Orbán európai szövetségesei a magyar demokrácia miatt aggódnak, miután az elnök mandátuma megszűnt, és egy korrupciós vizsgálatban razziát tartottak a Fidesz székházában. Eközben az Európai Bizottság hallgatólagosan jóváhagyja Orbán politikai gépezetének felszámolását.
A Patrióták Európáért csoport szélsőjobboldali vezetői egyre aggasztóbbnak tartják a legutóbbi magyarországi politikai fejleményeket, és arra figyelmeztetnek, hogy Magyar Péter miniszterelnök miatt veszélyben van a demokrácia Magyarországon. Ám az Európai Bizottság továbbra is támogatja a Magyar-kormányt, amelyet Európa-pártinak tekint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyar, aki az áprilisi parlamenti választáson szorította ki elődjét, Orbán Viktort, „Tisztítótűz” néven politikai kampányt indított, amelynek célja Orbán politikai rendszerének lebontása és az elődje által kinevezett tisztségviselők eltávolítása.
Az ország néhány legismertebb, az Orbán-korszakhoz köthető szereplője máris elvesztette hivatalát. A múlt hétvégén Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely saját mandátumát is megszüntette, ezen a héten pedig Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész mondott le, egyre erősödő politikai nyomásra hivatkozva.
Kedden Orbán közölte, hogy az ügyészek razziát tartottak a Fidesz egyik hivatalában és szervereket foglaltak le, ezzel megbénítva az ellenzéki párt kommunikációs rendszerét.
A házkutatás annak a korrupciós vizsgálatnak a része volt, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak a választási kampányban való felhasználása miatt indítottak. A Fidesz azonban politikailag motivált eljárásról beszél, amelynek célja a párt teljes felszámolása.
Orbán újságíróknak azt mondta, hogy „politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon”, míg Orbán Balázs, a Fidesz képviselője és a volt miniszterelnök szoros szövetségese az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a razzia politikai indíttatású volt.
„Ennek semmi köze a korrupciós ügyhöz, amely a mi értelmezésünk szerint önmagában is egy álügy” - mondta. „De ha ezt az álügyet akarják kivizsgálni, az még nem jelenti azt, hogy hozzá kell férniük a párt minden információjához és adatához. Ez arról szól, hogy nyomást gyakorolnak egy politikai pártra - ez példátlan a magyar demokrácia 36 éves története alatt.”
Magyar Péter szerint a kormány nem avatkozik bele a vizsgálatba, amely - mint hangsúlyozta - a politikai rendszertől függetlenül zajlik. Az ügyészség közölte, hogy a razzia egy, feltételezett csalás és más bűncselekmények ügyében folyó eljárás része.
Hegedűs Dániel, a berlini Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese, nem kívánta kommentálni a konkrét büntetőügyet, de rámutatott, hogy a korrupció elleni fellépés a Tisza párt egyik központi kampányígérete volt.
„A Tisza párt legfőbb kampányüzenete és ígérete az volt, hogy azokat, akik a Fidesz uralma alatt követtek el bűncselekményeket, különösen korrupciót, a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel fognak felelősségre vonni” - mondta, hozzátéve, hogy további hasonló vizsgálatokra számít.
Az EU-s szélsőjobb Orbán szavait visszhangozza
Két hete mintegy 50, az Európai Parlament jobboldalához tartozó képviselő sürgette az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg Magyarország demokratikus állapotát, miután Magyar nekilátott az Orbán-korszak tisztségviselőinek eltávolításának.
„Miért hallgat most a Bizottság, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket?” - tették fel a kérdést a képviselők levelében.
A levél kifogásolta az alkotmánymódosítást is, amely korhatárt vezet be az alkotmánybírósági bírák számára, és korlátozza, hogy a képviselők és a miniszterelnök hány ciklust tölthetnek a tisztségükben. A Bizottság egyelőre nem válaszolt.
Orbán panaszait Európa-szerte visszhangozták a Patrióták Európáért csoporthoz tartozó politikai szövetségesei. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és Marine Le Pen francia ellenzéki vezető egyaránt bírálta Magyart és Brüsszelt.
„Ha a demokráciát úgy hajlítják, hogy az ellenzéket sújtsa, az már nem demokrácia. És figyelemre méltó, mennyire fülsiketítő a csönd Brüsszelből és azok részéről, akik évek óta - gyakran nem helyénvaló módon - beszéltek a jogállamiságról” - írta Salvini az X-en.
Le Pen szintén az X-en posztolt, azzal vádolva Magyart, hogy sárba tiporja a demokratikus normákat, miközben az Európai Bizottság védőernyője alatt áll.
A Bizottság csendben jóváhagyja a kemény fellépést
Eddig a Bizottság nem reagált Orbán szövetségeseinek panaszaira, arra hivatkozva, hogy a büntetőeljárás még folyamatban van a Fidesznél történt házkutatás ügyében. A biztosok ugyanakkor továbbra is pozitívan értékelik a Magyar-kormány által végrehajtott jogállamisági reformokat.
Magyarország és a Bizottság májusban megállapodást kötött, amelynek értelmében Brüsszel feloldja a korábban visszatartott, 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást, cserébe azért, hogy a Magyar-kormány végrehajtja a korrupcióellenes és átláthatósági reformokat.
Egy héttel ezelőtt, az EU éves jogállamisági jelentésének bemutatásakor Michael McGrath biztos dicsérte a magyarországi reformokat.
„Általánosságban véve Magyarországon nagyon pozitív tendenciákat látunk” - mondta egy sajtótájékoztatón. Nem válaszolt részletesen arra a konkrét kérdésre, amely Sulyok elnök alkotmánymódosítással történt eltávolítására vonatkozott, mondván, hogy a Bizottság megvárja az ügyben a Velencei Bizottság jelentését.
Korábban azonban, az Euronewsnak adott interjúban McGrath azt mondta, hogy a legfelső szinteken elkerülhetetlenek a változások.
„Elkerülhetetlen, hogy egy ország politikai térképének ilyen földrengésszerű átalakulása után személyi változások következzenek” - mondta júniusban az Euronewsnak. „Ez egy teljesen normális forgatókönyv. Az a fontos, hogy mindig betartsák a megfelelő eljárást, és tiszteletben tartsák minden egyes állampolgár jogait, beleértve a közhivatalt viselőket is.”
Hegedűs Dániel egyetértett McGrath-tal, és úgy vélte, hogy a politikai kinevezettek eltávolítása a legmagasabb tisztségekből szükséges lépés, amelyre a szokásos uniós jogállamisági kritériumok nem alkalmazhatók.
„Az állam foglyul ejtésének felszámolására és az intézményi függetlenség helyreállítására irányuló általános megközelítés egy ilyen újrademokratizálási szakaszban az lehet, hogy elkerülhetetlenné válik a politikai kinevezettek eltávolítása” - mondta.
Hozzátette azonban, hogy az alkotmánymódosítás egyik elemével kapcsolatban aggályai vannak: a parlamenti mandátumok 12 éves felső határával.
„Megítélésem szerint ez egy alapvető jogot korlátoz: a választhatóság jogát”, azaz az úgy nevezett passzív választójogot.