Az Euronews exkluzív sajtóhozzáférést kapott a NATO ramsteini AIRCOM Industry Day rendezvényéhez, ahol katonai képviselőkkel, egy ukrán tiszttel és védelmi ipari cégekkel beszélt a drónelhárítás következő generációjáért folyó versenyről.
Olcsóbb megoldásokat keres a drónok elleni védekezéshez a NATO, ezért erősítené a védelmi iparral való együttműködést. Az üzleti és fejlesztési tárgyalások érdekében a NATO Szövetséges Légi Parancsnoksága (AIRCOM) az amerikai Ramstein légibázisra hívta össze az ipari szereplőket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európai védelmiipari vállalatok és a hadsereg képviselői azért találkoznak, hogy megvitassák az új megközelítéseket a pilóta nélküli rendszerek elleni védekezésre.
A cselekvési kényszer egyre nő, főleg az olyan esetek után, mint amikor egy orosz drón egy lakóházba csapódott Romániaban, egy másik megsértette Litvánia légterét, a müncheni repülőtérnek pedig egy feltételezett drónészlelés után több órára fel kellett függesztenie a működését. A pilóta nélküli rendszerek egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek a NATO számára. A legnagyobb kérdés pedig az, hogyan lehet ezeket hatékonyan kivédeni.
Ha egy drónt észlelnek a NATO légterében, életbe lép az „Eastern Sentry” művelet. Ilyenkor több vadászgép száll fel, hogy kövesse a drónt, vagy – ha szükséges – lelője. Az ilyen bevetés azonban rendkívül költséges: a drónok viszonylag olcsók, kevesebb mint 100 ezer euróért gyártják őket, de ennél olcsóbb eszközök is vannak. Egyetlen drón semlegesítésére riasztott NATO-vadászgépek indítása viszont óránként több tízezer euróba kerül. Egy tipikus elfogó bevetés két géppel már több mint 85 ezer euróra rúg – még mielőtt egyetlen rakétát is kilőnének.
Megnyitó beszédében Guillaume Thomas altábornagy, a Szövetséges Légi Parancsnokság helyettes parancsnoka hangsúlyozta, hogy a drónháború „közös kihívások” elé állítja a NATO-t. Utalt Oroszország tömegesen bevetett pilóta nélküli rendszereire az Ukrajna elleni háborúban. Szerinte döntő, hogy a szövetség három területen javítson a gyakorlatán: a költségekben, a gyártásban és az innovációban. Ehhez – tette hozzá Thomas – elengedhetetlen az ipar és a fegyveres erők szoros együttműködése.
Az Ukrajnával való együttműködés „előfeltétel”
A biztonsági szakértő, Dr. Ulrike Franke, az European Council on Foreign Relations (ECFR) munkatársa és az esemény egyik főelőadója szerint a drónok „tömeget vittek a harctérre”. A NATO-nak ezért inkább darabszámokban és költségkategóriákban kell gondolkodnia, nem pedig drága fegyverrendszereket bevetni a viszonylag olcsó drónok ellen. Ugyanilyen fontosnak tartja az Ukrajnával való együttműködést is – ez szerinte „előfeltétel” ahhoz, hogy hatékonyan lehessen szembeszállni a növekvő drónfenyegetéssel.
Olekszandr Vorobjov főhadnagy, harctéri nevén „Zhan”, az ukrán 3. hadtest légvédelmének helyettes vezetője elsősorban a megbízható radarfelderítés hiányát látja problémának. Elmondása szerint a drónok nehézkes követése eddig megakadályozta az automata elfogódrónok kifejlesztését. A jelenlegi radarrendszerek ugyanis a kis drónokat gyakran néhány másodpercre elveszítik a képernyőről.
„Ez az az egyetlen pont, amely eddig megakadályozott bennünket Ukrajnában abban, hogy a rendszert teljesen önműködővé tegyük. Az általunk túlnyomórészt használt radarokat nem ezeknek a drónoknak az észlelésére tervezték. Időjárási radarokról, repülőgépradarokról van szó – gyakorlatilag mindenféle radartípusról, csak éppen nem olyanokról, amelyeket kifejezetten ezekhez a drónokhoz alakítottak ki. Emiatt a cél időnként eltűnik a radarképernyőről. Ha a drón sem látja többé a célpontot, és a radar tíz másodpercig elveszíti, akkor ez idő alatt manuálisan kell irányítani. Ez a legnagyobb hiányosságunk: a célpontok megbízható felderítése. Lehet, hogy Európa már rendelkezik ezzel a képességgel, lehet, hogy az Egyesült Államok – nem tudom” – mondta az Euronewsnak adott interjúban.
A hadsereg és az ipar közösen keresi a válaszokat a drónfenyegetésre
Az idei AIRCOM Industry Day fő célja, hogy az új technológiák gyorsabban jussanak el a fegyveres erőkhöz. „Alapvetően az innovációról van szó” – mondta Steffen Bott alezredes, a rendezvény projektvezetője az Euronewsnak adott interjúban. A hadsereg szerepe azonban változatlan marad.
