A volt minisztert a kormánypárt központi bizottsága védelmi ipari osztálya első helyettesévé nevezték ki.
Új védelmi minisztere van Észak-Koreának, miután Kim Dzsongun nagyszabású átalakítást hajtott végre az ország katonai vezetésében. A leváltott No Kvang Cso azonban nem került kegyvesztett helyzetbe, a kormányzó párt fegyveripari részlegének első helyettes vezetője lett, vagyis továbbra is kulcsszerepet kap Phenjan katonai programjában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A személycseréről a kormányzó Koreai Munkáspárt központi katonai bizottságának szombati ülésén döntöttek. A tanácskozáson Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. No Kvang Cso helyét Kim Szong Gi vette át, aki korábban a Koreai Néphadsereg általános politikai igazgatóságát vezette. A kommunista vezetés nem indokolta meg a személycserét.
A fegyveriparba helyezték át
No Kvang Cso 2024 októberétől vezette Észak-Korea védelmi minisztériumát, és korábban is számos magas rangú katonai és fegyveripari pozíciót töltött be.
Pályafutása során egyebek mellett a Koreai Néphadsereg vezérkarának helyettes vezetője, valamint a fegyvergyártásért felelős gazdasági bizottság elnöke is volt. Ez utóbbi szervezet az ország hagyományos és stratégiai fegyvereinek gyártásában és fejlesztésében játszik kulcsszerepet.
Új megbízatása ezért különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor Észak-Korea gyors ütemben fejleszti fegyverrendszereit, miközben az Oroszországgal folytatott katonai együttműködés is elmélyült.
Az Európai Unió 2024 decemberében szankciós listára tette No Kvang Csót. Az uniós indoklás szerint védelmi miniszterként közvetlenül részt vett Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködésében, beleértve az észak-koreai katonák ukrajnai frontra küldésében.
Az áthelyezése így nem feltétlenül jelenti azt, hogy parkolópályára tették. A fegyveripari osztály első helyettes vezetőjeként közvetlenül kapcsolódhat az ország fegyvergyártási és fejlesztési programjaihoz.
További átalakítások a katonai vezetésben
A védelmi miniszter leváltása egy szélesebb körű katonai átalakítás része volt. A változások egyik fontos eleme, hogy Pak Dzsong Cson veterán katonai vezető visszatért a Koreai Munkáspárt központi katonai bizottságának alelnöki posztjára.
Pakot újraválasztották a párt központi bizottságába és politikai bizottságába is. Ez jelentős visszatérés számára, miután februárban elveszítette több vezető párt- és katonai tisztségét, köztük a központi katonai bizottság alelnöki posztját.
A szombati ülésen kinevezett vezetőknek a párt hadseregfejlesztési politikáját kell végrehajtaniuk, és fel kell gyorsítaniuk a fegyveres erők korszerűsítését.
Új fegyverrendszereket ünnepeltek
A katonai vezetés átalakításával párhuzamosan Kim Dzsongun az ország vezető fegyverfejlesztő intézményeinek tudósait, kutatóit és tisztviselőit is fogadta, és állami kitüntetéseket adott át nekik.
Az észak-koreai állami média szerint a vezető külön méltatta a közelmúltban elért katonai-technológiai eredményeket, amelyek szerinte jelentősen javíthatják a hadsereg korszerűségét.
Egyre szorosabb katonai kapcsolat Moszkvával
Dél-koreai hírszerzési és védelmi források szerint Észak-Korea további katonák Oroszországba küldésére készülhet, bár Szöul augusztus végén azt közölte, hogy nem látszanak csapatmozgások.
Dél-koreai információk szerint Észak-Korea továbbra is jelentős mennyiségű katonai felszerelést és fegyvert szállít Oroszországnak, többek között tüzérségi lőszert és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A dél-koreai hírszerzés azt is vizsgálja, hogy az ukrajnai háború tapasztalatai hozzájárulhattak-e az észak-koreai rakétarendszerek fejlesztéséhez.
Mindeközben a Koreai-félszigeten is feszült maradt a helyzet. Phenjan a közelmúltban élesen bírálta, hogy Washington újabb fegyvereladást hagyott jóvá Dél-Korea számára, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy tovább növeli a térség militarizációját. Észak-Korea erre „komoly, azonnali és erőteljes” válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Az, hogy Kim Dzsongun most a védelmi minisztérium, a párt katonai vezetése és a fegyveripar csúcsán is átalakításokat hajtott végre, azt mutatja, hogy továbbra is a fegyverkezést tartja az érdekérvényesítés egyetlen eszközének, és nem a diplomáciai egyeztetéseket.