Egymásnak ellentmondó állítások láttak napvilágot Magyarországon arról, miért razziáztak egy, a volt kormányfő Orbán Viktor Fideszéhez köthető adatközpontot egy szélesebb korrupciós nyomozás részeként. Az Euronews utánajárt.
Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor az igazságszolgáltatást azzal vádolja, hogy politikailag motivált nyomozást folytat a szélsőjobboldali Fidesz párt ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vádakat egy július 21-én tartott razzia előzte meg egy budapesti adatközpontban, ahol a Fideszhez kapcsolódó szervereket üzemeltetnek.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közlése szerint az akció a Magyarországon működő, állami fenntartású Nemzeti Kulturális Alapnál feltételezett szabálytalanságok miatti nyomozás része volt.
A nyomozók szerint az alap döntéshozó testülete jogellenesen ítélt oda 1079 pályázati támogatást, összesen több mint 17 milliárd forint (47 millió euró) értékben, megszegve a támogatási szabályokat.
A Fidesz székháza előtt nyilatkozó Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta, hogy a korrupciós vizsgálatot a párt szervereinek lefoglalásának igazolására használták fel.
„Tegnapra jöttem rá, hogy valójában miről is van szó” – mondta az újságíróknak a razzia után. „Az történt, hogy mindez csak ürügy volt a Fidesz szervereinek lefoglalására.”
A vizsgálatot „politikailag motivált jogi eljárásként” jellemezte, amelynek célja, hogy a Fideszt „jogilag ellehetetlenítse”.
Orbán a lefoglalás jogalapját is megkérdőjelezte.
„Megítélésem szerint, ha egy politikai párt szerverét egy rivális politikai erő kormánya foglalja le, az problémát jelent” – fogalmazott.
Állításait külföldi politikai szövetségesei is visszhangozták. A francia képviselőként tevékenykedő Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés párt politikusa, valamint Olaszország közlekedési minisztere, Matteo Salvini az X-en fejezték ki szolidaritásukat a Fidesz iránt, és azzal vádolták a magyar hatóságokat, hogy megsértik a jogállamiságot.
A Fidesz politikai nyomásgyakorlást emleget
Az akció miatt hasonló vádakat fogalmazott meg Orbán Balázs is, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója.
A The Cube-nak, az Euronews tényellenőrző csapatának azt mondta, hogy a lefoglalásnak kevés köze van a korrupciós nyomozáshoz, valójában inkább a pártra vonatkozó érzékeny információk megszerzésére irányuló kísérletnek tekinthető.
„Bementek a Fideszhez, és mindent összegyűjtöttek – az összes támogatót, az összes aktivistát, a párt teljes belső kommunikációját –, mert erre a hamis narratívára volt szükségük a vizsgálathoz. De nyilvánvalóan nem erről van szó. Ez arról szól, hogy nyomást gyakoroljanak egy politikai pártra” – állította Orbán Balázs.
Az ügyészség azonban vitatja ezt az értelmezést.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közölte, hogy a házkutatást egy olyan szolgáltatónál végezték, amely egy politikai párthoz kapcsolódó elektronikus adatok tárolásáért felelős.
Tájékoztatásuk szerint az adatmennyiség nagysága, valamint az érintett párt együttműködésének hiánya miatt a szükséges biztonsági mentést nem lehetett a helyszínen elvégezni.
„A Legfőbb Ügyészség ezért úgy döntött, hogy lefoglalja az adattároló eszközöket” – tették hozzá, megjegyezve, hogy a hatóságok azon dolgoznak, hogy hozzáférjenek az eszközökhöz, biztonsági másolatot készítsenek az adatokról, és elemezzék azokat.
„Nincs ok vészharangot kongatni”
A politikai vádaskodások ellenére jogi szakértők a The Cube-nak azt mondták, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy maga a vizsgálat sértené a jogállamiságot.
Lattmann Tamás, a budapesti Tomori Pál Főiskola és a prágai New York Egyetem jogász adjunktusa szerint az eddig ismertetett lépések összhangban állnak mind a magyar joggal, mind az európai emberi jogi normákkal.
„A jelenlegi lépések és helyzetek alapján nem látok semmilyen plusz vagy fokozott veszélyt sem a jogállamiságra, sem az emberi jogok védelmére” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az eljárásban érintettek számára rendelkezésre álló jogi garanciák továbbra is érvényesek.
„Ezek az eljárások jelenleg megfelelnek a magyar jogszabályoknak és az európai emberi jogi standardoknak” – magyarázta. „Minden garancia rendelkezésre áll, minden lehetséges bírósági jogorvoslat nyitva van, ezért nem gondolom, hogy ebben a pillanatban okunk lenne vészharangot kongatni.”
Lattmann szerint Orbán Viktor és politikai szövetségesei üldöztetésként állítják be a vizsgálatot, ám ezt inkább politikai kommunikációként kell értelmezni, nem pedig a jogállamiság válságának bizonyítékaként.
„Nem gondolom, hogy ez valódi, egyértelmű és közvetlen veszélynek minősülne” – mondta.
Hegedüs Dániel, a berlini székhelyű Német Európai Politikai Intézet (Institut für Europäische Politik) igazgatóhelyettese szintén úgy véli, hogy a vizsgálatot Magyarország változó politikai környezetének összefüggésében kell szemlélni.
Azt mondta, hogy az ügyészség az elmúlt 16 év nagy részében a Fidesz politikai befolyása alatt állt, és szerinte a mostani eljárás jó példa arra, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálja a feltételezett jogsértéseket.
„Azt látjuk, hogy a magyar igazságszolgáltatás nagyjából azt teszi, amit egy független igazságszolgáltatási rendszernek, egy független ügyészségnek tennie kell a feltételezett jogsértések ügyeiben” – fogalmazott.
Hegedüs hozzátette, hogy a Fidesznek az a vádja, miszerint a vizsgálat a jogállamiság megsértését jelenti, egy jól ismert politikai mintázatot követ.
A politikai háttér
Július 22-én Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész közölte, hogy lemond tisztségéről; mandátuma 2026. augusztus 25-én jár le.
A döntését bejelentő közleményben Nagy azt írta, hogy az igazságszolgáltatás – beleértve az ügyészséget is – függetlenségének és tekintélyének megőrzése a demokratikus intézményrendszer egyik alapvető eleme.
„Az ügyészség nem válhat a politikai küzdelmeket szolgáló eszközzé, sem pedig a napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színpadává” – áll a közleményben.
A lemondást üdvözölte Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter, aki az áprilisi parlamenti választáson legyőzte Orbán Viktort.
Az X-en közzétett bejegyzésében Magyar azt írta, hogy a legfőbb ügyész távozásával „az ország megszabadult egy újabb Orbán-bábtól, aki a politikai átalakulást akadályozta”.
Magyar az elődje által kialakított rendszert „maffiarendszernek” nevezte, és megígérte, hogy az általa „Tisztítótűz műveletnek” nevezett akció keretében számolja fel.