Miközben Donald Trump fortyog, amiért szövetségesei nem támogatják Irán elleni háborúját, az európai kormányok bíznak benne, hogy milliárd eurós védelmi kiadások bejelentésével csillapíthatják haragját.
Az Euronews információi szerint Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség történetének egyik legnagyobb horderejű csúcsára készül, köszönhetően Európa és Kanada rekordméretű védelmi kiadási vállalásainak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kedden kezdődő találkozó valóban sorsfordító lehet, hiszen a „NATO európai fordulatának” kezdetét jelzi. Miközben a 32 szövetséges állam kormánya a török fővárosban tanácskozik, a szövetség vezetése azon dolgozik, hogy az európai tagállamok által már most történelmi léptékben növelt védelmi kiadásokat a modern hadviselés és biztonsági kihívások igényeihez illeszkedő szintre emeljék.
Rutte egységet és erőt akar sugározni a „NATO 3.0” korszakáról szóló viták közepette, de az Egyesült Államok kivonulásának réme továbbra is ott lebeg a védelmi szövetség fölött. Ahogy egy NATO-diplomata fogalmazott az Euronewsnak, az ankarai csúcsot az elmúlt hónapok „felfordulása” határozza meg.
A Trump-faktor
Alig hat hónappal ezelőtt a szövetségesek komolyan vették Washington fenyegetését, hogy annektálja Grönlandot, a NATO-szövetséges Dánia autonóm területét. Ez a konfliktus mostanra elült, de van helyette másik: Donald Trumpot teljesen felbőszítette, hogy a NATO-tagállamok nemet mondtak az amerikai hadsereg iráni hadműveleteinek támogatására.
Spanyolország és Olaszország ráadásul megtagadta a katonai támaszpontokhoz való hozzáférést azoktól az amerikai egységektől, amelyek részt vettek a háborúban, miközben Németország és végül az Egyesült Királyság is bizonyos bázisjogokat biztosított az Egyesült Államoknak.
Trump „gyávának” nevezte az európai kormányokat, és „papírtigrisnek” minősítette a szövetséget. A lehetséges büntetések sorában ismét felbukkant a fenyegetés, hogy az USA nemcsak háttérbe vonul, hanem kiszáll az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből.
Az e heti tárgyalások fontos témája lesz, hogy miként lehet véget vetni Oroszország ukrajnai háborújának, tekintettel arra az új lendületre, amelyet az ukrán erők a harctéren mutatnak.
Ukrajna más pozícióból tárgyalhat majd a békéről
Az ukrán nagy hatótávolságú csapások következetesen hatékonynak bizonyultak az orosz olaj- és gázfinomítók, valamint más katonai célpontok ellen. Ukrajna példátlan előrelépést ért el a drónok és az ellenük bevethető technológiák terén is; ezek kulcsszerepet játszottak abban, hogy az ukrán erők meg tudták fordítani a háború menetét.
Ám miközben Oroszország jelenleg hátrányban van a fronton, a NATO-országok óriási nyomás alatt állnak, hogy ugrásszerűen növeljék a kontinens jövőbeni védelmébe irányuló beruházásaikat – nem utolsósorban a „NATO 3.0” felé tett lépések miatt. Ez a Trump-kormányzat által bevezetett kifejezés egy olyan, európai vezetésű szövetségre utal, amely nem támaszkodik az Egyesült Államok hagyományos katonai támogatására.
A folyamat már megkezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt hetekben több olyan döntést hozott, amelyek révén eszközöket von ki az európai biztonsági architektúrából. Pete Hegseth hadügyminiszter múlt hónapban bejelentette az Európában állomásozó amerikai csapatok felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy csökkentsék a létszámot; a jelenlegi erő mintegy 80 ezer katonából áll.
A Pentagon emellett jelentős csökkentéseket jelentett be azokban a katonai képességekben, amelyeket háborús helyzetben a szövetség rendelkezésére bocsát, köztük a nagy hatótávolságú bombázók, a cirkálórakétákkal felszerelt tengeralattjárók és vadászgépek terén. Az így keletkező űrt az európai országoknak kell betölteniük.
Terítéken több nagy értékű szerződés
A keddi védelmi ipari fórumon a szövetségesek több megállapodást jelentenek be fegyvergyártó vállalatokkal válaszul Rutte és az Egyesült Államok azon követelésére, hogy Európa vegye át a vezetést a kontinens biztonságának szavatolásában.
A fórumot a NATO főtitkára, Mark Rutte vezeti. Azt hangsúlyozza, hogy Oroszország, Kína és Irán gyors ütemben állít elő fegyvereket, ezért a NATO-hoz kötődő védelmi iparnak új gyárakkal, erősebb ellátási láncokkal és intenzívebb innovációval tartania kell az iramot.
