Az EU délen minden eddiginél nagyobb tűzoltókapacitást vet be, hogy segítse az országokat az erdőtüzek elleni harcban. De ez elég, és mire kellene Brüsszelnek összpontosítania?
Az EU történetének legnagyobb, erdő- és bozóttüzekre adott válaszát mozgósította, miközben Franciaország, Spanyolország, Görögország és Olaszország az idei nyáron súlyos tüzekkel küzd. Ez a rendkívüli helyzet egy jól ismert vitát élesztett újra: Brüsszelnek többet kellene költenie a tüzek oltására, vagy inkább arra, hogy már a keletkezésük előtt megakadályozza őket?
Az EU jelenlegi eszköztára több szinten működik. A vészhelyzeti oldalon a rescEU tűzoltó repülőgépek és helikopterek flottáját tartja fenn, amelyet 14 országból érkező, előre telepített 777 tűzoltó és egy új légi bázis egészít ki Cipruson. A Sürgősségi Reagálási Koordinációs Központ valós időben irányítja ezeket a kapacitásokat a nyomás alatt álló országokhoz.
A megfigyelési oldalon a Copernicus műholdak feltérképezik az aktív tüzeket és a leégett területeket, míg az EFFIS akár tíz nappal előre jelzi a tűzveszélyt, korai figyelmeztetést adva a nemzeti hatóságoknak.
A Európai Bizottság 2026 márciusában elfogadott stratégiája ugyanakkor a megelőzésre helyezte át a hangsúlyt: a területrendezésre, tűzvédelmi sávokra, szigorúbb építési szabályokra és az ökoszisztémák helyreállítására. A tisztviselők elismerték, hogy amikor a tűzfront már kilométereken át húzódik, a légi járművek legfeljebb kordában tudják tartani a lángokat, de nem tudják teljesen eloltani őket.
Az EU-nak inkább több repülőgépre és tűzoltóra, fejlettebb műholdas előrejelzésre vagy a megelőzés sokkal erőteljesebb támogatására kellene beruháznia? Felmérésünk névtelen, a kitöltése pedig mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredményeket EU-szerte elérhető XL-tartalmainkban, videókban, cikkekben és hírlevelekben tesszük közzé, és ezek segítenek alakítani tudósításainkat, miközben azt vizsgáljuk, Európa miként erősítheti meg pozícióját a mesterséges intelligencia korában.