A magyar kormányfő szerint felveti a korrupció gyanúját, hogy a volt külügyminiszter egy kínai nagyvállalatnál helyezkedik el. Elemzők szerint nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt, hogy a kínai állam felügyeli a BYD céget.
Magyar Péter kormányfő úgy tudja, indult vizsgálat Szijjártó Péter volt külügyminiszter ellen az Oroszországgal való kapcsolatai miatt. A miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón válaszolta ezt, miután egy újságíró emlékeztette arra, hogy a kormányváltás előtt arról posztolt, hogy Szijjártó összejátszott az oroszokkal, ami hazaárulás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, mert a BYD külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetője lesz. A kormányfő szerint ez felveti a korrupció gyanúját.
"Ilyen egy normális demokráciában bizonyosan nem történik és nem is történhet – főleg nem, ha magát valaki nemzeti, hazafi politikusnak tartja –, hogy egy olyan nemzetközi, globális multicéghez megy el, amelynek a támogatását ő lobbizta ki. Ez felveti nemcsak az erkölcsi, hanem a jogi felelősséget is, és biztos vagyok benne, hogy a hatóságok ezt vizsgálni fogják" – mondta Magyar Péter.
Arról nincs hivatalos adat, hogy a BYD mekkora támogatást kapott a Fidesz-kormánytól. Magyar Péter azt mondta, mintegy 300 milliárd forint támogatást kapott a kínai vállalat, ezek között vannak a magyar állam által vállalt infrastrukturális fejlesztési, energetikai vállalások.
A magyar kormányfő szerint Szijjártó Péter eddig is külföldi érdekeket szolgált. Magyar Péter Facebook-oldalán azt írta: "a korábban is külföldi érdekeket képviselő egykori külügyminiszter egy olyan kínai cég vezetője lesz, amelynek korábban ő lobbizott ki óriási magyar állami támogatásokat. Az eddigiekhez képest annyi lesz a különbség, hogy mostantól ugyanazért a munkáért nem a magyar emberek fizetik majd Szijjártó Pétert, hanem a tényleges munkáltatója."
A Fidesz parlamenti frakciójának közleménye a rendszerváltást követő közel négy évtized legeredményesebb külügyminiszterének nevezte Szijjártó Pétert, hozzátéve, hogy a BYD-nál vállalt vezetői tisztséggel "a legfontosabb és legjelentősebb magyar cégvezető lesz a világon".
Magyarországon korábban nem volt példa arra, hogy egy volt miniszter olyan vállalatnál helyezkedjen el, amellyel hivatali ideje alatt ennyire közvetlen kapcsolatban állt.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint nem csak korrupciós kockázatot rejt az, hogy Szijjártó Pétert egy kínai nagyvállalat alkalmazza.
"Van egy nemzetbiztonsági kockázat is. Szijjártó Péter volt az Információs Hivatal felügyelője, ez a magyar külső hírszerzés. Ez rendkívül értékes információs adatbázissal rendelkezik az Európai Unió és a NATO belső ügyeiről. Ez nagyon értékes lehet a kínaiak számára. Kínában a nemzetbiztonsági törvény előírja, hogy a nagyvállalatok kötelezően szorosan együttműködnek a kínai titkosszolgálatokkal, tehát ha bekerül oda Szijjártó, akkor ez az együttműködési kötelezettség őt is érinteni fogja."
A volt külügyi államtitkár emlékeztet arra, több nyugat-európai országban éppen az ilyen helyzetek elkerülése érdekében korlátozzák, hogy egy politikus távozása után azonnal abban a szektorban vállaljon munkát, amelyért korábban kormányzati tisztségviselőként felelt. Magyarországon azonban nincs ilyen tilalom.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint egy NATO-ország volt miniszterének leszerződtetéséhez akár a kínai államnak is köze lehet, mivel a központosított államhatalom sokkal nagyobb befolyást gyakorol a kínai cégekre, mint ami a szabadpiacú országokban megszokott.
„Ez a dolog akkor is éppúgy aggályos volna, ha Szijjártó Péter a BMW-nél vagy a Mercedes-nél kapott volna ugyanilyen pozíciót. Tekintve azonban, hogy Szijjártó felelt külügyminiszterként a keleti nyitásért, a Kínához való közeledésért, illetve szívügye volt a kínai járműipar és akkugyártás Magyarországra való betelepítése, ő irányította a kínai delegációkkal folyó tárgyalásokat, itt, ha lehet, még súlyosabb összeférhetetlenségi problémák vetődhetnek fel" – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós.
A Telex összesítése szerint nem Szijjártó Péter az egyetlen magyar diplomata, aki kínai céghez szerződött. Tasnády Előd cége nyitotta meg Cegléden a Magyar-Kínai üzletfejlesztési és inkubációs központot, amelyet a CCTA hozott létre. Tasnády a Külügyminisztérium munkatársaként a sanghaji és a kantoni főkonzulátuson is dolgozott.
A Semcorp magyar leányvállalatának alelnöke Wolf Csaba a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Intézmények Stratégiai Osztályának vezetője volt, közben ellátta a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Felügyelő Bizottsága elnöki feladatait is.
A CATL hazai akkuipari leányvállalatának stratégiai tervezésért felelős vezetője Dióssi Lóránd, aki szintén megfordult a diplomáciai karban és Kínában, csungkingi főkonzul volt.