szünetet tart, így éppen akkor van kevesebb meghatározó politikai esemény, amelyhez a piacok a várakozásaikat igazíthatnák, amikor a likviditás a legszűkösebb.
És ott van Jackson Hole: a Federal Reserve éves konferenciája Wyomingban, amelyet augusztus vége felé tartanak, és önmagában is komoly piaci eseménnyé válhat, különösen akkor, amikor a befektetők kamatpályára vonatkozó jelzéseket keresnek.
Az idei találkozó különösen nagy súllyal bír: ez Kevin Warsh első jackson hole-i beszéde a Fed elnökeként.
Augusztus tehát három, önmagában is kockázatos tényezőt sűrít: szűkösebb likviditást, kevesebb előre ütemezett politikai eseményt, valamint annak lehetőségét, hogy a hónap végén érkezik egy jelentős jegybanki jelzés.
Mitől más 2026 augusztusa?
A múltbeli mintázat csak akkor hasznos, ha a befektetők értik, mi változott.
Az európai részvények augusztusra történelmi vagy ahhoz közeli csúcsokon érkeztek, erős profitvárakozásokkal a hátuk mögött. A Reuters szerint az elemzők a STOXX 600 indexben szereplő vállalatok második negyedéves eredménynövekedésére vonatkozó várakozásokat közel 21 százalékra emelték a májusi 12,5 százalékról – ez pedig a múltbeli átlaghoz képest lényegesen kedvezőbb fundamentális környezetet teremtett.
A mérlegnek azonban van egy másik oldala is. A közel-keleti energiapiaci sokk továbbra is kockázatot jelent Európa számára: a magasabb energiaárak ismét felfelé tolhatják az inflációt, miközben egyszerre szorítják a fogyasztókat és a vállalati profitmarzsokat.
Az euróövezeti infláció júniusban 2,8 százalékra mérséklődött a májusi 3,2 százalékról, egy újabb energiapiaci sokk azonban megnehezíthetné a visszaútvonalat az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához.
Mindez szokatlan helyzetet teremt a hónap hátralévő részére.
Akkor félniük kell-e a befektetőknek augusztustól?
A történelmi adatok nem azt üzenik, hogy az európai részvényeknek ebben a hónapban szükségszerűen esniük kellene. Valójában a EURO STOXX 50 és a DAX az augusztusok csaknem felében emelkedéssel zárt.
A múlt ennél árnyaltabb üzenetet hordoz: augusztus nem feltétlenül Európa „szezonális összeomlásának” hónapja, hanem olyan időszak, amikor ritka sokkok a szokásosnál nagyobb veszteségeket okoztak. Ez a különbségtétel 2026-ban különösen fontos.
A befektetőknek nem kell azt megjósolniuk, hogy augusztus magasabban vagy alacsonyabban zár majd. Sokkal hasznosabb azt mérlegelni, hogy a friss történelmi csúcsok után a piacok mennyire felkészültek egy váratlan sokkra, amely éppen akkor érkezhet, amikor a likviditás alacsony.
Az augusztusi mintázat valójában erre figyelmeztet: nem valamiféle naptárhatásról, hanem sebezhetőségről van szó.