Az Euronews értesülései szerint a várható bejelentések között két jelentős szerződés is szerepel: több mint 1 milliárd dollár (880 millió euró) értékben 200 Patriot rakétát vásárol Lengyelország, valamint lesz egy újabb, 1,15 milliárd dollár (1 milliárd euró) értékű megállapodás precíziós irányítású tüzérségi lövedékekre.
A további, összesen 12,8 milliárd dollár értékű szerződések között szerepelnek sarkvidéki műholdas kommunikációs rendszerek, valamint a GlobalEye, az Airbus és a Triton rendszerekhez kapcsolódó beszerzések, amelyeket szintén bejelentenek.
Nem mindegy, mire megy el a többletkiadás
Rutte fontosnak tartja, hogy Európa és Kanada csak az elmúlt egy évben 139 milliárd dollárral növelte alapvető védelmi kiadásait, ami 20 százalékos emelkedést jelent. Beszél arról is, amit „Trump billiójának” nevez: arra a hatalmas védelmi kiadásnövekedésre, amelyet Európa és Kanada „az első Trump-kormányzat óta” hajtott végre. Úgy fogalmaz, hogy mindez egyértelműen Trump nyomásának az eredménye.
A csúcs előtt az Euronewsnak nyilatkozó Fabrice Pothier, a Rasmussen Global vezérigazgatója azt mondta, nem a pénz jelenti a gondot, hiszen a szövetségesek vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát fordítják védelemre. A lényeg szerinte az, hogy sem a kormányok, sem az ipar nem bizonyították még, hogy hajlandók kockázatot vállalni, illetve megtermelni mindazt, amire a ma változó hadszíntereken szükség van.
„Vannak olyan védelmi ipari cégek Németországban, Franciaországban és Spanyolországban, amelyek kényelmesen elvannak a nemzeti megrendeléseikkel, és valójában nem lépnek ki a komfortzónájukból” – fogalmazott.
„Olyan rendszereket gyártanak, amelyek talán nagyon fejlettek és kifinomultak, de annyira összetettek, hogy egyszerűen nem lehet őket elég gyorsan előállítani, és így nem tudnak választ adni a most fennálló igényekre” – tette hozzá.
„Képesek vagyunk-e ezt a híres ezermilliárd dollárt valóban úgy felhasználni, hogy elegendő rendszert állítsunk elő, amelyek valóban távol tudják tartani az olyan ellenfeleket, mint Oroszország vagy Irán? Ez a kulcskérdés.”
„Fenntarthatatlan helyzet”
Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet eközben az Euronewsnak azt mondta, a szövetségnek tanulnia kell Ukrajna példájából, amikor innovatív, költséghatékony megoldásokról van szó.
Az Egyesült Államok milliárd dollárokat költött el drága Patriot légvédelmi rendszerek bevetésére Iránban, gyakran jóval olcsóbb Shahed drónok és más olcsó támadórendszerek ellen.
„Ukrajna magas technológiai színvonalú, de olcsó rendszereket fejlesztett ki, amelyek rendkívül hatékonyak” – mondta Volker. - „Ha például kilőnek egy Patriot rakétát, az egymillió dollárba kerül egy olyan drón megsemmisítéséért, amely 30 ezer dollárba kerül. Ez egy fenntarthatatlan helyzet.”
„Még ha a Patriot remek rendszer is, ilyen célra nem használható. Olyan, olcsó megoldásokat kell találni a drónok elleni védelemre, amilyeneket az ukránok kidolgoztak” – tette hozzá Volker.
A politikai vitákra a megszokottnál kevesebb idő jut az ankarai csúcson. Az esemény – beleértve az ipari fórumot is – menetrendjét szándékosan két, rövidebb napra sűrítették. Ezzel próbálják fenntartani Trump érdeklődését, miközben igyekeznek minimalizálni a kínos jelenetek kockázatát. Az amerikai elnök ugyanis előszeretettel megy bele összetűzésekbe, illetve tesz zavarbaejtő kijelentéseket ilyen események alkalmával, és ez tovább rombolná a NATO tekintélyét.
Donald Trump júniusban újságíróknak azt mondta a Fehér Házban, hogy csak azért vesz részt az ankarai csúcson, mert Recep Tayyip Erdoğan török elnök a házigazda. „Ha a csúcsot nem Törökországban rendeznék, nem hiszem, hogy elmennék” – jelentette ki Ruttével folytatott találkozója margóján.
Ennek ellenére úgy tűnik, az Egyesült Államok elköteleződött a NATO sarokkövét jelentő, 5. cikk szerinti kölcsönös védelmi záradék „sziklaszilárd” érvényesítése mellett. A csúcs zárónyilatkozatának Euronews által látott tervezete olyan megfogalmazást tartalmaz, amelyet mind a 32 szövetséges jóváhagyott.