Egyre súlyosabb egészségügyi vészhelyzetet jelent a dél-európai erdőtüzek füstje – figyelmeztet az ENSZ Egészségügyi Szervezete –, a hatóságoknak pedig többet kell tenniük a legsebezhetőbbek tájékoztatásáért és védelméért.
Dél-Európát sorra sújtják a tüzek, mostanra az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdőtűzszezonja zajlik. A helyzet tömeges evakuálásokat kényszerített ki, infrastruktúrát rongált meg és emberéleteket követelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az emberek egészségére és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt terhük is egyre nő a térségben.
„Nem pusztán olyan tűzesetekről van szó, amelyek megélhetéseket érintenek és közvetlen veszélyt jelentenek; ez valóságos egészségügyi vészhelyzet” – mondta az Euronews Healthnek Dorota Jarosinska, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Éghajlatváltozással, Környezettel és Egészséggel foglalkozó Európai Központjának programvezetője.
Hozzátette, hogy a hatások jóval a tűz eloltása után is fennmaradhatnak, és a tűz helyszínétől számottevő távolságban is érezhetők.
„Az erdőtüzek füstje akár több száz, sőt adott esetben több ezer kilométert is megtehet, rontva a levegő minőségét a tűz gócpontjától nagyon távol eső térségekben is, beleértve a sűrűn lakott városi területeket, és potenciálisan rengeteg embert érintve” – tette hozzá Jarosinska.
„Nem kell lángokat vagy füstoszlopot látni ahhoz, hogy valaki egészségügyi kockázatnak legyen kitéve.”
Mi az erdőtüzek füstje, és miért veszélyes
Az erdőtüzek füstje mérgező szennyezőanyagok, lebegő részecskék és gázok keveréke. Az egészségügyi kockázatok attól is függnek, mi ég: a tüzek gyakran műanyagokat, elektronikai eszközöket és festékeket emésztenek fel, amelyek mérgező vegyi anyagokat juttatnak a levegőbe.
„Ezek az apró, finom részecskék a tüdőből egészen a véráramig hatolhatnak, választ váltva ki a szervezetből, aktiválva az immunrendszert és gyulladást okozva” – mondta Jarosinska.
Az egészséges embereknél a tünetek enyhék lehetnek, például torokirritáció vagy orrfolyás, Jarosinska azonban rámutatott, hogy a krónikus alapbetegségben szenvedők esetében a hatás jóval súlyosabb lehet.
Különösen veszélyeztetettek az asztmások, a krónikus légúti betegségben szenvedők és a szívbetegek, valamint a gyerekek és az idősek.
„A tünetek nagyon sokfélék lehetnek, az enyhétől egészen a nagyon súlyosig, sőt életveszélyesig terjedhetnek” – tette hozzá Jarosinska.
A lakosságnak szóló egészségügyi tanácsokból senki sem maradhat ki
Jarosinska ugyanakkor rámutatott, hogy a lakossági egészségügyi ajánlások többnyire általánosak, a teljes népességnek szólnak, és kevéssé igazítják őket a leginkább veszélyeztetettekhez.
A lakásban maradásra és a fizikai megterhelés csökkentésére vonatkozó, alapvetően mindenkinek hasznos – bár a levegő minőségétől függően eltérő mértékben szükséges – javaslatokon túl Jarosinska szerint árnyaltabb, a veszélyeztetett csoportokat jobban figyelembe vevő útmutatásra lenne szükség.
„Gyakran javasolják a légkondicionáló használatát és a nagy hatékonyságú szűrőket is, ami azok számára nagyon jó tanács, akik rendelkeznek ilyen berendezésekkel” – mondta Jarosinska.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ajánlások egyeseket hátrahagyhatnak: azokat, akik nem férnek hozzá ilyen eszközökhöz, illetve légkondicionált vagy tiszta levegőjű helyiségekhez.
Jarosinska szerint a hatóságok felelősségének része, hogy olyan helyeket biztosítsanak, ahol az emberek lehűlhetnek és tiszta levegőhöz juthatnak, és hogy ezek a közösség minden tagja számára elérhetők legyenek.
„[A hatóságoknak] azokról is gondoskodniuk kell, akik hátrányosabb helyzetben vannak, nem jutnak hozzá egészségügyi ellátáshoz, nem beszélik a helyi nyelvet, vagy nincs hozzáférésük az információkhoz” – tette hozzá.
Egyre nagyobb teher az egészségügyi rendszereken
A klímaválságokkal szembeni ellenálló képesség és felkészültség erősítése egyben az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelését is jelenti – jegyezte meg Jarosinska.
„Amikor a tűzfüstnek való kitettségről és az egészségügyi hatásokról beszélünk, általában az egyénekre, az ő szenvedésükre és problémáikra gondolunk. De mindez óriási terhet ró az egészségügyi ágazatra is.”
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozókat fel kell készíteni és el kell látni a megfelelő információkkal: érteniük kell, mit jelent a rossz levegőminőség, hogyan kommunikálják ezt, és milyen tanácsot adjanak az egyes pácienseknek.
„A legsürgetőbb feladat az egészségügyi szektor szerepének megerősítése: a szakemberek képzése, felszerelése, hogy az egészségügyi szempontok erőteljesebben jelenjenek meg a kommunikációban, és nagyobb súllyal jelenjenek meg a helyi döntéshozatalban” – tette hozzá Jarosinska.