Az Energiaklub szakértője, Perger András szerint a nappali órákban a fogyasztás nagy részét le tudja fedni a hazai napelemek termelése. A gond este kezdődik, amikor importra szorulunk, ezért mindenkinek nappalra érdemes ütemeznie az áramfelhasználása döntő részét.
Komoly próbatétel elé állítja Magyarország energiaellátását a paksi atomerőmű várható leállása, mondta az Euronewsnak az Energiaklub nevű civil szervezet energiaprogram-vezetője, Perger András. A szakértő szerint egy olyan hőhullám idején, mint a mostani, az atomerőmű nagyjából a hazai fogyasztás 30 százalékát tudná lefedni, ha teljes kapacitással működik. Ez a teljesítmény pedig most hiányozni fog a hazai energiapiacról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Hétfőtől, amikor a fogyasztás várhatóan tovább emelkedik, miközben a paksi erőmű leáll, súlyosabb helyzet kezdődik” – mondta Perger. „Ez komoly próbatétel lesz a magyar és a regionális ellátás számára egyaránt.”
A szakértő szerint nagy szerencsénk van amiatt, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg naperőművet telepítettek az országban.
"Gyakorlatilag ez Magyarország energiatörténetének a legnagyobb erőművi fejlesztése volt. A rendelkezésre álló 8,5 gigawattnyi napenergia a paksi kapacitásnak nagyjából a négyszeresét jelenti, bár ez a kapacitás értelemszerűen csak a nappali időszakban elérhető. Enélkül most különösen nagy bajban volnánk, de így ez a probléma lényegesen kisebb lesz. A napközbeni ellátás döntő részét a naperőművek le fogják tudni fedni" – magyarázta.
Perger hozzátette, hogy vannak még fosszilis alapú erőművek, amiket be lehet vonni a termelésbe, és Magyarország igényeinek egy részét a szomszédos országokból származó importtal is lehet fedezni. Az importra pedig különösen este lesz szükség, amikor a naperőművek már nem termelnek. Romániában egyébként kisebb gondot okoz egy ottani erőmű leállítása, mivel az atomenergia kisebb ott hányadot képvisel az ország energiamixében.
„Noha a magyarországi helyzet feszült, nem számítok arra, hogy ez súlyos regionális problémákat okozna” – tette hozzá Perger.
Könnyen lehet, hogy nem most utoljára áll le az erőmű
A Friends of the Earth Hungary környezetvédő civil szervezet szerint a paksi atomerőmű leállása nem elszigetelt incidens, hanem a klímaváltozás egyik következménye.
„Magyarországnak fel kell gyorsítania az átállást egy ellenállóbb, decentralizált energiarendszerre, amely kevésbé támaszkodik az éghajlati hatásoknak kitett infrastruktúrára, és nagyobb mértékben épít az energiatakarékosságra, a rugalmasságra és a megújuló energiaforrásokra” – írta Éger Ákos ügyvezető elnök az Euronewsnak küldött közleményében.
Perger András szintén úgy látja, hogy be kell rendezkednünk a hasonló esetekre, mert akár még a mostaninál is alacsonyabb Duna-vízállások lehetnek a következő évtizedekben. A szakértő szerint a trendekre alapuló előzetes számítások a 2030-as évekre kalkuláltak a mostanihoz hasonló vízszint előfordulásával, de ez végül még korábban következett be.
Mivel pedig a következő években sem várható gyors javulás, fontos, hogy a fogyasztók is jobban odafigyeljenek arra, hogy mikor és mennyi energiát fogyasztanak.
"Azt nem látom, hogy egyre növekvő energiaigények a végtelenségig kielégíthetőek lennének. Ez a mostani helyzet egy nagyon komoly figyelmeztetés azt illetően, hogy a villamosenergia-ellátásunk milyen nagy mértékben függ a környezeti feltétektől" – összegzett a szakértő.