„Sem mi, mint katonai szervezet, sem a NATO nem köt szerződéseket a fegyvergyártó vállalatokkal. Az oka annak, hogy a Counter-UAS most ennyire a figyelem középpontjában áll, sokkal inkább az, hogy a hadsereg konkrét műveleti igényeket azonosított. Ezzel párhuzamosan a drónelhárító technológiák rendkívül gyorsan fejlődnek. Elsősorban start-upok, de a hagyományos védelmi vállalatok is hajtják előre ezeket az innovációkat. Ráadásul a katonai követelmények – különösen az ukrajnai háború tapasztalatai miatt – jóval gyorsabban változnak, mint azok a beszerzési folyamatok, amelyek révén az új rendszereket bevezetik” – magyarázza Bott.
Az érdeklődés mértéke a kiállításon is jól látszik: csaknem 40 vállalat mutatja be legújabb fejlesztéseit. A kiállítók között többek között az MBDA, az Alta Ares, a Hensoldt és az Aselsan szerepel. Radarrendszereket, elfogó drónokat és irányított rakétákat állítanak ki – köztük a Matra BAe Dynamics Alenia (MBDA) kifejezetten drónelhárításra fejlesztett rakétáját is.
Egy cégképviselő az Euronewsnak elmondta, hogy a rendszert kifejezetten arra tervezték, hogy a drónok tömeges támadásait – amilyeneket Ukrajnában és a Közel-Keleten láthattunk, jellemzően Shahed- vagy Geran-típusú gépekkel – költséghatékonyan és eredményesen verje vissza.
A rakétát a Skyranger 30 légvédelmi rendszerbe kívánják integrálni, amelyet a Rheinmetall gyárt. Az első rendszereket a Litvániában állomásozó német Brigade 45 számára szánják, és várhatóan 2027 és 2028 között szállítják le.
Minden Skyranger 30 kilenc irányított rakétával van felszerelve. Egy hat járműből álló üteg így összesen 54 bevethető elfogórakétával rendelkezik. Az 1-es osztályba tartozó, kisebb drónokat – például a kereskedelmi forgalomban kapható kvadrokoptereket – a rendszer 30 milliméteres gépágyújával semlegesítik. A DefendAir-rakétát ezzel szemben nagyobb célpontokra tervezték – többek között Shahed típusú drónokra – mondja a cég képviselője az Euronewsnak.
Tanulságok Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából
Már a kiállításon tett rövid séta során is feltűnik: ukrán vállalatok nincsenek jelen. Az Euronewsnak adott tájékoztatás szerint a rendezvény kizárólag a NATO-tagállamokból származó cégek számára van fenntartva. Ukrajna azonban gyakorlatilag minden beszélgetésben központi szerepet kap.
A NATO és az ipar képviselői egyaránt folyamatosan hangsúlyozzák az ukrán partnerekkel való szoros együttműködést. A török védelmi vállalat, az Aselsan az Euronewsnak kijelentette, hogy az Oroszország által indított háború legfontosabb tanulsága a rendszerek megbízhatósága. „Egy rendszernek megbízhatóan kell működnie. Amikor egy cél közeledik, csupán néhány másodperc áll rendelkezésre a döntésre és a reagálásra. A mesterséges intelligenciának abban kell segítenie, hogy lerövidítse ezt a döntési időt.”
A francia Alta Ares vállalat, amely mesterséges intelligenciával támogatott szoftvereket és rendszereket fejleszt felderítésre, megfigyelésre és drónelhárításra, szintén szoros kapcsolatban dolgozik Ukrajnával. A vállalat képviselője az Euronewsnak hangsúlyozta, hogy az országot nem tekintik „laboratóriumnak”. Az AIRCOM Industry Day-en az Alta Ares két különböző elfogódrónt mutatott be: a X-Blockot rövid és közepes hatótávolságra, legfeljebb 15 kilométerig, valamint egy másik modellt nagyobb, akár 40 kilométeres távolságokra.
„Két társalapítónk a háború kezdetén Ukrajnában tartózkodott. Ott szoros együttműködésben dolgoztak az ukrán egységekkel, hogy megértsék az igényeiket, és azt, miként változik a harctér. A cél az volt, hogy kifejezetten ezekre a követelményekre szabott megoldásokat fejlesszünk. Ezért hoztunk létre olyan MI-megoldásokat, amelyek közvetlenül integrálhatók a drónokba” – magyarázza a cég képviselője.
A több mint 30 kiállító jelenléte mellett a verseny mindenhol érzékelhető, mégsem ezt tartják a legfontosabb kérdésnek. „Ha az ukrán gondolkodásmódot vesszük át, akkor elsősorban partnerek vagyunk, mert Európának sürgősen szüksége van ilyen megoldásokra” – mondja a vállalat képviselője. „Nem áll rendelkezésre elég ajánlat – a kereslet látványosan nagyobb lesz.”
Nemrég az Alta Ares szándéknyilatkozatot (Memorandum of Understanding, MoU) írt alá a német dróngyártó Quantum Systems vállalattal.
Olekszandr Vorobjov főhadnagy üdvözli ezt a folyamatot. Úgy fogalmaz, „jó, hogy a vállalatok jelen vannak a helyszínen”. Ukrajna közvetlen bevonása nélkül sok gyártónak nincs valós képe a modern harctérről.
Arról, hogy a jelenlegi erőfeszítések elegendőek-e, nem kíván ítéletet mondani. Azt viszont helyes iránynak tartja, hogy az európai vállalatok időközben megjelentek Ukrajnában, és közvetlenül a fronton szereznek tapasztalatot – még ha szerinte kissé későn is történt mindez.