A legutóbbi, 2025. október-novemberi közvélemény-kutatás óta 8 százalékponttal, 75 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint a mai zűrzavaros világban az EU a biztos pont.
A most közzétett Eurobarométer-felmérés szerint az emberek csaknem egyharmada (29%) arra számít, hogy életszínvonala az elkövetkező öt évben csökkenni fog, miközben mindössze 18% reméli annak javulását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A több mint 26 ezer uniós állampolgár válaszaira épülő kutatás jelentős generációs különbségeket mutat a pesszimizmus terén: az 55 évesek és idősebbek körében 34%-os a gazdasági aggodalom, szemben a fiatalabb válaszadók körében mért 17%-kal.
Az elvárások országonként is jelentősen eltérőek: a nyugati tagállamokban általában magasabb a negatív válaszok aránya, az élen Franciaországgal, ahol a válaszadók uniós csúcsot jelentő 44%-a arra számít, hogy helyzete romlani fog.
Portugáliában, Németországban és Ausztriában hasonló eredmények születtek, miközben az északi országokban, valamint Közép- és Kelet-Európában derűlátóbb a kép. Lengyelországban mindössze 9% vár romlást, Magyarországon pedig az egész blokk legalacsonyabb gazdasági pesszimizmusát mérték, mindössze 8%-ot.
Magyarországon a megkérdezettek uniós átlagot 7 százalékponttal meghaladó 81%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az EU-s tagság. Ez a 2025. tavaszi felméréshez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. A magyar válaszadók szerint az uniós tagság leginkább az új munkalehetőségek (41%) és a gazdasági növekedés (37%) miatt előnyös Magyarországnak.
"A globális bizonytalanság közepette az európaiak egyre inkább a stabilitás biztos pontjaként tekintenek az Európai Unióra. A zűrzavaros világban ez a bizalom Európa legnagyobb értéke. Ehhez azonban az az egyértelmű elvárás is társul, hogy határozottan lépjünk fel annak érdekében, hogy biztonságot, jólétet és lehetőségeket teremtsünk polgáraink számára" - hangsúlyozta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Globális pozíciójának megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (39%), valamint az energiafüggetlenségre (35%) kellene összpontosítania, vélik a válaszadók. Az energiafüggetlenséget szorgalmazók aránya 6 százalékponttal nőtt 2025 ősze óta. Összeurópai szinten a válaszadók a harmadik helyen a versenyképesség és a gazdaság erősítését jelölték meg prioritásként.
A magyar válaszadók legnagyobb arányban (36%) az energiafüggetlenséget nevezték meg olyan területként, amelyre az Európai Uniónak hangsúlyt kellene helyeznie ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. Ezt követi az EU egészére nézve első helyen álló védelem és biztonság (34%), illetve a versenyképesség (32%), valamint az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (32%).
A megkérdezett európaiak 83%-a elégedett saját életminőségével, 17% nem. Összességében a magyar válaszadók 79%-a elégedett az életminőségével, azonban a számlák befizetésében időnként nehézségekbe ütköző magyarok között ez az arány 40%, míg a számlákat gyakran nehezen befizetők között 48%.
A magyar válaszadók szerint a jó életminőséghez elsősorban magas színvonalú, elérhető egészségügy (49%), jó anyagi helyzet (46%), illetve fizikai és mentális egészség (40%) szükséges. A válaszadók 50%-a nem számít életszínvonala változására a következő években, viszont közel minden harmadik válaszadó (29%) romlástól tart. Mindössze 18%-uk vár javulást.
Az életszínvonal romlásától leginkább Franciaországban (44%), Portugáliában (39%), illetve Ausztriában (38%) és Németországban (szintén 38%) tartanak. Az Európai Parlament 2026. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian közvélemény-kutató ügynökség 2026. április 9. és május 4. között folytatta le a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 421 interjúalany személyes megkérdezésével. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
Az „európai probléma”
Egy, az ügyet ismerő európai parlamenti tisztviselő szerint egyes országokban a borúlátó hangulat az Európai Unióval kapcsolatos negatív percepcióval függhet össze.
Noha az EU összképe továbbra is 50%-ban pozitív és 17%-ban negatív a polgárok körében, a különbség kisebb olyan országokban, mint Franciaország, Ausztria, Görögország és Csehország.
A francia és osztrák állampolgárok az uniós tagság előnyeit tekintve is a legszkeptikusabbak közé tartoznak. Mindkét országban csupán válaszadóknak csupán 62%-a gondolja úgy, hogy az általános mérleg pozitív, ami Bulgária (57%) után a legalacsonyabb arány Európában.
„Számos tényezőt kell figyelembe venni, de a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő árak befolyásolhatják azt, hogyan ítélik meg az EU-t” – válaszolta a tisztviselő arra a kérdésre, hogy a vásárlóerő eróziója hozzájárul-e a Nemzeti Tömörüléshez vagy az Osztrák Szabadságpárthoz hasonló euroszkeptikus pártok megerősödéséhez.
A jövőt illető általános borúlátást egyre erősödő aggodalom kíséri az „infláció, az árak emelkedése és a megélhetési költségek” miatt, amelyek az emberek szerint a legfontosabb ügyek közé tartoznak, amelyeket az Európai Parlamentnek kezelnie kellene.
Ez jelenti a fő aggodalmat az uniós polgárok 47%-a számára, 6 százalékponttal többet, mint az előző felmérésben, amikor már szintén az első helyen állt, ezt követi a „gazdaság és munkahelyteremtés”, valamint az „EU védelme és biztonsága”.
A válaszadók csaknem egyharmada (27%) úgy véli, hogy életminősége romlott az elmúlt 12 hónapban, 11% szerint javult, míg 62% úgy érzi: változatlan maradt.